Mindenképpen csökkenni fog az infláció a második félévben

Globális növekedés

A globális gazdaság visszafogott, 2,7 százalékos növekedésére számít idén az OECD előrejelzése alapján a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet legfrissebb, 2023. júliusi Konjunktúrajelentése. A 2024-es évre némileg magasabb, 2,9 százalékos növekedéssel számolnak.

Regionális bontásban a feltörekvő gazdaságok esetében dinamikusabb növekedésre, az Egyesült Államok és Japán vonatkozásában mérsékelt bővülésre, míg Európában stagnálást prognosztizálnak a Kopint-Tárki elemzői.

Az Európai Unión belül a jelentés alapján idén legfeljebb 1% vagy az alatti GPD bővülés várható a közép-kelet-európai térségben, negatív kockázatokkal, főleg Lengyelországban, míg 2024-ben 3,5%-os növekedési ütemet jeleztek előre a régióra. E mögött a bázishatáson túl az a feltételezés is áll, hogy már nem várható újabb energiaár-sokk, a tagállamok jól használják fel a kohéziós és újjáépítési alapokat, a kamatok pedig olyan szintre csökkennek, ami már ösztönzi a beruházásokat és a fogyasztást.

Inflációs kilátások

A jelentés a világgazdaság bővülését elsősorban az infláció enyhülésének ütemétől és a reáljövedelmek alakulásától teszi függővé.

Mint írják a szigorú monetáris politika még fékezi a növekedést, és bár a jegybankok fiskális szigora enyhülhet az év végére, a kamatkörnyezet továbbra is magas maradhat.

Nemzetközi kereskedelem és nyersanyagok

A világkereskedelem bővülésének üteme a várakozások szerint továbbra is elmarad majd a koronavírus-járvány előtti átlagos szinttől.

Az energiahordozók piacát továbbra is az árak csökkenése határozza meg. Némileg emelheti az árakat az indiai és a kínai kereslet bővülése, azonban átlagosan idén 80 dollár körül alakulhat a Brent típusú kőolaj árfolyama és a földgáz árfolyama is mérsékelt szinten mozog.

A nem energiahordozó nyersanyagok ára szintén enyhe csökkenést mutat.

Magyar gazdaság

A Kopint-Tárki a magyar gazdaság növekedésére vonatkozóan nem változtatott a korábbi Konjunktúrajelentésében közölt várakozásain, így előrejelzésük szerint az idei évben 0,5 százalékkal mérséklődhet a magyar GDP.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet igazgatója a növekedés.hu-nak részletesen ismertette szektorokra bontva a GDP várható csökkenése mögött húzódó okokat.

Mint mondta a tavalyi évhez képest némi változás érzékelhető a teljesítmény szerkezetében.

A mezőgazdaságban egyértelműen visszapattanásra számítanak, hiszen a tavalyi 40 százalékot meghaladó visszaesést idén mindenképp növekedés kell kövesse. Mindemellett a legfrissebb hírek alapján a termés mégsem lesz annyira jó, mint arra a tavaszi bőséges esőzések után számítani lehetett. Ennek ellenére legalább 20-30 százalékos bővülésre számítanak a szektorban. Palócz Éva kiemelte, hogy az agrárium esetében nagyon nehéz pontos előrejelzést adni, viszont mivel az ágazat súlya nagyságrendileg csupán 5 százalék körüli a teljes GDP-n belül, így ennek ellenére viszonylag kis hibahatárral lehetett elkészíteni a prognózisukat.

Az építőipar GDP-hez hozzáadott értéke várhatóan 7-8 százalékkal zsugorodhat. Utóbbi némileg elmarad a korábbi negatív várakozástól – tette hozzá.

A legutóbbi Konjunktúrajelentésben az ipari termelés kibocsátásának a némi növekedésére számítottunk – emlékeztetett. Mostanra azonban egyértelműen látszik, hogy az egész évre nézve csökkenéssel kell számolnunk még akkor is, ha az év második felében növekedés következne be, arra ugyanis rendkívül kicsi az esély, hogy olyan mértékű növekedés következzen be, ami pozitív irányba fordítaná az ipari kibocsátás idei változását.

Szintén csökkenéssel számolunk az ipar hozzáadott értékével kapcsolatban, míg korábban stagnálásra esetleg enyhe növekedésre számítottunk, tehát ebben az esetben is romlott az előrejelzés – fogalmazott a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet igazgatója.

Ezzel szemben a szolgáltatások esetében némi javulás látható. A magánszolgáltatásoknál még a reáljövedelmek csökkenése ellenére is várható némi növekedés, az állami szolgáltatások esetében viszont egy jelentős egészségügyi szolgáltatás növekedést láttunk a statisztikákban az első negyedévben. Utóbbi növekedési komponens pontos okainak a feltárása azonban további kutatást igényel, és feltehetőleg nem ismételhető meg az év hátralévő részében– hangsúlyozta.

Megjegyezte a szolgáltatások általában rezisztensebbek a gazdasági nehézségekkel szemben.

