Mario Draghi: Bibliai méretű válság előtt állunk

A koronavírus-járvány nemcsak emberi életeket fenyeget, hanem sokak megélhetését is – írja Mario Draghi, az EKB előző elnöke a Financial Times-ban megjelentetett tanulmányában. Napról napra rosszabbodik a helyzet, világszerte cégek bocsátják el alkalmazottaikat, mert le kellett állítani a tevékenységüket. Komoly recesszióra kell számítani, és a kormányokra hárul az a feladat, hogy megakadályozzák a hosszan elnyúló depresszió kialakulását.

Ehhez pedig nincs más út, mint az államok jelentős eladósodása, mert  a magánszektor jövedelmének elvesztését végül teljes egészében vagy részben a kormányzati költségvetéseknek kell felszívniuk.

Ez egyben a helyes út is a bankár szerint, hiszen meg kell védeni a lakosságot és a gazdaságot egy olyan sokkal szemben, amelyről nem tehetnek, és nem is képesek egyedül kezelni. 

A koronavírus-járványt a háborúhoz hasonlítja a szakember, és ilyenkor egyértelmű, hogy az erre adott válasznak az államadósság jelentős növekedésével kell járnia.

Így volt ez a múltban is: mint emlékeztet, az első világháború idején Németország és Olaszország a háborús költségek 6-15 százalékát finanszírozta adókból. A mostani helyzetben az egyik legfontosabb kérdés az, hogyan tudja az állam hasznosan elkölteni a rendelkezésére álló pénzt.

Draghi szerint az állásukat elvesztőknek alapjövedelmet kell biztosítani,

de még fontosabb, hogy megőrizzék a munkahelyeket. Ha ez nem történik meg, akkor a válság elmúltával jóval alacsonyabb foglalkoztatási és termelési kapacitási szintről kell újraindítani a gazdaság motorjait. Ezért nagyon gyorsan további likviditást kell biztosítani a vállalatoknak. 

A kormányok több országban már döntöttek a hitelezés könnyítéséről és egyes adók elengedéséről, amelyek jó irányban tett intézkedések, de ennél többet tart szükségesnek a szakember. Úgy látja, azonnal mozgósítani kell a kötvénypiacokat, a bankrendszert és akár a postát is, hogy

azok a cégek, amelyek nem bocsátanak el embereket, nulla százalékos kamat mellett vehessenek fel hitelt. Az ehhez szükséges forrást az államnak kell biztosítania garanciák és hitelek formájában,

és sutba kell dobni a korábbi szigorú kockázatelemzéseket és egyéb követelményeket, amelyek útját állhatnák a gyors hitelezésnek. 

Számolni kell azzal a realitással is, hogy a járvány miatt ágazatok mehetnek tönkre, ezért egyes cégek a veszélyhelyzet elmúltával sem képesek visszafizetni az adósságaikat. Ez esetben nincs más megoldás, mint elengedni a tartozásaikat, ha ezzel meg lehet óvni a munkahelyeket – szögezi le Draghi.

Végső soron tehát az államnak kell fizetni helyettük, vagy garanciát vállal a kölcsöneikre. Az államadósságok nyilván növekedésnek indulnak, de ez még mindig jobb, mint a visszafordíthatatlan károk és a visszaesés.

Draghi szerint Európa elég erős ahhoz, hogy megküzdjön a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válsággal, és támogassa a reálszférát. Ám ahhoz, hogy hatékony legyen, gyorsnak kell lennie, különben az 1920-as évek végén átélt visszaesés és szenvedés vár a lakosságra.