Mini-BOT: Kárpótlási jegy olasz módra

Régi ötlet

Az idők során nem kevésszer előfordult már, hogy valamilyen szintű kormányzó szerv (szövetségi állam, önkormányzat) szeretett volna többet költeni, mint amennyit tudott, és ha erre nem volt lehetőség a fennálló szabályok mellett (nem kapott hitelt, nem tudott kötvényt kibocsátani), akkor egyszerűen megpróbált valamilyen, a törvény által nem szabályozott kvázi értékpapírral vagy valutával kísérletezni.

Kísérletek

Nem kisebb szereplő is próbálkozott már ilyennel, mint Kalifornia, az Amerika Egyesült Államok (ma már) leggazdagabb állama, de ők se jutottak vele eredményre. Most itt az eurózóna, ahol van 19 tagállam, akiknek nincs meg a lehetőségük arra, hogy pénzt nyomtassanak, és államadósságuk növelését is felügyelik, hisz valamely résztvevő túlköltekezése vagy túlzott eladósodása a többieket is veszélyezteti, illetve nekik kéne állniuk a számlát.

Nos, volt már próbálkozó tagállam Görögország személyében, de végül be kellett tartania a szabályokat, vagy el kellett volna hagynia az övezetet. Előbbit találta vonzóbbnak, mérlegelve a két lehetőség következményeit.

Olasz túlköltekezés

Most Olaszország próbálkozik, amely annyiban tér el Görögországtól, hogy sokkal nagyobb: az olasz GDP nagyjából 10-szerese a görögnek, az eurózónában a harmadik legnagyobb Németország és Franciaország után. Talán ezért is próbálkozik most az olasz kormánykoalíció egyik pártja a lehetőségek feszegetésével: abban bízik, hogy túl nagyok ahhoz, hogy engedjék őket csődbe menni, és adósságukon hatalmasat bukni.

A kormánykoalíció már tavaly év végén szerette volna veszélyes mértékben megnövelni a költségvetési hiányt, és most ugyanezt tenné év közben. A baj csak az, hogy az ország eladósodottsága veszélyes szinten áll a GDP 132 százalékán, így ez már felvetné az előbb-utóbb bekövetkező fizetésképtelenséget. Az Unió és az eurózóna nem is engedi, így megpróbálkoznának másként túlköltekezni.

Az ötlet

Az ötlet az, hogy ha már pénzt vagy újabb kötvényt kibocsátani nem tud az olasz állam, akkor majd kibocsát valami ígérvény szerűséget, és belföldön bizonyos irányokban abban teljesíti fizetési kötelezettségeit. Valamilyen szinten persze el is fogadná ezeket az ígérvényeket, mondjuk adófizetésnél, persze így csak átmenetileg lélegezhetne fel: először nem kell ropogós euróban fizetni, de aztán nem is jön abban az adóbevétel, csak visszatér az ígérvény, mint a bumeráng.

Nem robot

Nos, az instrumentumnak vicces nevet találtak, amitől úgy hangzik elsőre, mintha egy robot lenne: mini-BOT. Valójában ez egy rövidítés: a BOT a Buoni Ordinari del Tesoro rövidítése, amit leginkább kincstárjegynek lehetne nevezni, csak annyiban térne el a hagyományos állampapírtól, hogy nem fizetne kamatot, és nem jelentene mindenre kiterjedő, és főleg határidőre szóló fizetési ígéretet.

A jó öreg kárpótlási jegy

Ebben a tekintetben viszont sokkal inkább olyan lenne, mint a mi kárpótlási jegyünk. Azt is kibocsátotta az állam, mégpedig forintban denominált címletekben, de a rajta szereplő ígéret meglehetősen elnagyolt volt: felhasználható a privatizáció során. Csakhogy egy nagy különbség van: a mi kárpótlási jegyünk nem jelentett pénzügyi veszélyt, egyrészt mivel a magyar állam azt bocsát ki forintban, de ami fontosabb: nem vállalt magára későbbi költséget az állam, legfeljebb bizonyos esetleges bevételekről mondott le.

Ezek pedig a privatizációs bevételek, amikkel hosszabb távon előre egy költségvetés sem számol, így esetlegesek. A mini-BOT viszont például adóbevételektől foszthatná meg az olasz kormányt, ami már komoly veszélyforrás. A kárpótlási jegy aztán nem is okozott gondot: a privatizáció során bizonyos hányadban befogadta az állam, a nagyobb rész azonban készpénzben jött, vagyis az összes kárpótlási jegy mennyisége csak töredéke volt a privatizálandó vagyonnak.

Kinek a zsebét tömné?

Hogy miért említjük mégis a kárpótlási jegyet? Mert ugyanaz történne a mini-BOT-tal, mint a jeggyel történt: korlátozott felhasználhatósága miatt kialakulna egy piaca, ahol a névérték egy bizonyos hányadán cserélne gazdát. Aki kapja, és nem tudja, mondjuk azonnal adófizetésre használni, inkább eladja, ha mondjuk csak a harmadáért kap ropogós eurót, már van egy kis biztos pénze.

A mini-BOT így leginkább a feketepiaci forgalmazók zsebét gyarapítaná (az állam feltehetően tiltaná a hivatalos kereskedést, hisz abban a pillanatban mindenki láthatná, mennyit ér az, amit az olasz állam bocsát ki az euróhoz képest. Ebből mindjárt következtetni is lehetne egy esetlegesen bevezetendő önálló olasz valuta árfolyamára, ha elhagynák az eurózónát.

Illegális és értelmetlen

Nos, ez az eszköz jellegét tekintve valutának is minősülne, miután, ha korlátozottan is, de fizetőeszköz jellege van. Ezt viszont tiltják az eurózóna szabályai, ha viszont nem valuta, akkor értékpapír lenne, amely az államadósságot növeli, amit ugyancsak nem lehet az uniós szabályok szerint egyoldalúan megtenni. Ha mégis kibocsátanák az eszközt, a szabályok ellenére, az óhatatlanul Olaszország eurózónás tagságának megszűnéséhez vezetne.

Maga a gazdasági miniszter, Giovanni Tria figyelmeztetett arra a G20 csúcson, hogy egy ilyen kvázi párhuzamos valuta nem csak illegális, de értelmetlen is lenne. Ráadásul az eurózóna többi tagja, különösen Németország nem is hagyná annyiban ezt az illegális lépést, és a mini-BOT tömeges kibocsátása esetén Olaszországot az eurózóna elhagyására ösztökélnék, bármilyen nagy is lenne ennek költsége Olaszország külső hitelezői számára.