Forrás: Kopint-Tárki

Csökkenő infláció

A pénzromlás ütemének mérséklődésével kapcsolatban Palócz Éva kiemelte, hogy már korábban sem volt kérdés, hogy idén, hónapról hónapra fokozatosan csökkenni fog az infláció.

Mint mondta az inflációs görbére tekintve jól látható, hogy az idei év szinte tükörképe a tavalyinak.

Éppúgy, ahogy tavaly az év elejétől az év végéig haladva folyamatosan nőtt az árindex, úgy idén ahogy haladunk előre az évben folyamatosan csökkenést láthatunk éves alapon.

Az éves árindex ugyanis egy olyan mutató, amely nevezőjében az előző év azonos időszakának az áremelkedése van, így ha az előző év azonos időszaka, tehát a nevező nagyon magas, akkor a tört értéke, tehát az árindex csökken. Így az emelkedő bázisból természetszerűleg következik az árindex csökkenése.

Forrás: Kopint-Tárki

Mivel 2022-ben az infláció az év közepén gyorsult fel, miközben év elején még viszonylag lassabb volt a drágulás üteme, így ennek köszönhető, hogy idén év elején még nagyon magas árindexet láthattunk. Ezért az év folyamán az árindex  akkor is csökkenést mutat, különösen az idei nyárvégi-nyárközepi időszaktól, ha  tovább emelkednek az árak, csak kisebb mértékben, mint tavaly. Ennek következtében már az év elején előre látható volt, hogy az év végére elérhető az egyszámjegyű infláció, mindenféle állami beavatkozás nélkül – magyarázta az inflációs adatokat Palócz Éva.

Mindemellett többek közt az élelmiszerek esetében a tavalyi féktelen áremelkedés után muszáj csökkennie bizonyos áraknak, mivel a legtöbb esetben indokolatlan volt az áremelés mértéke. Ennek a visszaárazási folyamatnak a jeleit már most is láthatjuk – ismertette.

Én úgy vélem igazat kell adni abban az MNB-nek, hogy a kiskereskedelmi árak drasztikus emelkedésében szerepet játszott az árstop rendszer bevezetése, ami zavarokat okozott a piacon.

– fogalmazott.

Hozzátette: A kötelező akciózás is ronthat a helyzeten, torzíthatja a piacot, árképzési zavarokat okozhat, de nem olyan mértékben, mint korábban az árstopok. Ennek oka, hogy az akciózás alapesetben is hozzátartozik a kiskereskedelmi hálózatok üzletviteléhez, így kisebb mértékben befolyásolja a boltok normál árképzését, mint az árstopok. A kiskereskedelmi hálózatoknál ugyanis úgynevezett árképzési mechanizmusok működnek és még az akcióknak is van egy szigorú modellezési rendszere. Amennyiben ettől elkezdenek eltérni és összevissza emelgetni az árakat, -mint tették ezt az árstopok bevezetése miatt, hogy más termékeken visszahozzák az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget-, abból biztosan nagyobb áremelés jön ki, mint normális piaci körülmények között, mert a boltok be akarták biztosítani magukat.

Ilyen jelenséget egyébként a termelőknél is megfigyelhettünk. Jelentősen emelkedtek az input árak, a termelők viszont ennél is nagyobb mértékben emelték az áraikat, hogy biztosítsák magukat.

Az elején még rengeteg pénz volt a piacon és az emberek elfogadták a megemelkedett árakat, így időbe telt míg elkezdett visszaesni a kiskereskedelmi forgalom, ami az árak csökkenését kikényszerítheti.

Forint árfolyam és irányadó kamat

A forint árfolyamáról szót ejtve Palócz Éva elmondta, hogy nem számítanak idén jelentős árfolyamgyengülésre. Akár 380-390 körüli szintre is eshet az euró-forint árfolyam, a tavalyi 420 körüli szint visszatérése azonban nem valószínű. Összességében a forint enyhe leértékelődését elképzelhetőnek tartják az irányadó kamat csökkentésével párhuzamosan, azonban nem valószínű, hogy drasztikusan bezuhanna a magyar fizetőeszköz árfolyama.

Teljesen biztosan azonban nem lehet modellezni a forint árfolyamát, nem várt események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek más irányba befolyásolhatják az árfolyam alakulását – tette hozzá.

Forrás: Kopint-Tárki

Feltehető, hogy a jelenlegi 16 százalékos irányadó kamat, ami tavaly ősz óta az egynapos betéti kamat, tovább csökken és szeptemberbe elérheti a 13 százalékot, tehát zárul az olló az irányadó kamat és az alapkamat között. Innentől megindulhat az alapkamat csökkenése, ami az év végéig a Kopint-Tárki várakozásai szerint 11,5 százalékra csökkenhet decemberre. Ezt egyébként széles konszenzus övezi az elemzők között. Néhányan 10,5 százalékra teszik az alapkamat év végére várható szintjét. Az ezt követő monetáris politika viszont számos tényezőtől függ, köztük a belföldi makrogazdasági mutatóktól és a nemzetközi pénzpiac alakulásától, így arra nézve nehéz lenne előrejelzést adni – ismertette a várakozásokat a szakértő.