Hogyan lehet 10-15 év múlva is hasznosítható tudást adni? – Interjú a BGE kancellárjával

Interjú2019. aug. 1.Szabó Anna

Szeptembertől közel 6 200 első éves kezdheti meg felsőfokú tanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetemen, 6 százalékkal többen, mint az előző évben - hangsúlyozta Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) kancellárja, aki a növekedés.hu-nak adott interjújában a vállalatokkal való összefogásról és az egyetem fejlesztéseiről is szólt.

Hogyan értékeli a legfrissebb felvételi-eredményeket? Őrzik vezető poziciójukat az üzleti képzés terén?

A tudatos stratégia és annak következetes megvalósítása tette egyetemünket a hazai üzleti képzés meghatározó szereplőjévé. Jelenleg mintegy 16 ezer hallgatónk van, a legfrissebb felvételi eredmények alapján pedig

idén szeptembertől közel 6 200 első éves kezdheti meg felsőfokú tanulmányait nálunk, 6 százalékkal többen, mint az előző évben, amely országos viszonylatban is kiemelkedő eredmény.

Sikerünk titka, hogy igyekszünk gyorsan reagálni a piaci kihívásokra és nagy hangsúlyt helyezünk a vállalati igényekre, a gyakorlatorientált képzésre. Jelenleg több mint száz duális partnerrel, illetve több mint ezer céggel állunk kapcsolatban.

Mit jelent a mindennapokban a vállalatokkal való együttműködés?

Egyrészt hallgatóink a partnercégeinknél részt vehetnek gyakorlati képzéseken, másrészt olyan cégvezetők tartanak nálunk előadást – mint például a Bosch vezérigazgatója vagy épp nemzetközi szállodaláncok felsővezetői - , illetve vállalnak szerepet tanácsadó testületeinkben. 

Dietz Ferenc

Ezt azért tartom fontosnak, mert ezáltal az egyetem teljes közösségének közvetlen rálátása van a piaci mozgásokra, elvárásokra, új irányokra.

Milyen tudású és képességű szakemberekre van szükségük a cégeknek?

A piac ma azt igényli, hogy a hallgatók gyakorlatközeliek legyenek, biztos nyelvtudással rendelkezzenek, nemzetközi üzleti környezetben is helyt álljanak, ugyanakkor fontosak a prezentációs készségek, a nyitottság, a kreativitás és az “információs zajban” kritikai érzék is.

Ezért a hagyományos frontális oktatást fokozatosan kiváltjuk az interkulturális, kiscsoportos, élményközeli és interaktív képzéssel.

Folyamatosan monitorozzuk – a piaci mellett – a hallgatói igényeket, márpedig ők gyors, azonnal hasznosítható tudásra vágynak. Az új tantervünk biztosítja a rugalmas képzés lehetőségét, amelyben nagyobb hangsúlyt kap az önálló hallgatói munka, a gyakorlat. Törekvéseink helyességét a munkaerőpiac visszajelzi: a végzett hallgatóink 80 százaléka a diplomaszerzést követő harmadik hónapban már főállású munkaviszonnyal rendelkezik és a felmérések szerint a legjobb kezdő fizetések tekintetében is benne vagyunk az első három felsőoktatási intézmény között. Ahhoz azonban, hogy ez hosszú távon is így maradjon,

infrastrukturális és a hallgatókat érintő, folyamatos fejlesztésekre van szükség.

Ez jelentős kihívás, hiszen sokszor a piaci szereplők maguk sem tudják pontosan, hogy egy évtized múlva milyen tudású és képességű szakemberekre lesz szükségük. Mindezekre tekintettel a piaci trendek ismeretében 10-15 év múlva is hasznosítható tudást és kompetenciákat igyekszünk biztosítani hallgatóinknak.

Ennek jegyében hogyan alakítják át az oktatási infrastruktúrát?

Fejlesztéseink közül kiemelkedőnek tartom a Berzsenyi Smart Campust, amelyet 2017-ben adtunk át. A beruházás keretében teljesen felújítottunk egy régi műemlék épületet, amelyet a legkorszerűbb digitális megoldásokkal modernizáltunk és működtetünk. Többek között wi-fi hotspotok, távvezéreltprojektorok, „teremfoglaltságot jelző” tabletek és a legmodernebb számítógépek segítik az oktatást. Újabb mérföldkövet jelentett intézményünk életében a Fintelligence Pénzügyi Kultúra Központ idén tavaszi átadása, mert

a felsőoktatásban is nagy hangsúlyt kell helyezni a pénzügyi digitalizáció oktatására és gyakorlati megismertetésére.

Ezen célokat hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter is a megnyitón. Zalaegerszegi Gazdálkodási Karunkon pedig olyan tudástranszfer központot alakítunk ki, ahol nemzetközi üzleti környezetet szimulálunk majd. Reményeink szerint már idén befejeződik a beruházás, amely Zalaegerszeg és vonzáskörzetének tudományos központjaként is funkcionál majd.

Innen karnyújtásnyira van a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya, amellyel szintén együttműködünk.

Emellett folyamatban van a zuglói kampuszunk egy új épületeként a Központi Könyvtár és Hallgatói Központ épületének az „okos” szemlélet jegyében történő kialakítása, amely a XXI. század elvárásainak megfelelően egyben közösségi térként is funkcionál majd.

Mérik a diákok elégedettségét?

