Most tényleg kettétörhet Európa, ha nem lesz közös segítség a bajba jutottaknak

Elemzések2020. márc 29.Sz.A.

Akár fel is bomolhat az EU, ha most nem segít most a bajba jutott tagországoknak - véli Emmanuel Macron francia elnök, aki beállt Giuseppe Conte olasz kormányfő mögé közös uniós fellépést sürgetve az egészségügyi vészhelyzetben. Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország, Belgium, Szlovénia és Luxemburg is a pénzcsapok megnyitását kéri. Angela Merkel és Ursula Von der Leyen egyelőre hajthatatlan, bár az EKB a szolidaritás mellett állna.

A héten tartott járványügyi EU-csúcstalálkozó sikertelensége, és az úgynevezett "északi országok" közönye miatt hatalmas botrány alakult ki Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában. A járvány miatt gazdaságilag nagyobb bajba került országok nem elégednek meg azzal, hogy a csúcstalálkozó két hétre elhalasztotta a konkrét gazdasági intézkedések kidolgozását, és a németek hallani sem akarnak az úgynevezett eurókötvény (koronakötvény) bevezetésére.

A stabilitási paktum szigorú pénzügyi előírásainak nemrég bejelentett felfüggesztésénél jóval nagyobb segítségre van most szükség Giuseppe Conte olasz kormányfő szerint, aki úgy fogalmazott, hogy

a régi válságkezelési módszereiket megtarthatják maguknak az euróövezet vezetői, mert felülírta őket a realitás.

(Conte egyébként már a videokonferencia során azt helyezte kilátásba, hogy konkrétumok nélkül nem hajlandó aláírni a záródokumentumot.) Az olasz kormányfő most úgy fogalmazott, hogy a német kancellár a 10 évvel ezelőtti szemüvegen keresztül nézi a mai világot, és az Európai Stabilitási Mechanizmust nem az ilyen jellegű vészhelyzetekre hozták létre. 

Az azonnali konkrét lépéseket hiába sürgető Conte mögé beállt Emmanuel Macron francia elnök is, aki sokkal több szolidaritást kért az uniós vezetőktől. Visszautasítja egy "önző és megosztott" Európa gondolatát, amely szerinte meg is bukhat, ha nem reagál megfelelően a jelenlegi helyzetre.

A francia elnök a Corriere della Sera, a Repubblica és a La Stampa olasz lapoknak adott hosszú interjúban kiállt Giuseppe Conte olasz kormányfő mellett a héten lezajlott uniós járványügyi csúcstalálkozó ügyében, elsősorban azért, mert nem történtek konkrét lépések a fertőzés nyomán kialakuló gazdasági sokkhatás kezelésére.

Az olasz és francia álláspontot osztja egyébként Spanyolország, Portugália, Belgium, Luxemburg, Írország Görögország és Szlovénia is, a 19 euróövezeti tagállamok közül összesen tehát kilencen.

A legtöbb vita a közös euróövezeti kötvény, az úgynevezett Eurobond körül alakult ki, ezt ugyanis sem a németek, sem a hollandok nem akarják vállalni, ara hivatkozva, hogy az eladósodottabb euróövezeti tagállamok adósságát nem szeretnék közösen "törleszteni" magasabb kamatfelárral.

A vitában megszólalt Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki egy interjúban úgy fogalmazott, hogy "megérti Németországot", és jelenleg nincs tervben az eurókötvény.

Erre válaszképp az olasz kormányfő azt kérte a bizottsági elnöktől, hogy "nőjön fel a feladathoz", az olasz gazdasági miniszter, Roberto Gualtieri pedig megismételte, hogy egy új Marshall tervre lesz szükség.

A szolidaritást sürgető olasz, francia, spanyol és portugál vezetők azzal érvelnek, hogy a segítség elmaradása sokkal nagyobb gazdasági kárt okoz majd Németországnak is, a szolidaritás elmaradása összességében beláthatatlan következményekkel járhat, a kicsinyesség pedig az egész EU létlt fenyegeti. Az Európai Bizottság egyelőre 37 milliárd euró keretösszegű programot fogadott el a koronavírus okozta károk kezelésére, ez azonban - már most jól látszik, hogy - csepp a tengerben. 

Az úgynevezett koronakötvények nyomán kialakult vitában Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke lapértesülések szerint inkább a szolidaritás mellett áll, azzal érvelve, hogy az EU-nak most történelmi problémákat kell megoldania,

a németek, a hollandok és az osztrákok azonban ragaszkodnak az álláspontjukhoz, hogy minden állam a saját adósságáért vállaljon felelősséget. A vitában az elsők között állást foglalt Mario Draghi, az EKB korábbi elnöke is, aki "bibiai méretű" válságról beszélt, és azonnali közös fellépést sürgetett az euróövezet részéről.

"A járványügyi csúcstalálkozó ugyan virtuális volt, az EU vezetőinek vitája alatt azonban a széthúzás és a harag nagyon is valóságos volt" - olvasható a politico.eu hírportálon. Az elemzés szerint az EU állam-és kormányfői a csütörtöki video-konferencián  elbukták a "római tesztet", mert nem voltak hajlandók támogatni a koronakötvény gondolatát, vagyis azt a közös adósság-eszközt, amely segít megteremteni a koronavírus-járványra adott válasz pénzügyi hátterét. 

A vita a politikai csőd szélére sodorta az EU vezetőit. A teljes összeomlást csupán az Európai Tanács elnöke, Charles Michel kezdeményezése hárította el, amely szerint a témára két hét múlva célszerű visszatérniük.

Akkor már az eurózóna pénzügyminisztereinek formális javaslata alapján folytathatják a tárgyalást. A lap szerint még mindig benne van a levegőben az a rossz érzés, amelyet az eurózóna egy évtizeddel korábbi adósságválságának kezelése váltott ki. Az a tény pedig, hogy a többi európai főváros kezdetben nem kívánt  Olaszország rendelkezésére bocsátani egészségügyi berendezéseket, egyértelműen kiváltotta Róma haragját. 

Olaszországban szombati adatok szerint meghaladta a 10 ezret a halálos áldozatok száma, a fertőzötteké pedig 92 ezer körül jár.

Egy esetleges "élelmezési válság" elkerülésére az önkormányzatok a rászorulók támogatására 4,3 milliárd euró gyorssegélyt kapnak - jelentette be tegnap az olasz kormányfő.