MNB: Nehéz évünk lesz, a kamatkiadás brutális teher

A globális inflációs ciklus leszálló ágában van a világ az energia és szállítási költségek csökkenése miatt, de a maginflációs mutatók lassabban mérséklődnek - mondta Balatoni András, az MNB igazgatója a ma közölt Inflációs Jelentést ismertetve.

A jelentés főbb megállapításai:

- Magyarországon januárban értük el a csúcsot az inflációban, az importált infláció, a kereslet csökkenése és a gazdaságpolitika is az infláció csökkenése irányába mutat. Idén 0-1,5 százalékos GDP növekedésre lehet számítani, a reálvbérek csökkenése mellett, de a második félévben jöhet növekedés az infláció csökkenésével.

- Jövőre 3,5-4,5, 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság.

- Az energiaárak a háború előtti szintre, a szállítási árak a Covid előtti szintre csökkentek, a világpiaci élelmiszerárak csökkentek, nálunk is mérséklődött a maginfláció és a fogyasztói árak növekedésének üteme is

- Magyarországon még így is 9,5 százalékponttal magasabb az infláció, mint a többi visegrádi ország átlaga.

- A teljes fogyasztói kosár közel 40 százalékában csökkentek az árak.

- Az élelmiszeráraknál fordulat látható, és a vállalatok is alacsonyabb inflációval kalkulálnak.

- Másrészt a piaci – elsősorban a telekommunikációs és banki - szolgáltatások hazai átárazási üteme azonban magasabb az átlagnál, de a vállalati profitok is magasabbak nálunk.

Magyarország esetében a legmagasabb a profitok emelkedése az OECD szerint is, a működési eredmény emelkedése hazánkban a leggyorsabb a V4-ek körében.

Összességében idén 16,5-18,5, jövőre 3,5 – 5,5, míg 2025-ben 2,5 -3,5 százalékos inflációval kalkulálnak az MNB szakértői.

- A hazai gazdaságban a belső kereslethez kapcsolódó ágazatok teljesítménye szűkül, az exporthoz kapcsolódó teljesítmény javul.

- A beruházásoknál a külpiacra termelő ágazatok beruházásai emelkedtek, míg a belföldre termelőké mérséklődik.

- A reálbérindex későbbi emelkedése majd húzza magával a beruházásokat, de éves átlagban idén mérséklődik a beruházások szintje: az állami beruházások csökkennek, de a nagyvállalati zöldmezős beruházások emelkednek.

- A nominális beruházási ráta 27-28 százalék közelében stabilizálódik, deca reál beruházási ráta azonban ennél alacsonyabb szintű az áremelkedések miatt.

- A nettó export pozitívan járul hozzá az idei GDP alakulásához, a mezőgazdaság pedig 0,8 százalékkal gyorsíthatja az idei bővülést

- A GDP növekedés szerkezete: a háztartások fogyasztása és a beruházás csökken, de a nettó export felfelé húzza a gazdasági növekedéshez, és jövőre már kiegyensúlyozottá válik a növekedés.

- A munkaerő-kereslet erős, a munkaerőpiac feszessége a válság előtti szintre került, a régióban általános jelenség az alacsony munkanélküliségi ráta

- Idén átlagosan 15 százalékos béremelkedés várható, a béralkuknál jó a munkavállalók helyzete a munkaerőpiac feszessége miatt.

Az MNB előrejelzése szerint a költségvetési hiány fokozatosa csökken, a szigorú költségvetési politika, és az alacsonyabb energiaárak miatt, de a bruttó kamatkiadások lehúzzák az egyenleget,Jövőre az elsődleges egyenleg tovább javul, és a kamatkiadások miatt 3 százalék körüli lehet a hiány, amely 2025-ben 2 százalék körül alakulhat.

2023-ban a költségvetési hiány a márciusban elfogadott költségvetési törvénymódosítás alapján a GDP 3,9 százaléka lehet. Az MNB által közölt előzetes pénzügyi számla államháztartási adatai alapján az első negyedéves eredményszemléletű hiány a GDP mintegy 12 százalékát tette ki.

Az eredményszemléletű éves hiánycél 66 százaléka teljesült az első negyedévben. Ehhez jelentősen hozzájárultak a megnövekedett energiaköltségek fedezésére kifizetett kiadások, amelyek mintegy 800 milliárd forintot tettek ki.

A költségvetési hiány előző évekhez viszonyított csökkenését támogatja az energiaárak érdemi mérséklődése, ugyanakkor nehezíti az adóbevételek korábbi dinamikus növekedésének lassulása, és az állami kamatkiadások magas infláció miatti emelkedése.

A kamatkiadások 2023-ban 1 százalékponttal, 3,8 százalékra emelkednek az előző évi 2,8 százalékos szintről.Év végére 70 százalék alá csökken a GDP-arányos államadósság, 2025 végére pedig 65 százalék alá kerülhet a ráta, ugyanakkor a devizaarány jelentős mérséklődésére nem lehet számítani.