MNB: egyre több a hatékony magyar FinTech vállalat

Az MNB FinTech és Digitalizációs Jelentésének célja

Az első alkalommal elkészült és a jövőben rendszeresen, évente megjelenő FinTech és Digitalizációs Jelentés célja, hogy betekintést nyújtson a hazai pénzügyi piacokon is egyre meghatározóbbá váló pénzügyi innovációk, digitalizáció, illetve az ezeket támogató technológiák fejlődésének a hazai és nemzetközi trendjeibe.

Nemzetközi kitekintés

Szombati Anikó, az MNB digitalizációért és a FinTech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy nemzetközi szinten a FinTech szektor növekedését keresleti, kínálati és technológiai tényezők egyaránt támogatják.

Forrás: MNB

A FinTech szolgáltatások igénybevétele világszerte dinamikusan növekszik. A legtöbb innováció a lakossági szolgáltatásokra irányul, de egyre több nagyvállalati megoldás jelenik meg a piacon.

Rendszeres lakossági FinTech felhasználók arányának alakulása egyes piacokon és globálisan

Forrás: MNB

2019-ben a FinTech szolgáltatásokat rendszeresen használó lakossági fogyasztók aránya a digitálisan aktív populáción belül elérte a 64 százalékot globális szinten, az ügyfelek többsége innovatív fizetési megoldásokat használ.

Az innovatív pénzügyi szolgáltatók többsége a fizetési szolgáltatások piacán jelenik meg, a FinTech szektor súlypontja fokozatosan a vállalati szegmensre helyeződhet át.

Szombati Ankó emellett kifejtette, hogy rövidtávon a mesterséges intelligencia alkalmazása lehet a legnagyobb hatással a szektorra. A gépi tanulás, robotizált folyamat-automatizáció (RPA) egyre szélesebb körben kerül felhasználásra.

Másrészről az új FinTech cégek mellett a BigTech vállalatok is egyre nagyobb mértékben nyitnak a pénzügyi szolgáltatások felé.

Az innovatív szabályozói eszközök egyre elterjedtebbek Európában, de egyelőre a szabályozási megközelítésekben még nem kristályosodott ki a legjobb nemzetközi gyakorlat.

Hazai Fintech szektor

Az MNB digitalizációért és a FinTech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy Magyarországon több mint 110 FinTech vállalat tevékenykedik, illetve a hazai FinTech szektor mintegy 90 százaléka B2B szolgáltatást nyújt.

A magyarországi FinTech szektor vállalatainak több mint 86 százaléka magyar tulajdonú. Jellemzően a nagyobb méretű vállalatok vannak külföldi tulajdonban, de egyre több a magyar tulajdonú középvállalat is.

A magyar és a külföldi tulajdonú FinTech vállalatok megoszlása vállalatméret szerint

Forrás: MNB

A legfontosabb tevékenységi köröknek az adatelemzés és üzleti intelligencia, a pénzügyi szoftverfejlesztés és rendszerintegráció, illetve a fizetési szolgáltatások tekinthetők.

A FinTech vállalatok számának megoszlása szolgáltatási kör szerint

Forrás: MNB

A hazai FinTech szektort az elmúlt években dinamikus bővülés jellemezte, javuló hatékonyság mellett. A szektor 2018-ban mintegy 5 ezer munkavállalót foglalkoztatott, az éves bevétele közel 120 milliárd forint volt.

Forrás: MNB

A hazai bankrendszer digitalizációs szintje

Az MNB széleskörű, átfogó banki felmérés alapján értékelte a hazai bankrendszer digitalizációs szintjét több szempont mentén. Szombati Anikó elmondta, hogy a bankok tisztában vannak a digitális transzformáció lehetőségeivel és fontosságával.

A hazai bankrendszer digitalizációs szintje összességében közepes szintű: a digitalizáció megindult, de számos fejlesztendő terület azonosítható.

A lakossági szegmensben növekszik azon termékek aránya, amelyek vagy teljesen online elérhetőek, vagy amelyek célja a felhasználói élmény fokozása a digitális megoldások révén. A jelentés szerint ugyanakkor fontos lenne, hogy minél több termék elérhetősége biztosított legyen online csatornán. A vállalati termékek e tekintetben lemaradást mutatnak.

Az online termékek hozzáférhetőségében és általános igénylésében még van tér a fejlődésre

Forrás: MNB

Bankszámlakivonatot az ügyfelek többsége már digitális formában kap. A hiteltartozásokkal kapcsolatos értesítések esetében a folyószámlahitelekkel kapcsolatos értesítések digitalizációja van fókuszban az intézmények oldalán.

Kedvezően értékelhető, hogy a belső működésben egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitális korszaknak megfelelő kompetenciák biztosítása és a munkafolyamatok digitalizálása. A munkaerő és a rendszerek fejlesztése területén azonban még érdemi fejlesztésre van szükség – tette hozzá Szombati Anikó.