Mutatjuk, hol adóznak a legkevesebbet a multik - Magyarország előkelő helyen áll

A technlógiai multinacionális óriásvállalatok tevékenyéségi hely szerinti adóztatása és a globális minimamadó kapcsán számos érv és ellenérv elhangzott.

Tény, hogy Magyarország először megszavazta a globális minimadó ajánlását, majd a techvállalatokra (Facebook, Google, stb.) vonatkozó szabályozás hiányosságai miatt a végső verziót nem támogatta, de a helyzet ennél sokkal bonyolultabb.

Ha szigorúan csak a társasági adó szintjét nézzük, és eltekintünk az egyéb adóterhek befizetésétől, még az iparűzési adó 2 százalékát is belevéve Magyarországon a legkedvezőbb a multik adózása az EU-ban.

Nálunk azonban a legmagasabb az áfa kulcsa az EU-ban, és az utóbbi évek adócsökkentése ellenére a munkára rakódó adóterhek is a középmezőnyben helyezkednek el.

A fenti ábrán látható, hogy a régiós országok között erős adóverseny zajlik, és Magyarország valóban vonzó befektetési célpont a külföldi működőtőkének. A V4-ek körében is mi vagyunk a legalacsonyabb adókulcsú ország, náluk azonban kisebb az áfa, és nincs iparűzési adó.Az igazságos adózásért küzdő nemzetközi szervezet, a Tax Justice Network adatai szerint a társasági adóparadicsomok sorrendjében csak a 24. helyen állunk, még Németország is megelőz minket.

A társasági adóparadicsomok indexén (CTHI) az európai országokat nézve Hollandia, Svájc és Luxemburg szerepel az élen, de Írország, Nagy-Britannia, Ciprus, Belgium és Franciaország is megelőz minket.

Nem beszélve olyan adóparadicsomokról, mint például az Isle of Man, ahol nulla százalék a társasági adókulcs.

A globális mezőnyt nézve továbbra is a Kajmán-szigeteket, a Brit Virgin-szigeteket és Bermudát használják a legtöbben és a legnagyobb értékben a társasági adó megfizetésének elkerülésére - derül ki a Tax Justice Network adataiból.

Amíg ezek az adózási kiskapuk nincsenek bezárva, és nincs egyértelműen meghatározva, mi számít bele a társasági adóba és milyen tételek kerülhetnek ki onnan, a globális minimadó nem zárja be az adóelkerülés lehetőségét a tech-multik előtt.

A másik oldalról nézve Magyarországon tényleg adóemelést hozna, ha hirtelen 9-ről 15 százalékra kellene megemelni a társasági adókulcsot. A nagyvállalatok áthárítanának a fogyasztókra a pluszterhet, illetve a munkabéremelésre fordított keret is csökkenne.

A bonyolult helyzetet mutatja, hogy a társasági adókulcsban nem szerepelnek például a munkahelyek létrehozására a multiknak adott egyszeri állami támogatások, és az egyéb adókedvezmények sem.