Mit jelent Pekingnek Magyarország? Egy kínai szakértő elárulta

A beszélgetést vezető Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója Ju Weiweit, a China-CEE Institute alelnökét és ügyvezető igazgatóját, Kong Yuant, a Chinese Academy of Social Sciences tudományos kutatóját, valamint Salát Gergelyt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent a két ország egymásnak, Ju WeiWei azt válaszolta, Kína és Magyarország egyaránt rengeteget profitál a kétoldalú kapcsolatból, legyen szó fejlesztésekről, kereskedelemről, oktatásról vagy akár turizmusról. Hangsúlyozta, hogy Kína a békés fejlődés útját szeretné követni, nem pedig azt a módot, ahogyan az USA és Nyugat-Európa megerősödött.

Kong Yuan kiemelte: Magyarország 2010-es keleti nyitása óta hídként funkcionál kelet és nyugat között, elhelyezkedése révén pedig központi szerepet tölt be ezen a téren.

Akárcsak Magyarország, úgy Kína is hangsúlyozza a konnektivitás és a családi értékek fontosságát.

„A konnektivitás-stratégia a fejlődés kulcsa, amihez Kína nagyon jól tud kapcsolódni” - hangsúlyozta. Megemlítette, hogy a két ország között idén 75 éves a diplomáciai kapcsolat, amely biztosítja egymás mély és széleskörű megértését.

Salát Gergely elmondta: Kína számára Magyarország az a lehetőség, amely nyitva tartja számára az EU kapuit. „A magyar kormány a kínaihoz hasonlóan realista. A pragmatikus együttműködésben hisz. Egy állandóan változó korban élünk, a régi világrend megszűnőben van, új világrend születik, amiről még nem tudjuk, milyen lesz. Minden felelős kormány megpróbálja kiterjeszteni a mozgásterét. Magyarország számára Kína lehetőséget kínál arra, hogy diverzifikáljuk a kapcsolatainkat.”

Magyarország konnektivitás-stratégiája és az Övezet és Út Kezdeményezéshez való viszonya kapcsán Ju WeiWei kiemelte: Kína megújuló energiaszektora óriási léptékkel fejlődik, s ebben is jó példát tud mutatni Magyarországnak,

míg Kínának hazák komoly think tank-jeivel érdemes megismerkedni.

Salát Gergely hozzátette: „Kína volt az első, amely valamiféle konnektivitás-stratégiát kidolgozott annak érdekében, hogy kapcsolatokat építsen a világgal. Magyarország számára létkérdés a konnektivitás. Történelmünk során mindig nagyhatalmak közé szorultunk, legrosszabb korszakainkban beragadtunk egy nagyhatalom perifériájára, a legjobb korszakunk pedig az volt, amikor az egész világgal volt kapcsolatunk, és nagyon nyitottak voltunk.

Ez voltak számunkra a legjobb lehetőség a fejlődésre. A mostani, új korban a magyar kormány egzisztenciális érdekei miatt tartja nyitva kapuit. Nem igazán van választásunk: vagy a német gazdasági perifériába ragadunk, vagy pedig a kockázatosabb utat választjuk, és megpróbálunk kapocs lenni nyugat és kelet között. Ez egy elég kockázatos stratégia, de a kormány elkötelezett ez ügyben.”