Mire érdemes figyelniük a moratóriumos hiteleseknek?
ElemzésekA hitelesek egy része az év végéig "maradhat" a koronavírus-járvány miatt márciustól igénybe vehető hitelmoratóriumban. Ugyanakkor a kormány szeptember közepén hozott - jogszabályban egyelőre még nem részletezett - döntése szerint a gyermeket nevelő, munkanélküli, nyugdíjas vagy közfoglalkoztatott hitelesek, valamint a bevételük 25 százalékát a járvány megjelenése óta elvesztő vállalkozások januártól további hat hónap haladékot kapnak a törlesztés fizetésére. A moratórium hosszabbításából kimaradó adósoknak azonban érdemes felkészülniük a törlesztés újraindítására - derül ki a bankok kínálatát bemutató money.hu legfrissebb összeállításából.
A koronavírus-járvány miatt március közepén életbe lépett hitelmoratórium átmenetileg jelent könnyebbséget azoknak a hiteleseknek, akik a pandémia miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek, esetleg elvesztették a munkahelyüket, csökkent a fizetésük vagy a családi helyzetük változott kedvezőtlenül. Nem csak Magyarországon, hanem világszerte sok más országban ugyanígy bajba kerülhettek volna a hitelesek, épp ezért sok helyen bevezették a moratóriumot, de különböző időtávra.
A magyarországi kilenc hónap az egyik leghosszabbnak számít a nemzetközi mezőnyben, csak néhány ország - többek között Románia vagy Szlovénia - adott hasonlóan hosszú vagy hosszabb időre haladékot a hiteleseknek.
Hosszabbodott a moratórium
Ráadásul - ahogyan arra a járvány elhúzódása és a második hullám miatt számítani lehetett - a magyar kormány szeptember közepén a hitelmoratórium részleges meghosszabbításáról döntött. Mindkét lépés - tehát az idén márciustól érvényes általános, és a jövő januártól elérhető hosszabbítás - rengeteg embert, háztartást és vállalkozást érint.
Márciustól szinte az összes hitellel rendelkező vállalkozás és háztartás kilenc hónapra felfüggeszthette a törlesztést, amit - az eredeti szabályok szerint - csak januártól kell újrakezdeniük.
Magyarországon a hitellel rendelkezők többsége, a jegybanki adatok szerint a lakossági hitelesek 66 százaléka, a vállalati kölcsönöket törlesztők 79 százaléka lépett be március óta a moratóriumba.
A Magyar Nemzeti Bank a májusban publikált pénzügyi stabilitási jelentésében azt írta:
a moratóriumban potenciálisan részt vevő lakossági hitelek lejárata a szerződések többsége, a lakáshitelek és személyi hitelek 60 százaléka, valamint a szabad felhasználású jelzáloghitelek 70 százaléka esetében, legfeljebb 14 hónappal tolódik ki az eredeti lejárathoz képest.
Ebből kilenc hónap jut a moratórium miatti törlesztés-felfüggesztésre, további öt hónap pedig az ebben az időszakban felhalmozódott kamatok visszafizetésére. Fontos azonban, hogy minden egyes hitel más és más, eltérnek a futamidők, a tartozások összegei, a kamatok és a teljes hiteldíjmutatók, ezért a moratórium adta lehetőséget kihasználó hiteleseknél lehet több és kevesebb is az extra időszak.
Ez volt az eredeti felállás, majd jött a már említett kormánydöntés, amely részlegesen meghosszabbítja a moratóriumot. Bár a moratórium meghosszabbításáról és annak konkrét részleteiről szóló jogszabály még e cikk megjelenéséig nem született meg, annyit a kormányzati tájékoztatás alapján tudni lehet, hogy
a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a közfoglalkoztatottak, valamint a munkanélküliek januártól további hat hónapig élhetnek a lehetőséggel, azaz 2021 júliusától kell megkezdeniük majd a tartozás törlesztését.
Mindez azt jelenti, hogy a hosszabbítás több mint 750 ezer hitelszerződést érinthet. Összesen 512 ezer gyermekes háztartást, akiknek a moratóriumos hitelállománya 1178 milliárd forintra rúg. A hosszabbításban érintett még 64 ezer munkanélküli ember, akiknek az adóssága 147 milliárd forintot tesz ki. Továbbá 160 ezer nyugdíjas 368 milliárdos hitelállományára, valamint a közfoglalkoztatottakhoz tartozó 37 milliárdra is vonatkozik a szeptemberi döntés.
Összességében a moratóriumhosszabbítas - ha minden érintett kihasználja a lehetőséget - 400-500 milliárd forint kiadástól mentesíti ezt a tábort a jövő év első felében.
Januártól vagy júliustól indul a törlesztés
A jelenleg érvényes magyar moratóriumos szabály egyik legfontosabb eleme, hogy a törlesztés újraindítása után - a fentiek alapján januártól vagy a hosszabbításban érintettek számára júliustól - a fizetendő havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb a moratórium előtti összegnél.
Ez alól csak a változó kamatozású hitelek jelentenek kivételt, mert azoknál a moratóriumszabálytól teljesen függetlenül változhat a havi kiadás. A moratórium időszaka alatt keletkezett hiteldíjakat a bankok úgy számítják fel, hogy a futamidő nem csak a moratórium időszakával, hanem annál hosszabb időszakkal nő meg.
Érdemes megnézni alaposabban a hitelt
A money.hu szakemberei szerint mindkét tábor tagjainak érdemes a családi kiadások tervezésekor megnézniük azt is, hogy a törlesztendő hitelnél van-e esetleg kedvezőbb a piacon, amellyel ki lehet váltani a meglévő kölcsönt.
Különösen igaz ez az úgynevezett változó kamatozású - jellemzően lakáshitelekre -, amelyek rizikósak, a törlesztőrészletük ugyanis 3-12 havonta változhat. A fix kamatozású lakáshiteleknél ezzel szemben a kamatfixálás idejére ugyanannyi marad a havi törlesztőrészlet összege. Ma a teljes lakáshitelállomány kevesebb mint felét adják ezek a kockázatos hitelek, azaz így is rengeteg adóst érint a kérdés.
A money.hu szerint lényeges, hogy nem mindegyik változó kamatozású hitelt törlesztő adósnak érdemes fix kamatozásúra cserélnie a hitelét, de sokaknak igen.
A kérdés megválaszolásában és a legkedvezőbb banki ajánlatok kiválasztásában pedig a money.hu kifejezetten erre a célra kifejlesztett kalkulátora és a cég szakértői tudnak segítséget adni az érdeklődőknek.
