Nagy csúszás a Közös Agrárpolitikában: mi lesz az uniós támogatásokkal?

2020-ban lezárul a jelenlegi uniós költségvetési ciklusra épülő Közös Agrárpolitika, de egyelőre kérdéses, hogy a következő KAP mikortól léphet hatályba. Elvileg az új szabályrendszert 2021-2027-ben kellene alkalmazni, vagyis az új KAP-nak 2021-ben már élesben kellene működnie. Az előkészületek elhúzódása miatt azonban az prognosztizálható, hogy az új szabályozást később lehet csak bevezetni.

Ma Brüsszelben az új KAP 2021-es hatálybalépésére egy százalék esélyt adnak, míg a 2022-es vagy a 2023-as életbe léptetés valószínűségét nagyjából 50-50 százalékra becsülik.

Ebből az következik, hogy a felkészülés a 2021-től induló új hétéves EU-s költségvetési ciklus elejére sem fejeződik be, sőt még az azt követő években is folytatódik majd.

Ezt erősítette meg egy közelmúltbeli agárfórumon Nagy István agrárminiszter is, aki szerint akár két évig tartó átmeneti időszakra is szükség lehet, amíg a következő Közös Agrárpolitika a gyakorlatban alkalmazhatóvá válik. A KAP a magyar agrárgazdaság szempontjából is lényeges, mert ez közvetíti a piaci szereplőknek járó agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat. Amíg tehát az új rendszer nem lép hatályba, a benne foglalt részletszabályokat sem lehet alkalmazni, így azok alapján kifizetéseket sem lehet teljesíteni.

Az új KAP elfogadásához és hatályba léptetéséhez mindenekelőtt az unió 2021-2027 közötti költségvetésének jóváhagyására van szükség, amelyre az eddigi viták és az idei európai parlamenti választások miatt a mai várakozások szerint ez év végén, jövő év elején nyílhat esély. Ekkor válhat véglegessé a KAP költségvetése is, amelyre a szabályozás részleteit rögzítő uniós agrárgazdasági alaprendeletek épülhetnek. Ezek megjelenése után kezdődhet meg a tagországok konkrét felkészülése az új KAP-előírások végrehajtására.

Bár a Közös Agrárpolitika célkitűzései között a bonyolult szabályozás racionalizálása is szerepel, az eddig megismert tervek szerint az új KAP sem lesz feltétlenül egyszerűbb.

Abban nem lesz változás, hogy a rendszer továbbra is két nagy pillérre épül majd: az első az úgynevezett közvetlen kifizetéseket – ahová a legnagyobb részarányt képviselő területalapú források is tartoznak –, a második pedig a vidékfejlesztési támogatásokat tartalmazza.

Módosulnának viszont azok a feltételek, amelyek teljesítésére szükség lenne az EU-források tagországi igénybevételéhez.

Mostanáig a tagállamoknak csak a vidékfejlesztési pillérnél kellett hétéves tervet készíteniük arról, miként kívánják felhasználni az uniós pénzeket, amelyekhez a programok – Magyarországon a Vidékfejlesztési Program (VP) – brüsszeli jóváhagyása után férhettek hozzá.

Az új KAP viszont az ilyen stratégiai tervek összeállítását már az egyes pillérnél is előírná, és ez tovább nyújthatná az Európai Bizottság és a tagország közötti egyeztetéseket.

Magyar aggodalmak szerint az egyes pilléres stratégiai tervek kötelező elkészítése és brüsszeli elismertetése alapvetően hozzájárulhat ahhoz, hogy az új Közös Agrárpolitika gyakorlati alkalmazása jelentősen csúszhat 2021 után.

Amíg az új KAP nem léphet életbe, átmeneti időszakot kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy az agrárgazdasági szereplőknek – elsősorban a gazdálkodóknak – járó támogatások ne álljanak le.

Rendkívül fontos kérdésről van szó, hiszen például a magyar agrárium 500-600 milliárd forintnyi támogatáshoz jut évente, amelynek nagy részét az EU-s pénzek teszik ki.

Sok százmilliárd forint sorsa múlhat tehát azon, hogy a kifizetések zökkenőmentesek legyenek a 2020 után szükségessé váló, akár kétéves átmeneti időszakban is.

Az időbeli csúszás ugyanakkor ma csak az egyik bizonytalanságot okozó tényező, mivel kedvezőtlenül alakulhatnak a támogatási keretösszegek is.

