Megvan az MNB kamatdöntése: folytatta a lazítást a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a 13 százalékos jegybanki alapkamatot, viszont tovább szűkítette a kamatfolyosó felső szélét, ami így az eddigi 19,5 százalékról 18,5 százalékra csökkent. Az irányadó kamatot a korábbi 17 százalékos szintről 100 bázisponttal 16 százalékra szállította le az MNB.

A kamatdöntést követően sajtótájékoztatót tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Megtudhatjuk a jegybanki kommunikációból, hogyan értékelik az inflációs folyamatokat, illetve csütörtökön hozzák nyilvánosságra a legfrissenn Inflációs Jelentést.

A májusi inflációs adat a vártnál kedvezőbben alakult, éves szinten 21,5 százalékos emelkedést mutatott, de havi összehasonlításban már 0,4 százalékkal csökkentek az árak.

Az előző kamatdöntésen a 18 százalékos egynapos betétii gyorstender kamatát 17 százalékra csökkentetteék, mert a jegybank meglátása szerint a magyar gazdaásg kockázati megítélése érdemben javult az elmúlt időszakban.

Továbbra is kérdéses, hogy a hatósági intézkedésekkel (árstop, kötelező akciók, versenyhivatali ellenőrzések, stb.) az élelmiszerárak drágulását le lehet-e törni.

A forint árfolyama ugyan megközelítette a háború előtti szintet, de a volatilitása miatt a jegybanknak óvatosan kell haladnia a lazítással, ráadásul az uniós pénzekkel kapcsolatos bizonytalanságok is lefelé mutató kockázatot jelentenek.

A hazai infláció továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban, az euróövezetben mért 6,1 százalékhoz képest több mint a triplája.

A kirívó drágulás legfontosabb oka:

• az energiaárak emelkedése,
• a hazai gazdaság energiaintenzív aránya magas
• az élelmiszerárak drágulása, a tavalyi aszály hatása
• a forint tavalyi gyengülése (az uniós pénzek késlekedése, magas európai gázárak miatt is)
• profitorientált infláció alakult ki több szektorban, többek között az élelmiszerfeldolgozásban
• relatív alacsonyabb a hazai versenyképesség és termelékenység

A régiós országokban az alapkamat szintje a következőképp alakul:

- Csehországban 7 százalék

- Romániában 7 százalék

- Lengyelországban 6,75 százalék

- euróövezet (Szlovákia, Horvátország ,Szlovénia, stb.): 4- 4,25 százalék

A hazai alapkamat és az egynapos betéti tender kapamat az elemzői várakozások szerint ősszel érhet össze, év végéig pedig - az infláció mérséklődésével - nyílhat tér az óvatos alapkamat csökkentésre.

Idén év végére elérhetőnek látszik az egyszámjegyű infláció a magas bázis és a csökkenő energiaárak miatt, a jegybank 3 százalékos inflációs célja azonban az eddigi előrejelzések szerint csak 2025-ben érhető el.

A magyar kamatemelési ciklus az elsők között indult meg két évvel ezelőtt. 2004 óta így változott az alapkamat 2004 óta:

Az MNB-t befolyásolja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) mikor fejezheti be a kamatemelési ciklust, melynek során zsinórban nyolcszor emeltek kamatot.

Az amerikai jegybank a júniusi kamatdöntő ülésén már nem szigorított tovább, de az infláció még mindig duplája a két százalékos jegybanki célnak.