MNB: Az infláció átmenetileg tovább emelkedik

Az Európai Unió gazdasági teljesítménye visszafogott mértékben bővült a harmadik negyedévben, de kockázatot hordoznak a kedvezőtlen európai ipari termelési kilátások, valamint az általánosan kiélezett geopolitikai helyzet.

2024 harmadik negyedévében az EU gazdasága 1,0 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.

Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasági teljesítménye negyedéves bázison enyhén, 0,1 százalékkal nőtt. 2024 harmadik negyedévében az amerikai GDP 2,7 százalékkal, míg a kínai GDP 4,6 százalékkal bővült, így enyhe lassulás mellett mindkét gazdaságban továbbra is élénk a gazdasági növekedés üteme.

A külső konjunktúra alakulásának szempontjából kockázatot hordoznak a kedvezőtlen európai ipari termelési kilátások, valamint az általánosan kiélezett geopolitikai helyzet.

Inflációs kilátások

Az Európai Unióban szeptemberben 2,1 százalékra süllyedt a fogyasztóiár-index éves összevetésben, majd októberben enyhén magasabban, 2,3 százalékon alakult az infláció.

Az unió tagállamainak többségében – 19 országban – a novemberi infláció meghaladta az októberit a rendelkezésre álló adatok alapján. A régión belül Szlovákiában (3,2 százalék) az infláció emelkedését regisztrálták, míg Lengyelországban (4,6 százalék) mérséklődött, Csehországban (2,8 százalék) pedig nem változott az árak emelkedési üteme novemberben.

Az eurozóna inflációja az októberi 2,0 százalékot követően novemberben 2,3 százalékon alakult az előzetes adatok alapján.

Az Egyesült Államokban július óta 3 százalék alatt tartózkodik az infláció, novemberben 2,7 százalékon alakult. A globálisan meghatározó jegybankok közül az Európai Központi Bank (EKB) 25-25 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát októberben és decemberben.

A régióban a cseh jegybank folytatta az alapkamat mérséklését, míg a lengyel és a román jegybank az elmúlt negyedév során változatlan szinten tartotta azt. Az EKB az októberi, majd a decemberi kamatdöntő ülésén is 25 bázisponttal, összességében 3 százalékra csökkentette az irányadó betéti rátát.

A régióban a cseh jegybank szeptemberben és novemberben 25-25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, ezzel 4 százalékra mérsékelte az alapkamatot.

A lengyel és a román jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon, a lengyel jegybank 5,75 százalékon, míg a román jegybank 6,50 százalékon tartotta az irányadó rátát az elmúlt negyedév során.

Romló befektetői hangulat

Az elmúlt negyedévben a változékony és összességében romló globális befektetői hangulatot elsősorban

• az amerikai elnökválasztás gazdaságpolitikai következményei,
• az ukrajnai és közel-keleti konfliktushoz kötődő geopolitikai kockázatok, valamint
• a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták.

A volatilitás emelkedése elsősorban a kötvénypiacokat érintette, de a devizaárfolyamok és a fejlett piaci tőzsdeindexek ingadozása is megnőtt. Az amerikai választásokat követően az eszközárak alakulásában leginkább a globális kereskedelmi viták erősödése, valamint a geopolitikai konfliktusokhoz és néhány európai ország belpolitikai folyamataihoz köthető kockázatok játszottak szerepet. A dollár erősödésével párhuzamosan a fejlett tőzsdéken jellemzően nagyobb emelkedés történt a feltörekvő régiókban tapasztalthoz képest. 

A feltörekvő piaci devizák gyengültek 

A kamatpályákra vonatkozó piaci várakozások eltérően alakultak az USA-ban és Európában. Az Egyesült Államokból érkező kedvező makrogazdasági adatok hatására a Fed-től várt kamatpálya feljebb tolódott, míg az EKB esetében a kedvezőtlen beérkező makrogazdasági adatok mellett lejjebb kerültek a kamatvárakozások.

Az amerikai 10 éves hozam 4,24 százalékra nőtt, miközben a német hozam 2,12 százalékra mérséklődött. A régiós hosszú hozamok 10–40 bázisponttal emelkedtek. Az elmúlt negyedév során a dollár számottevően erősödött a fejlett piaci devizákkal szemben: az euróval szemben 6 százalékkal, a svájci frankkal szemben 4,3 százalékkal, míg a japán jennel szemben 7,1 százalékkal értékelődött fel.

Energiaárak

Az európai gázárak jelentősen, éves csúcspontra emelkedtek az elmúlt negyedévben, elsősorban a geopolitikai konfliktusok által vezérelt, az ellátásbiztonságot övező kockázatok fokozódása miatt. 

