Történelmet írtak az EU pénzügyminiszterei: kelet-európai nőt választottak az IMF élére

Elemzések2019. aug 1.Szabó Anna

Az Európai Unió pénzügyminiszterei Kristalina Georgievát, a Világbank bolgár vezérigazgatóját választották a Nemzetközi Valutaalap élére. Döntésüket az IMF teljes vezetésének még jóvá kell hagynia, de hagyományosan Európa dönt a valutaalap, az USA pedig a Világbank elnökéről. Georgieva megválasztása példátlan: kelet-európai még soha nem töltötte be ezt a posztot, és így az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság élén is női vezető lesz.

Az uniós pénzügyminiszterek a bolgár Kristalia Georgievát, a Világbank vezérigazgatóját támogatták a Nemzetközi Valutaalap élére. Jelölésére az IMF vezetőségének még rá kell bólintania.

Georgieva bolgár gazdasági elemző, aki 2017 óta tölti be a Világbank vezérigazgatói tisztségét. 2019. február 1-jétől 2019. április 8-ig a Világbank Csoport elnökének megbízottja vot, korábban – 2014-től 2016-ig – a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság alelnöke volt. 1993 és 2010 között is számos pozíciót töltött be a Világbank Csoportban, végül 2008 márciusában nevezték ki alelnökké. 

A legesélyesebb jelöltek között a végső szavazás előtt már csak hárman maradtak: Georgieva mellett Jeroen Dijsselbloem volt holland pénzügyminiszter, az Eurocsoport volt vezetője, valamint Olli Rehn, a finn jegybank kormányzója, aki korábban az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa volt.

A szóba jöhető jelöltek számának bővítése érdekében Franciaország azt is javasolta, hogy vizsgálják felül a pozíció betöltéséhez előírt korhatárt. Amennyiben valóban a 65 éves Georgievát nevezik ki a szervezet élére, akkor erre a módosításra mindenképpen szükség lesz. Ehhez az IMF belső szabályzatát is módosítani kell.

Egy fél évszázados megállapodás értelmében az IMF vezetője mindig európai, a Világbank elnökét viszont az amerikaiak választják ki. Ez a szabály érvényesült akkor is, amikor idén áprilisban David Malpass lett a Világbank elnöke.

Az európaiak azonban nem biztosak abban, hogy Donald Trump amerikai elnök viszonozza ezt a szívességet, és tartja az eddigi hagyományokat.

Az IMF-en belül a feltörekvő piacok pedig egyébként is vitatják a szavazati rendszer, azzal érvelve, hogy már rég nem tükrözi a világgazdaság szereplőinek igazi súlyát.

Pontosan a feltörekvő piacok jogos kritikái miatt életképes kompromisszumnak tűnik, hogy Kristalina Georgieva legyen az IMF következő vezetője, és a legtöbb elemzés a legesélyesebb öt jelölt közé sorolta, akik Christine Lagarde után foglalhatják el a vezérigazgatói széket.

Kristalina Georgieva

Franciaország ugyan nyíltan nem tette le a voksát Georgieva – vagy bármelyik másik jelölt – mellett, de már korábban kiszivárgott, hogy kormányzati források szerint

szívesen látnák a bolgár jelöltet a valutaalap megüresedő székében, mert nő és az újonnan csatlakozott kelet-európai államok egyikéből származik, ami nagyon fontos választási szempont. 

Az IMF múlt heti közleménye szerint a választási folyamat július 29-én kezdődött és szeptember 6-án fejeződik be, a jelölést pedig október 4-ig szeretné lezárni az igazgatóság.

A valutaalap vezetői széke azt követően üresedett meg, hogy a korábbi elnök, Christine Lagarde júliusban lemondott, hogy az Európai Központi Bankot vezethesse. Amennyiben a bolgár közgazdásznő lesz a befutó, az EKB és az Európai Bizottság élén is női vezető lesz, amire még sosem volt példa.

A washingtoni székhelyű IMF-et hagyományosan európaiak vezetik. A következő vezetőnek a 2008-as válságot követő legnehezebb helyzetben kell átvennie az intézmény vezetését, hiszen éppen a múlt héten csökkentette növekedési várakozásait a szervezet.