Az eddig megismert javaslatok szerint az Európai Bizottság (EB) 2021-2027-re az egyes pillérnél 4-5 százalékos, a kettesnél 15 százalékos csökkentést ütemezett be a mostani ciklus forrásaihoz képest, és ez a magyar agráriumot is érzékenyen érintené.

Egyelőre nem tudni, hogy az európai parlamenti választások után e kérdésben mennyire változhat meg az újjáalakuló EB álláspontja, de Magyarországon még él a remény arra, hogy az új felállásban lehet esély a mostani támogatási mértékek megtartására 2021-2027 között is.

Az agrártámogatási szint megőrzését a kormány hivatalos célként is megfogalmazta, a nyomásgyakorlás érdekében pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) aláírásgyűjtési akciót is indított.

A kormány, illetve a két szervezet szerint az eddigi KAP-tervezetből az is kiolvasható, hogy Brüsszel az elvonásra ítélt agrárforrásokból a migrációval összefüggő kiadásokat növelné, ezt pedig Magyarország határozottan ellenzi.

A KAP-forrásokért folytatott kampányt a NAK és a Magosz sikeresnek minősíti, mivel a petíciót rövid idő alatt több mint 200 ezren írták alá. Ezzel a kezdeményezés társadalmi támogatottságot is kapott, mivel a felhíváshoz többen csatlakoztak a rendszeresen EU-támogatásokat igénylő, 170-180 ezer gazdálkodónál. Szintén a szélesebb körű összefogásra utal, hogy az aláírásgyűjtéshez a másik nagy köztestületi szervezet, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is csatlakozott.

Bármennyi is lesz a végleges uniós agrárforrás, az új költségvetési mozgásteret már a 2021-2023 között várható átmeneti időszakban is figyelembe kell venni. Ez elsősorban az egyes pilléres közvetlen kifizetéseknél lehet igaz, ahol a mostani ciklusban alkalmazott támogatási formákat az átmeneti években is alkalmazni lehet, de a konkrét mértékeket az új KAP támogatási lehetőségei is befolyásolják.

Ha tehát például a magyar gazdák eddig egy hektárra nagyjából 70 ezer forint területalapú támogatást kaptak, ezt az átmeneti időszakban – illetve természetesen a 2027-ig tartó ciklus további éveiben – akkor lehet fenntartani, ha erre az új pénzügyi keret lehetőséget nyújt. Amennyiben a források csökkennek, a területalapú támogatás is kevesebb lehet, bár a ma kilátásba helyezett, 4-5 százalékos lefaragást az is kompenzálhatja, ha kedvezően alakul a forint/euró átváltási árfolyam. Emellett a kormány pluszforrások bevonásával – például a vidékfejlesztési pénzek egy részének átcsoportosításával – is elérheti, hogy a területalapú támogatások mértékét meg lehessen őrizni.

Sokkal nagyobb fejtörést okoz már ma is a vidékfejlesztési kassza, ahol a pénzeket pályázatokkal lehet hasznosítani, és a mostani ciklusban kiírt felhívások legkésőbb 2020-ban kifutnak. Ráadásul a vidékfejlesztési források szolgálnak az agrárberuházások ösztönzésére is, ezért 2021-től a támogatott fejlesztési projektek leállhatnak, amíg az új KAP nem lép hatályba. Itt ugyanis szükség lehet EU-s jóváhagyással bíró nemzeti programra ahhoz, hogy újabb felhívásokat lehessen megjelentetni.

A teljes következő uniós költségvetési ciklusban a kormány egyik legfontosabb feladata lehet, hogy ellensúlyozza a kilátásba helyezett 15 százalékos vidékfejlesztési forráscsökkenést, amelyre a nemzeti társfinanszírozás növelésével találhat megoldást.

Az átmeneti időszak beruházásaihoz pedig az agrártárca egyik logikus lépésként ismét kiírhatja azokat a forrásokat, amelyek a mostani vidékfejlesztési programban „visszacsorognak”. Emellett a kormány várhatóan új kedvezményes agrárberuházási hitelprogramot is indít, amely éppen azt célozza, hogy a magyarországi agrárfejlesztések a következő KAP-időszak átmeneti éveiben, illetve az újabb EU-s források tényleges megérkezéséig se torpanjanak meg, bár e hitelkonstrukcióról egyelőre nem láttak napvilágot részletek.