Természetesen igen, hiszen a sikeres fejlesztések alapját az igények pontos ismerete adja, ezért mérjük hallgatóink és munkatársaink elégedettségét. Célunk, hogy a BGE egy közösséggé váljon, ahol tanulni és dolgozni egyaránt élmény, sőt a szabadidőt is érdemes itt eltölteni. Ezért számos sport- és kulturális lehetőséget biztosítunk mindenki számára, így például minden év novemberében megrendezzük a Manifeszt kulturális minifesztiválunkat, amelyre neves művészeket, előadókat hívunk meg.

Kancellárként az egyetem gazdálkodásáért felel elsősorban. Stabil a BGE pénzügyi helyzete?

Egyértelműen igen. Bevételeink többsége az oktatásból származik, így a BGE gazdálkodása stabil, döntő mértékben saját lábán áll. Magunk teremtettük elő például a Berzsenyi Smart Campus felújítására szánt csaknem 700 millió forintot. Lehetőségeink szerint pályázunk is, uniós projektekben elsősorban a zalaegerszegi karunk érintett vidéki státusza miatt.

Jelenleg 60 százalékra tehető az önköltséges hallgatóink aránya, de ez folyamatában változik. Az önköltséges hallgatók magas aránya jó visszajelzés egyben, hiszen ezek szerint mind a szülők, mind a hallgatók hisznek abban, hogy megéri a BGE-re járni. Az uniós Erasmus program mellett jelentős szerepet szánunk a kormány által kezdeményezett Stipendium Hungaricum programnak, amely külföldi fiatalokat szólít meg, hogy Magyarországon végezzék felsőfokú tanulmányaikat.

Fontosnak tartom továbbá a Magyar Nemzeti Bankkal 2016-ban közösen létrehozott Keleti Üzleti Akadémiai Központot: ennek keretében lehetőség nyílik a hallgatók és a kutatók cseréjére az ázsiai országokban végzett tanulmányokhoz, kutatásokhoz, illetve nemzetközi tematikus konferenciákat is szervezünk.

Van jó gyakorlatuk a lemorzsolódási arány csökkentésére?

Mint minden felsőoktatási intézményben, a BGE-n is van természetes lemorzsolódás. A Microsoft gépi tanulás szolgáltatásának (Azure Machine Learning) segítségével igyekszünk minél hamarabb meghatározni a várhatóan lemorzsolódó hallgatókat, feltárni a lemorzsolódás mögött rejlő okokat, a lehetséges következményeket, hogy még idejében tudjunk a rászoruló hallgatók részére támogatást nyújtani tanulmányaik sikeres befejezéséhez.

A lemorzsolódás nemcsak a hallgatóink tudatos támogatásával csökkenthető, hanem a képességüknek és az érdeklődésüknek megfelelő életpálya kiválasztásával is. Ezért pályaorientációs programunkkal egész évben járjuk az országot, kurzusokat tartunk a középiskolai diákoknak, ahol nemcsak fejlesztjük készségeiket, hanem segítjük őket a pályaorientációban is.

Az elmúlt egy évben 69 helyszínen mintegy 3 000 diákot szólítottunk meg közvetlenül a programjainkon keresztül. Idén nyáron is megrendezzük a pályaorientációs táborunkat, a Középiskolások Nyári Egyetemét.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció tagja az egyetem: lehet ez egy kitörési pont?

Meggyőződésem, hogy a mesterséges intelligencia ismerete tíz év múlva éppolyan nélkülözhetetlenné válik, mint manapság az internet. Aki a használatát ismeri, annak jelentős versenyelőnye lesz másokkal szemben a munkaerőpiacon. Éppen ezért a BGE elsők között csatlakozott Palkovics László innovációs miniszter által alapított Mesterséges Intelligencia Koalícióhoz, amelynek elnöksége felkért az Oktatás és tudatosítás munkacsoport vezetésére, amelyben jelenleg 5 projektcsapat dolgozik az MI Akadémia, az MI tömegoktatás, a regionális és innovációs hubok, az intelligens tanulási környezet és MI kisokos témákban.

Az MI Koalícióban elért eredmények, illetve tapasztalatok a későbbiekben beépíthetők az egyetemi oktatásába is, amelyben már egyébként megjelent a mesterséges intelligencia.

Tavaly a „LEXI AI GENERATION” mesterséges intelligencia témájú verseny nemzetközi zsűrijének tagja voltam, ahol a résztvevőknek értelmes beszélgetést folytató virtuális asszisztenst, chatbot-ot kellett készíteniük. Nagy büszkeség számunkra, hogy ezen a megmérettetésen a zalaegerszegi Gazdálkodási Karunk egyik hallgatója a duális képzést bemutató fejlesztéssel nemzetközi különdíjat nyert. De, terveink közé tartozik az is, hogy chatbot-ot fejlesztünk a hallgatói ügyfélszolgálatra, a gyors és jobb tájékoztatás érdekében.

Ahogy említette, a jövő tehát a mesterséges intelligenciáé. De milyen jövőt jósol a BGE-nek?

Ha terveink szerint, tovább tudjuk fokozni a versenyképességünket, sikeresen tudunk nyitni a nemzetközi piacok felé és intézményi fejlesztéseink dinamikája változatlanul erősödik, biztos vagyok benne, hogy a közép-európai régió meghatározó felsőoktatási intézményévé válhatunk az elkövetkezendő évtizedben, ezáltal a jövő trendjeire felkészítő, még piacképesebb diplomát biztosítva hallgatóinknak.