MNB: fontos, hogy a rövid hozamok távol maradjanak a nullaközeli tartománytól

Az MNB közleménye alapján a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják. Az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el.

A jegybank rávilágít, hogy május elejétől a korlátozások enyhítésével a gazdasági élet fokozatosan újraindult, ugyanakkor az elmúlt hónapban több országban ismét gyorsuló ütemben emelkedett az új megbetegedések száma. A világgazdaság helyreállásának sebességét tehát továbbra is jelentős bizonytalanság övezi.

Gazdaság

Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus-járvány első hullámával szemben, ami megfelelő alapot jelent a gazdasági növekedés helyreállításához.

A jegybanki közlemény alapján az áprilisi mélypontot követően májusban megkezdődött a kilábalás, ami júniusban tovább folytatódik. A GDP második negyedévi jelentős visszaesését követően, a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható.

A gazdaság második félévi gyors, „V” alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése.

A hiteltörlesztési moratórium az év végéig összességében 2000 milliárd forinttal járul hozzá a hazai vásárlóerő és a munkahelyek megőrzéséhez.

A várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése csak az év végéhez közeledve élénkülhet – olvasható a közleményben. Összességében a hazai GDP 2020-ban szerény ütemben növekedhet.

A növekedés 2020-ban 0,3–2,0 százalék, 2021-ben 3,8–5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5–3,7 százalék lehet.

Fontos üzenetek

A Monetáris Tanács szerint az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását.

A jelenlegi, gyorsan változó környezetben a jegybank szerint kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól.

A Tanács ezenfelül folyamatosan értékeli a friss inflációs és gazdasági adatokat. A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési Hitelprogram Hajrá!-n és a Növekedési Kötvényprogramon keresztül ösztönözheti.

Infláció

Az elmúlt hónapokban erős dezinflációs hatások jelentek meg. 2020 júniusában az infláció 2,9 százalékra emelkedett, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció nem változott az előző hónaphoz képest. A fogyasztóiár-index emelkedését elsősorban az üzemanyagok árindexének részben bázishatások miatt bekövetkező növekedése magyarázta.

Az inflációs adatok az MNB várakozásaival összhangban alakultak.

A koronavírus-járvány a globális nyersanyagpiacokon az élelmiszer- és az olajárak számottevő ingadozását okozza. Emiatt a közeljövőben is fennmaradhat a hazai infláció erős változékonysága.

A következő hónapokban a jegybank várakozásai szerint ezen változékony tételek hatására az infláció átmenetileg emelkedik, majd ezek kifutásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik.

A közlemény alapján az erős lefelé mutató inflációs hatások mellett az adószűrt maginfláció 3 százalék alá csökken: 2020-ban 3,3–3,5, majd 2021-ben 2,6–2,7 százalékon alakul.

Jegybanki programok

Az MNB gyakorlatilag minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítja, hogy a szükséges likviditás elérhető legyen a gazdasági szereplők számára. A Növekedési Kötvényprogram (NKP) és a Növekedési Hitelprogram Hajrá! biztosítják a hazai vállalati szektor fenntartható, stabil és hosszú távú finanszírozáshoz jutását, illetve a hitelpiac és a beruházások élénkülését.

Az MNB július elején kibővítette az NHP Hajrá! konstrukció keretében felvett források felhasználási lehetőségeit annak érdekében, hogy a program még nagyobb mértékben támogassa a kkv-k kedvező forráshoz jutását és ezzel a gazdaság élénkítését.

A hozamgörbe hosszú oldalának mérséklése érdekében az MNB a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz és az állampapírvásárlások közötti átcsoportosításról döntött. Ennek eredményeként a hosszú, 15 év feletti szegmensben a jegybank korlátozott mennyiségben állampapír-vásárlásokat hajt végre.

A lépés a monetáris transzmisszió javítása mellett az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is támogatja. A Tanács az állampapír-vásárlási programra továbbra is védőhálóként tekint, melyet a szükséges esetben és a szükséges mértékben kíván használni.

Miről döntött ma a jegybank?

0,75 százalékról 0,6 százalékra vágta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank a mai kamatdöntő ülésén. A lépés megfelelt a piaci várakozásoknak. A határidős kamatláb megállapodások alapján már nagyságrendileg be volt árazva a döntés, így nem várhatók jelentős piaci mozgások.

A kamatcsökkentés hatására mérséklődhetnek a BUBOR kamatlábak, ami a hitelkamatlábak süllyedését vonhatja maga után.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke is jelezte már korábban, hogy még egy 0,15 százalékpontos kamatvágásra sor kerülhet júliusban, azonban e szinten megáll a jegybank. Ezt követően nincs már tere az alapkamat további csökkentésének.

A lépésre a lefelé mutató inflációs kockázatok miatt került sor, de a nemzetközi jegybankok kamatvágásai is növelték az MNB mozgásterét. A közelmúltban mind a Fed, mind az Európai Központi Bank extrém laza monetáris politikát folytatott. A régiós jegybankok, úgymint a lengyel, a cseh és a román jegybankok is jelentősen lazítottak a pénzpolitikán.

Az MNB emellett nem változtatott a kamatfolyosón. Az egynapos betéti kamatlábat -0,05 százalékon, az egynapos hitelkamatlábat 1,85 százalékon tartotta a Monetáris Tanács. Az egyhetes fedezett hitel kamata is 1,85 százalékon maradt. Az egyhetes betéti eszköz kamata másfelől az alapkamathoz igazodhat a későbbiekben.