Az elmúlt negyedév során a forint a régiós devizáktól elszakadva számottevően gyengült. Az állampapírhozamok és a bankközi hozamok emelkedtek a negyedév során. A forint a szeptemberi kamatdöntést követően az amerikai választások felé közeledve – a régiós devizákkal többnyire összhangban – gyengült az euróval szemben.

November elejétől a dollár gyorsuló ütemben erősödött az euróval szemben, ami a hazai kockázati tényezők felerősödésével együtt a forint árfolyamát a régiós devizákhoz képest nagyobb mértékben gyengítette.

Inflációs előrejelzés

Éves átlagban az infláció idén 3,6–3,7 százalék között, 2025-ben 3,3–4,1 százalék között, 2026- ban és 2027-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakulhat.

2024 novemberében az infláció 3,7 százalékra emelkedett, miközben a maginfláció 4,4 százalékra mérséklődött. A fogyasztóiár-index emelkedését főként az üzemanyagok gyorsuló árdinamikája okozta. A maginfláció csökkenését a piaci szolgáltatások árainak folytatódó, magas szintről történő dezinflációja magyarázta.

A novemberi átárazások mértéke az iparcikkek esetében elmaradt a historikus átlagtól, míg a piaci szolgáltatások és az élelmiszerek esetében meghaladta azt. A lakossági inflációs várakozásokat jellemző csökkenő trend augusztus óta megtorpant, novemberben a régiós országokhoz hasonlóan hazánkban is emelkedtek az inflációs várakozások.

Az infláció 2025 januárjáig átmenetileg tovább emelkedik, és a jegybanki toleranciasáv felett alakulhat. A dezinflációs trend ezt követően az első negyedév során újraindul. Jövőre az infláció az év nagyobb részében a toleranciasávon belül alakul, majd 2026 elején tér vissza tartósan a 3 százalékos jegybanki célra. Az árdinamika lassulását az MNB korábbi várakozásainál visszafogottabb alapfolyamatok, valamint a mérsékeltebb jövő évi visszatekintő átárazások támogatják.

Az elmúlt hónapok árfolyamleértékelődése, valamint a jövedéki adórendszert érintő változások lassítják a dezinflációs folyamatot a jövő évben. Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció az elkövetkező hónapokban a jelenlegihez hasonló, 4,5 százalék körüli szinten marad, majd 2025 tavaszától mérséklődni kezd, és az év második felében 3 százalék körül alakul.

Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,6–3,7 százalék közötti infláció várható, míg 2025-ben 3,3–4,1 százalék között, 2026-ban és 2027-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul. Az MNB 2025-re vonatkozó prognózisa emelkedett a szeptemberi inflációs előrejelzéshez képest.

Az elmozdulást

• az elmúlt időszak árfolyamváltozásának fogyasztói árakba való begyűrűzése,
• az emelkedő élelmiszeralapanyag-árak és
• a 2025. januártól esedékes jövedékiadó-emelés magyarázzák, amelyek hatásait részben ellensúlyozzák a mérsékeltebb inflációs alapfolyamatok.

GDP növekedés

A magyar gazdaság idén várhatóan 0,3–0,7 százalékkal növekedik, jövőre 2,6–3,6 százalékkal, 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal és 2027-ben 2,5–3,5 százalékkal bővül.

2024 harmadik negyedévében a magyar gazdaság éves alapon 0,8 százalékkal, negyedéves alapon 0,7 százalékkal esett vissza. A gazdaság lassulásának hátterében az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése állt, míg a szolgáltatások növekedési hozzájárulása pozitív volt.- A fogyasztás bővülése az emelkedő reálbérekkel összhangban folytatódott.

- A háztartások fogyasztása a harmadik negyedévben 4,5 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, így 2,0 százalékponttal támogatta a GDP emelkedését.

- A beruházások jelentős mértékű csökkenése 4,0 százalékponttal fékezte a gazdasági növekedést.

- A belföldre és az exportpiacra termelő ágazatokban, valamint az állami és ahhoz közvetetten kapcsolódó ágazatokban is visszaestek a beruházások, amit a lakossági beruházások bővülése csak részben ellensúlyozott.

- Az export 1,9 százalékos és az import 0,9 százalékos csökkenése mellett a nettó export 0,9 százalékponttal fogta vissza a növekedést a harmadik negyedévben.

A munkaerőpiac feszessége enyhült

A foglalkoztatottak száma a szeptemberi csökkenést követően októberben stabilizálódott, így továbbra is magas szinten, 4,7 millió főn áll. A munkanélküliségi ráta változatlanul alacsonyan, 4,5 százalékon alakult.

A 2024 során fokozatosan bővülő fogyasztás előretekintve a növekedés motorja lehet, amit az emelkedő reálbérek mellett a munkáshitel program elindítása és a családi adókedvezmény emelése is támogat. Ugyanakkor a beruházások volumene az idei évben nagymértékben csökken, ami visszafogja a 2024-es gazdasági növekedést.

