A világ harmadik legnagyobb gazdaságában alig születik gyerek

Elemzések2020. szept 16.Szabó Anna

A nemrég lemondott Abe Sinzó kabinetfőnöke, Szuga Josihide lett Japán új miniszterelnöke a kormányzó Liberális Demokrata Párt döntése szerint. A japán gazdaságnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A koronavírus-válság 8 százalékos recessziót hozott, és az olimpia ismételt elhalasztása sem kizárt. 2012-höz képest 18 százalékkal kisebb az ország GDP-je, ami még így is a harmadik legnagyobb a világon.

A Japánban kormányzó Liberális Demokrata Párt döntése és a parlament mai szavazása szerint Szuga Josihide, az eddigi kormányfő kabinetfőnöke lett az új kormányfő, miután súlyos betegsége miatt  lemondott Abe Sinzó. A 72 éves Szuga Josihide az eddigi miniszterelnök bizalmasának számít, már 2007-ben is a Sinzó-kormány tagja volt, az eddig leghosszabb ideig szolgáló kabinetfőnöknek számít, elemzők az eddigi politika továbbvitelét valószínűsítik. Mindez vonatkozik az Abe által vitt gazdaságpolitikára, az Abenomics-ra is, amely laza monetáris politikát is magában foglal.

Szuga Josihide japán kormányszóvivő sajtótájékoztatót tart Tokióban 2020. szeptember 2-án. Szuga bejelentette, hogy hivatalosan is indul a miniszterelnöki posztért az egészségi okok miatt augusztus 28-án lemondó Abe Sinzó helyére. A kormányzó Liberális Demokrata Párt legnagyobb frakciója a támogatásáról biztosította őt.
(Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon)

Sinzó mandátuma 2021 szeptemberében járt volna le, de még így is ő számít Japán történelmében a leghosszabb ideig (2006-2007, és 2012-től) hivatalban lévő miniszterelnökének. A miniszterelnök-váltás kapcsán most rengeteg probléma öröklődik az utódra, még annak ellenére is, hogy a koronavírust Japán eddig jól kezelte.

Eddig mintegy 76 ezer fertőzött és 1455 halott volt a 126 milliós Japánban a John Hopkins Egyetem adatai szerint.

Súlyos demográfiai gondok

Az egyik legfontosabb probléma ezek közül, hogy Japán az alacsony születési rátának köszönhetően fogyó népességgel, illetve a külföldi munkaerő beáramlásának korlátozása miatt krónikus munkaerőhiánnyal küszködik. A járvány ellenére is még mindig csak 2,9 százalék a munkanélküliség.

További súlyos gondokat okoz, hogy a világ leginkább elöregedett társadalma lévén hamarosan a nyugdíj- és egészségügyi bombával is meg kell küzdenie az országnak. És akkor még nem beszéltünk a fukushimai atomkatasztrófa következményeiről, a kínai terjeszkedésről, valamint az észak-koreai rakéták jelentette fenyegetésről.

A GDP tavaly 2012-höz képest 18 százalékkal volt alacsonyabb, ami mutatja, hogy az ország még a gazdaságilag jó konjunktúrális időkben sem volt képes a magasabb növekedésre. Idén a második negyedévben 7,9 százalékkal esett a japán GDP, ami a fejlett országokhoz képest viszont kisebb csökkenés.

A hivatalba lépő új miniszterelnöknek a pandémia okozta nyomás kezelése mellett kell újjáépíteni a gazdaságot úgy, hogy a fejlett világ – arányaiban – legnagyobb államadósságát kell kordában tartani és komoly összegeket kell költeni a gazdaság stimulálására.

A kormány a pandémia alatt erőteljesen ösztönözte a vállalatokat, hogy a lehető legtöbb munkavállaló számára biztosítsák az otthoni munkavégzés lehetőségét, de a papíralapú munkavégzés miatt mégis csak minden ötödik alkalmazott dolgozhatott home office-ban - írja a japán gazdaságról szóló elemzésében a New York Times.

A japán GDP alakulása az elmúlt tíz évben (%, év/év)

Az egy főre eső GDP viszont szépen emelkedett az elmúlt tíz évben (USD/fő)

Az új miniszterelnök egyik legfontosabb feladata a digitális kormányzás bevezetése lenne, illetve hogy rákényszerítse a vállalatokat a fejlett technológiák alkalmazására. A demográfiai problémák még sürgetőbbé teszik ezeket a lépéseket, ezért a digitális átállást igen csak gyorsan végre kell hajtani. 

