Üzletek ezrei mentek tönkre, a plázák csak lassan élednek

A koronavírus járvány miatti gazdasági visszaesés egyik leginkább érintett szektora a kiskereskedelem.

Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene ugyan csak 2 százalékkal csökkent az előző évhez képest, de a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9 százalékos volt a visszaesés. Ha pedig az év első három hónapját együttvéve nézzük, a kiskereskedelmi forgalom 3,2 százalékkal volt alacsonyabb az előző évi értékeknél.

A szektorban felgyorsult az e-kereskedelem térnyerése, jelentősen megváltoztak a fogyasztási szokások. Termékcsoportonként ugyan másként, de jelentősen át kellett szervezni a kereskedelmi vállalatok tevékenységét, különösen, hogy bizonyos hatások tartósan velünk maradnak. A Magyar Közgazdasági Társaság Kereskedelmi Tagozatának (MKT) online konferenciáján erről folyt a szó.

Kozák Tamás a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelem Tanszékének tanszékvezető docense, duálisképzés-vezetője, a szakosztály elnöke előadásában arról beszélt, hogy a pandémia alapvető változásokat eredményezett a kereskedelemben. Üzletek ezrei mentek tönkre, előretört az online vásárlás, miközben akadoztak az ellátási láncok, éppen ezért felértékelődtek a helyi beszállítók. Akadtak olyan áruféleségek, például élelmiszer, háztartási cikkek, bútorok, amelyek forgalma stagnált vagy akár nőtt is, szemben például az üzemanyag, a könyvek, újságok iránti igénnyel, amely drasztikusan csökkent.

A panelbeszélgetés résztvevői Agárdi Irma, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Intézetének egyetemi docense, Pálinkás Zsolt, a Tesco magyarországi vezérigazgatója és Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója, az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke voltak. 

Többlépcsős kilábalás lesz

A szakértők egyetértettek abban, hogy a kilábalás több fázisban következik majd be. Az első lépésben még megmaradnak bizonyos óvintézkedések, a távolságtartás, a maszkhasználat, kézfertőtlenítés, esetleg újabb szigorításokra, majd ismételt lazításra is sor kerülhet. Erre a szakaszra a lokálisan eltérő szabályok a jellemzőek. A második szakaszban viszont már nagyobb a szabadság, ugyanakkor rögzülnek bizonyos a pandémia hatására megváltozott fogyasztói szokások.

Jó az esély arra, hogy bizonyos óvintézkedések hosszabb távon is beépülnek a bolti működésbe, ilyen lehet például az érintésmentes kiszolgálás, napi egészségügyi kontroll, vásárlók számának korlátozása. A bevásárlóközpontok pedig várhatóan lassan élednek fel.Várhatóan a szállítók a cégméret mentén polarizálódnak, a kisebbek könnyebben tönkremennek, mint azok, amelyek nagy tőkeerővel, szerteágazó üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Ugyanakkor felgyorsul a közvetlen szállítás elterjedése, amikor a termelő, a kereskedelem kihagyásával értékesít, illetve a saját márkás termékek térnyerése is borítékolható.

Sokáig velünk maradhat az érintésmentes kereskedelem

Mindennek jelentős hatása lesz a kereskedelmi alkalmazottak számára is, különösen az online értékesítés, az automatizáció hatására. Arra is van esély, hogy az alkalmazottak egy részét alvállalkozókkal helyettesítsék a kereskedelemben is. Az online értékesítéshez kapcsolódva számos kényelmi szolgáltatás általánossá válhat, de "áruvá válik maga az ember is", hiszen a közösségi média felhasználásával vagy egyéb felületen leadott rendelést követően már testreszabott ajánlatot kap. Az sem biztos, hogy minden esetben megvásárol egy-egy terméket az ember, akár bérbe is vehet, mint például az on demand filmnézés esetében.

A járvány hatására  az érintésmentes kereskedelem részeként felgyorsultak bizonyos folyamatok, például a pick up pontok és a digitális piacterek használata, valamint a házhozszállítások aránya. Az e-kereskedelemben pedig döntő tényezővé válik az azonnali, vagy legalábbis a lehető legrövidebb időn belüli teljesítés az ügyfél kívánsága szerint házhoz, pick up pontra vagy üzletbe történő kiszállítás. 

A teljes kerekasztal-beszélgetés az MKT YouTube csatornáján itt megnézhető.