Munkaegészségügyi fordulat: Mi változik az alkalmassági vizsgálatokban?
ElemzésekA munkavédelmi törvény legújabb módosításai és az ezekkel összefüggésben kiadott miniszteri rendeletek alaposan felkavarták a munkaegészségügy világát. A szakértők a 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett változásokat és azok várható következményeit vitatták meg a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának konferenciáján.
Korábban minden munkavállaló számára kötelező volt az orvosi alkalmassági vizsgálat, ám a 2023 végén elfogadott jogszabály-módosítás ezt eltörölte. Mostantól csak külön jogszabályban meghatározott esetekben, vagy ha a munkáltató úgy dönt, szükséges az orvosi vizsgálat. Ez a változás sok vitát generált, hiszen felmerült a kérdés: vajon a munkáltatók rendelkeznek-e elegendő szakértelemmel ahhoz, hogy eldöntsék, melyik munkavállalónak szükséges ilyen vizsgálat, és melyiknek nem?
A kormányzat szerint a cél az adminisztratív terhek csökkentése volt, ám szakmai szervezetek és munkavédelmi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a valóságban a vállalatoknak most saját maguknak kell eligazodniuk a közel 70 jogszabály között, ami éppenséggel növelheti a bürokratikus terheket.
-figyelmeztet a munkáltatókra nehezedő terhek sokasodására Erősné Bereczki Edit foglalkozás-orvostan szakorvos.
Egészség és munkaképesség: Ki dönt?
A foglalkoztathatóság alapvető feltétele az egészség, a megfelelő mentális állapot és a munkaképesség. A munkavállalók azonban folyamatosan ki vannak téve fizikai és pszichés terhelésnek, kedvezőtlen munkakörülményeknek és egyéb kockázati tényezőknek. Ha nincs egyértelmű szabályozás, hogyan biztosítható a munkavállalók egészségének védelme?
Több szakmai szervezet is aggályosnak tartja, hogy az új szabályozás sértheti az esélyegyenlőséget. Ha a munkáltató saját belátása szerint küldhet el egyes dolgozókat orvosi vizsgálatra, míg másokat nem, az diszkriminációs problémákat vethet fel.
Továbbra is szükség van foglalkozás-egészségügyi orvosra
Bár a munkáltatóknak továbbra is biztosítaniuk kell foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat, a változások sok kérdést vetnek fel. A foglalkozás-egészségügyi orvosok feladata nem csupán az alkalmassági vizsgálatok elvégzése, hanem a dolgozók munkahelyi rehabilitációjának támogatása és az idősebb munkavállalók munkaerőpiacon tartásának elősegítése is.
Magyarországon már most is komoly gondot jelent az alapellátás elérhetősége. Nógrád megyében például a lakosság 30%-a háziorvosi ellátás nélkül maradt. Ilyen körülmények között a foglalkozás-egészségügyi orvosok szerepe még inkább felértékelődik, hiszen ők az egyetlenek, akik rendszeresen és célzottan figyelemmel kísérhetik a munkavállalók egészségi állapotát.
-hangsúlyozta a foglalkozás-egészségügyi orvosok szerepét Nagy Marcell igazságügyi foglalkozás-orvostan szakértő.
Milyen kihívások várnak a munkáltatókra?
A változások miatt a munkáltatóknak mostantól nagyobb felelősséget kell vállalniuk a munkavállalók egészségének védelmében, miközben a szabályozás nehezen értelmezhető és bizonytalanságot szül. A kérdés az, hogy a munkáltatók hajlandóak és képesek lesznek-e helyesen megítélni, mikor indokolt az orvosi alkalmassági vizsgálat.
A foglalkozás-egészségügyi szakemberek szerint a prevenció továbbra is kulcsszerepet kell, hogy kapjon, mert a munkahelyi balesetek és egészségkárosodások nemcsak a munkavállalók életminőségét rontják, hanem gazdasági szempontból is hatalmas költséget jelentenek. Az európai országokban a GDP 3–10%-át teszik ki évente a munkával összefüggő betegségek és balesetek költségei.
A jelenlegi helyzetben a legfontosabb kérdés az, hogy milyen módon lehet biztosítani a munkavállalók egészségének védelmét anélkül, hogy a szabályozás bizonytalanságokat és felesleges terheket eredményezne. Emellett a munka világának változásai – az elöregedő társadalom, az új technológiák és a növekvő egészségügyi kihívások – új megoldásokat követelnek.
A foglalkoztatás munkaegészségügyi feltételeiről szóló telkes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.
