MNB: indokolt a kamatemelési ciklus havi ütemű folytatása

Az elmúlt hónapokban folytatódott a világgazdaság kilábalása, amellyel párhuzamosan az infláció is emelkedett. A jegybanki közlemény szerint ahol korábban történt meg az újranyitás, ott a fogyasztói árak növekedése is gyorsabban jelentkezett. Ilyen ország Magyarország is.

Az MNB helyzetértékelése alapján az előző kamatdöntés óta kedvezőtlenebbé vált a globális befektetői hangulat. Ehhez a már meglévő kockázatok közül főként a koronavírus delta variánsának terjedése és a chiphiány, továbbá a meghatározó jegybankok pénzpolitikai üzenetei járultak hozzá.

Emellett új elemként az energiaválság és a kínai ingatlanpiachoz kapcsolódó kockázatok megjelenése is rontotta a befektetői hangulatot. A nyersanyagpiacokon szeptemberben újabb jelentős áremelkedési hullám következett be.

Az energiahordozók esetében kiugró volt az árnövekedés. A földgáz ára nyár eleje óta több mint háromszorosára, míg az áram ára több mint kétszeresére nőtt. A kőolaj világpiaci ára 80 dollár fölé emelkedett.

Nemzetközi pénzpolitika

A globálisan meghatározó jegybankok az elmúlt hónapban fenntartották a laza monetáris kondíciókat, azonban kommunikációjuk szigorúbbá vált.

Régiónkban a román és a lengyel jegybank az inflációs kilátások emelkedése miatt megkezdte az alapkamat emelését, míg a cseh jegybank a vártnál nagyobb mértékben emelte az irányadó rátát.

Magyar gazdaság

A magyar GDP a második negyedévben elérte a válság előtti szintjét. Hazánk Európa leggyorsabb helyreállását mutató gazdaságai közé tartozik.

A havi adatok alapján a gazdaság élénk növekedése a harmadik negyedévben is folytatódott.

A növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a helyreállás ütemében eltérések mutatkoztak – mutat rá az MNB közleménye.

Augusztusban lassult az ipari kibocsátás és az építőipari termelés növekedése az előző hónaphoz viszonyítva. A hazai autóipar kilábalását a globális chiphiány hátráltatja, ugyanakkor az ipar teljesítményében egyre meghatározóbbá válik az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése.

A kiskereskedelmi forgalom augusztusban tovább emelkedett, megközelítve a járvány előtti szintjét. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.

A magyar GDP 2021-ben az MNB várakozásai alapján 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül.

Infláció

Szeptemberben az infláció 5,5, míg a maginfláció 4,0 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,6, míg a maginfláció 0,4 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében a termékek és szolgáltatások széles körét érintő áremelkedés állt a jegybanki közlemény alapján.

A globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban.

Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik.

Az elmúlt hetek újabb jelentős nyersanyagár-emelkedése rövid távon a szeptemberben vártnál magasabb inflációs pálya irányába mutat. Az inflációs alapfolyamatok esetében a megnövekedett nyersanyag- és szállítási költségeknek az iparcikkek áraiba történő áthárítása lesz meghatározó.

A maginfláció az év hátralévő részében 4 százalék körül alakul.

A jegybanki szigorító ciklus hatásai 2022-ben már egyértelműen érezhetővé válnak. A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben ismét a jegybanki 2-4 százalékos toleranciasávba kerül. Ezt követően várhatóan 2022 második felében 3 százalék körül stabilizálódik. Az inflációs kilátásokat övező kockázatok ugyanakkor továbbra is felfelé mutatnak.

A nyersanyag- és az energiaárak, valamint a nemzetközi szállítmányozás költségeinek emelkedése változatlanul magasabb, és a korábban vártnál tartósabb külső inflációs környezet irányába hat - világít rá az MNB közleménye

Az átmenetileg fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva szintén felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek.

Költségvetés

Az MNB helyzetértékelése szerint a költségvetés hiánya az idei évtől mérséklődik, míg az államadósság-ráta a szeptemberi devizakötvény-kibocsátással együtt is csökkenő pályára áll.

Kamatdöntés

A Monetáris Tanács 15 bázisponttal 1,80 százalékra emelte az alapkamatot.

A döntéshozók értékelése alapján az inflációs kilátások és a továbbra is felfelé mutató kockázatok egyértelműen a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.

További lépések

Az állampapírpiaci hozamok továbbra is kulcsfontosságúak az MNB számára. Emiatt nem módosított a jegybank a havi 40 milliárd forintos állampapírvásárlási programján.

A közlemény alapján amennyiben a piaci stabilitás fenntartása indokolja, az MNB bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére.

A jegybank nem értékesíti másfelől a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja.

Ez a lépés lényegében azt segíti elő, hogy ne alakuljon kí túlkínálat a kötvénypiacon és ne emelkedjenek meg a hozamok.

A Monetáris Tanács legközelebb 2021 decemberében határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.

Emellett az MNB a swappiaci folyamatokat figyelembe véve folytatja a forintlikviditást nyújtó swapeszközének dinamikus kivezetését.

Kockázatok

Az MNB szerint az inflációs kilátásokat továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik, amelyek a korábban vártnál tartósabbak lehetnek.

Emiatt a Tanács a kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását tartja szükségesnek. A kamatemelések addig folytatódhatnak, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon 3 százaléknál stabilizálódnak, illetve az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.