A demográfiai kihívásokra megoldást jelenthet az otthoni munkavégzés feltételeinek megteremtése, amely nemcsak a pandémia okozta problémákat csökkentheti, de a munkaerőpiacra vonzhatja a gyermekeket nevelő anyákat is.

A japán társadalom óriási kihívása a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága és a szociális kiadások meredek emelkedése, amelyről ebben az elemzésünkben írtunk bővebben.

Mit oldott meg az Abenomics?

A most leköszönő, csaknem nyolc évig hivatalban lévő miniszterelnök, Abe Sinzó gazdasági programja, az „Abenomics”, a gyorsabb monetáris expanzióra és némi fiskális ösztönzésre épült, valamint a növekedést támogató strukturális reformokról szólt.

A bírálók szerint az elért eredmény nem igazán látványos, különösen egy olyan vezetőtől, aki három általános választást nyert, és régóta erős parlamenti többséggel rendelkezett.

Abe Sindzo japán kormányfő augusztus 9-én a hirosimai megemlékezéskor (Fotó: MTI)

Az Abenomics a szinte folyamatos defláció leküzdésére, illetve a feltűnően lassú ütemű gazdasági növekedés felgyorsítására összpontosított, a második szakaszban pedig az aggasztóan alacsony születési ráta növelése volt a középpontban. 2012 és a koronavírus-járvány közötti időszakban valamivel nagyobb volt gazdasági növekedés, mint a megelőző időszakban. Ez azonban elsősorban annak köszönhető, hogy a 2008-as pénzügyi válság, illetve a 2011-ben bekövetkezett földrengés és szökőár súlyos sokkot jelentett a japán gazdaság számára, visszavetette a növekedést.

A születési ráta azonban Abe minden erőfeszítése ellenére változatlan maradt.

Nagyon kevés nő dolgozik

Az is igaz azonban, hogy az Abe-kormány több apró, de hasznosnak bizonyult reformot végrehajtott. Így például új vállalatirányítási kódexet vezettek be, korszerűsítették a vállalatok közzétételi szabályait, megreformálták a családtámogatási rendszert, azaz nagyobb összeget biztosítottak a gyermekgondozási kiadásokra, végül pedig szigorúan korlátozták a veszélyesen hosszú túlórákat a vállalkozásoknál. A verseny fokozására irányuló erőteljesebb reformok tervei azonban vagy nem valósultak meg, vagy éppen a saját érdekeik akadályozták meg végrehajtásukat.

Ugyanakkor megoldatlan probléma maradt, hogy a munkaerő közel 40 százaléka továbbra is rövid távú, bizonytalan szerződést köt, és bár több nő dolgozik, mint korábban, közülük csak nagyon kevesen kerülhetnek vezető pozícióba.

Sikeres külkereskedelmi egyezmények

Bírálói szerint időnként mintha szervilis kapcsolatot ápolt volna Donald Trump amerikai elnökkel. Ugyanakkor az a törekvés is látszott külpolitikájában, hogy Japán a korábbinál önállóbb külkereskedelmet folytasson. Három évvel ezelőtt például ő vezette a 12 országot átfogó transz-csendes-óceáni partnerség megmentésére irányuló erőfeszítéseket, miután a Trump-kormány visszalépett az egyezménytől.

Ez a térségben kétségtelenül óriási sikernek számít, mert a kínai terjeszkedésnek valamelyest gátat szabhat.

Japán importjának megoszlása országonként

A másik nagy jelentőségű Sinzó-szerződés, hogy

Japán kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Európai Unióval, ami a GDP-t tekintve a legnagyobb értékűnek tekinthető globálisan, és hamarosan hasonló megállapodásra kerül sor az Egyesült Királysággal.

Nagyon fontos szabadkereskedelmi megállapodást írtak alá Nagy-Britanniával szeptember 10-én: az egyezmény alapján a japán piacra irányuló brit export 99 százaléka vámmentes lesz. Ez volt a Brexit óta az első szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet London önállóan hozott tető alá.

Végül felismerve, hogy Amerika kevésbé megbízható és együttműködő szövetségessé vált – különösen Trump alatt –, Abe előkészítette Japán számára a talajt, hogy függetlenebb hangot üssön meg a nemzetközi kapcsolatokban, miközben kiépíti saját partneri hálózatát szerte a világban. Utódjának nincs más dolga, minthogy folytassa és kiteljesítse ezt a jól felépített külügyi, külgazdasági stratégiát.