Ezt főként az állami és vállalati beruházások mérséklődése magyarázza, amelyet nem tud ellensúlyozni a lakossági beruházások enyhe növekedése. A felmérések alapján a vállalatok fejlesztéseit továbbra is az infláció hosszú árnyéka, a kereslet hiánya és a bizonytalanság akadályozza. A vállalati szféra elhalasztott beruházásainak részleges pótlása a kereslet tartós javulásával párhuzamosan 2025-ben kezdődik meg.

A hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi: a lakossági hitelpiac tovább élénkült, miközben a vállalatok hitelkereslete továbbra is alacsony. 2024 harmadik negyedévében a háztartási hitelállomány éves növekedési üteme az előző negyedévhez képest 1,6 százalékponttal gyorsulva 6,9 százalékot ért el. A hitelintézetek által a harmadik negyedévben szerződött lakáshitelek értéke 130 százalékkal bővült az előző év azonos időszakának alacsony bázisához képest, a személyi hitelek kibocsátása pedig 57 százalékkal volt magasabb.A háztartási hitelállomány éves növekedése 2024 végén mintegy 9 százalékot érhet el, 2025 végén pedig a lakossági hitelezést támogató reálgazdasági fundamentumok és a munkáshitel program elindulása következtében 14 százalék körül tetőzhet a dinamika.

A harmadik negyedévben az újonnan szerződött – nem folyószámla jellegű – vállalati hitelek értéke 19 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél.

A beruházások visszaesése és a bizonytalan növekedési kilátások miatt a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 2024. év végénel, míg a 2025. év második felétől 8–9 százalék körüli szinten stabilizálódhat a konjunktúra élénkülésével, a Demján Sándor Program elindulásával és a bizonytalanság oldódásával párhuzamosan.

A folyó fizetési mérleg többlete tovább emelkedik.

A külső egyensúly javulása 2024-ben is folytatódik. A folyó fizetési mérleg többletének idei növekedése döntően a kedvezőbb külkereskedelmi egyenleggel magyarázható.

Ennek hátterében részben a kismértékben tovább javuló cserearány, valamint a csökkenő beruházások következtében mérséklődő import hatására növekvő áruegyenleg-többlet áll.

A normalizálódó külső kereslet mellett a meglévő kapacitások nagyobb kihasználásával, illetve a folyamatban lévő beruházások termelésbe állásával emelkedő exportpiaci részesedés várhatóan a külső pozíció tartós többletét eredményezi az előrejelzési horizonton.

A szolgáltatásegyenleg többlete az elkövetkező években a GDP 5 százaléka felett stabilizálódik. Mindezek hatására a folyó fizetési mérleg többlete 2024-ben várhatóan a GDP 1,5–2,7 százaléka, 2025-ben 1,0–2,4 százaléka, 2026-ban 1,5–3,1 százaléka, 2027-ben pedig 1,8–3,6 százaléka között alakulhat. A költségvetési hiány az MNB előrejelzése szerint a GDP arányában 2024-ben 4,4–4,8 százalék, míg 2025-ben 3,4–4,2 százalék lesz. Ezt követően a deficit 2026-ban 2,8–3,8 százalék, 2027-ben pedig 2,2–3,2 százalék között alakulhat.

Az egyenleg 2024. évi javulásának hátterében az energiaárak stabilizálódása következtében csökkenő energiakiadások és az állami beruházások visszafogása álltak. A benyújtott 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megerősítette a 3,7 százalékos hiánycélt, amelynek elérését leginkább az állami kamatkiadások érdemi csökkenése, valamint a bevételnövelő adóintézkedések segítik elő.

Az államadósság 2024. évi csökkenését a magas pénzforgalmi hiány mellett a visszafogott gazdasági bővülés és a devizaadósság átértékelődése is jelentősen nehezíti, ugyanakkor az MNB várakozása szerint a hiány fokozatos mérséklődésével az előrejelzési horizont végére 70 százalék alá csökken a GDP-arányos adósságráta.

A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján az alappályát felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik. A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentés alapelőrejelzése körül három alternatív kockázati forgatókönyvet emelt ki.

- Az elhúzódóan gyenge európai konjunktúrát feltételező forgatókönyv megvalósulása esetén az alappályához képest alacsonyabban alakulhat mind a gazdasági növekedés, mind az infláció.

- A kereskedelempolitikai feszültségek fokozódását valószínűsítő forgatókönyv az alappályánál magasabb inflációs és alacsonyabb növekedési pályával áll összhangban. 

- A feltörekvő gazdaságokból történő tőkekiáramlást feltételező kockázati forgatókönyv szintén magasabb inflációs és alacsonyabb növekedési pályával konzisztens.