Miniszteri kézben az élelmiszerbiztonság – Távozik az agrártárca államtitkára
ElemzésekKözvetlen ellenőrzés alá vonja Nagy István agrárminiszter október elsejétől a tárca irányítása alatt álló élelmiszerlánc-felügyeletet. A döntést a koronavírus-járvánnyal és nemzetbiztonsági okokkal indokolják, de az átszervezést az is motiválta, hogy a területért eddig felelős Zsigó Róbert államtitkár távozik az Agrárminisztériumból, és Novák Katalin nemrég kinevezett tárca nélküli miniszter helyettese lesz.
A koronavírus-járvány miatt kialakult idei veszélyhelyzet egyértelműen rávilágított arra, hogy az élelmiszerlánc-biztonság stratégiai jelentőségű területté és nemzetbiztonsága kérdéssé vált
indokolta hivatalos állásfoglalásában az Agrárminisztérium azt a döntést, amely szerint a tárcához tartozó élelmiszerlánc-felügyelet október elsejétől közvetlen miniszteri irányítás alá kerül.
Zsigó Róbert, az agrártárca államtitkára, országgyűlési képviselő (forrás: MTI)
A minisztérium álláspontja szerint a szervezeti változás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon az élelmiszeripari feldolgozás, illetve a lakossági élelmiszerellátás szempontjából egyaránt fontos élelmiszer-biztonság és –ellenőrzés még hangsúlyosabb szerepet kapjon.
A tárcánál az élelmiszerlánc-felügyeletért eddig külön államtitkárság felelt, amelyet az előző kormányzati ciklusban és a jelenlegiben is Zsigó Róbert irányított. A mostani döntés ezt az államtitkári ellenőrzési szintet „ugorja át”, és rendeli a terület direkt irányítását Nagy István agrárminiszter alá.
A mostanáig működő államtitkárságon az élelmiszerlánc-felügyelet közvetlen szakmai koordinálását Bognár Lajos helyettes államtitkár látta el, aki az országos főállatorvosi posztot is betöltötte. Ő most az átszervezés révén – tisztségei megtartásával - a miniszter irányítása alá kerül, így októbertől az élelmiszerlánc szakmai felügyeletéért államtitkári közbeiktatás nélkül felel.
Ágazati információk szerint nincs szó arról, hogy az átszervezés azért vált szükségessé, mert Zsigó Róbert munkájával a tárcavezető, illetve a kormány elégedetlen lett volna.
A változtatásokat az motiválta, hogy az államtitkár Novák Katalin nemrég kinevezett, családokért felelős tárca nélküli miniszter helyetteseként – szintén államtitkári státusban - dolgozik majd tovább.
Mivel az államtitkárok száma a kormányon belül politikai elvárások miatt nem növekedhet, az agrártárca a megüresedett posztot nem töltheti be, ezért határozott arról, hogy az élelmiszerlánc-felügyeletet közvetlen miniszteri irányítás alá vonja.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az államtitkárságok száma a minisztériumnál hatról ötre csökken.
Bár a tárca az átszervezéstől az élelmiszerlánc-biztonsággal összefüggő ügyek még gyorsabb és hatékonyabb kezelését várja, nem érheti különösebb kritika a tavaszi veszélyhelyzet alatti minőségi élelmiszerellátásért, amely az idei év legnagyobb próbatételének számított.
Igaz, a lakosság kezdetben megrohamozta és „kifosztotta” az üzleteket, de az élelmiszergyártók a minisztérium felügyelete mellett néhány hét alatt rendezték a sorokat, és normalizálták a termékkínálatot. Azóta pedig nem merült fel olyan körülmény, amely az eddigi élelmiszerlánc-biztonsági felügyeleti tevékenység jelentős átalakítását követelné meg.
A minisztérium közleménye szerint erre utalt hivatalos nyilatkozatában Bognár Lajos is, aki a hazai élelmiszerlánc-biztonságot „rendkívül magas szintűnek” minősítette. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem csak a lakosság mindennapi biztonságának szavatolása jelent komoly feladatot, hanem több más, agrárgazdasági szempontból jelentős kihívás is. Ilyen például a humánegészségügyi kockázatot nem okozó, de
az állattenyésztőket súlyos károkkal fenyegető afrikai sertéspestis, amely a hazai vaddisznóállományban már régóta jelen van. Hasonlóan nagy terhet ró az állategészségügyi rendszerre az időről-időre visszatérő madárinfluenza is, amely éppen az idén okozott újabb, sokmillió állat leölésével járó járványt Magyarországon.
Ma a gyakorlatban az élelmiszerlánc-biztonsági és az ezzel összefüggő egyéb ágazati szabályok betartását a budapesti székhelyű Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeli, amely az Agrárminisztérium háttérintézményeként működik, és közvetlenül a főállatorvos irányítása alatt áll.
A 2012-ben megalakult Nébih fő feladata, hogy az élelmiszer-előállítást a „termőföldtől az asztalig” nyomon kövesse, de a feketegazdaság elleni küzdelmet is célkitűzései közé sorolja. A hivatalt az ellenőrzések mellett hatósági jogkörrel is felruházták, így bírsággal is sújthatja az ágazati-piaci szereplőket.
Bár a Nébih az élelmiszerlánc biztonságának erősítésében meghatározó szerepet tölt be, ma a kormányon belül nincs egy kézben valamennyi hasonló tevékenység.
Így például az élelmiszerpiaci ügyekkel is foglalkozó fogyasztóvédelem felügyelete az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozik, a fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat pedig a Miniszterelnökségben irányított kormányhivatalok látják el az ITM szakmai kontrollja mellett.
A tavaszi koronavírus-járvány idején például a kormányhivatalok folytatattak vizsgálatokat, és szabtak ki bírságot amiatt, mert egyes élelmiszer-kereskedők – visszaélve a helyzettel – a vásárlóknak drágán kínáltak meghatározó termékeket.
Ágazati szakértők szakmai megfontolásokból jobb megoldásnak tartanák, ha az élelmiszerekkel kapcsolatos valamennyi fogyasztóvédelmi ellenőrzési és felügyeleti jogkör is az agrártárcához tartozna, de ilyen jellegű átszervezés ma nem szerepel a kormányzati elképzelések között.
