Nagy Márton: Már nem az infláció a fő probléma

Nagy Márton beszédét a minimálbérek kérdésével kezdte. Kiemelte:még nem született megegyezés, de jó esélyei lehetnek a minimálbér 15, a bérminimum 10 százalékos emelésének. A miniszter elmondta, hogy immár nem is az infláció a legnagyobb probléma, hisz az dinamikusan csökken, hanem a gazdaság beindítása, ezenbelül az, hogy ismét dinamikusan növekedő pályára álljon a belső fogyasztás, miután jelenleg a gazdaságot az export húzza.

Inflációcsökkenés, reálbér

Már látszanak kedvező jelek a szeptemberi adatok alaján, miután az infláció ebben a hónapban már alacsonyabb volt, mint a béremelkedés szintje. Ez a folyamat erősödhet a következő hónapokban az infláció gyors csökkenésével és a minimálbér várható megemelésével.

Nagy Márton kitért a pozitív reálkamat kérdésére is: ami a lakosságnak, a befektetőknek kedvező, az a vállalatoknak kedvezőtlen, hisz számukra a hitelkamatok magasabbak lehetnek így, mint amit a fejlesztések elbírnak, illetve vonzóbb lehet pénzüket kamatoztatni, mint alaptevékenységük bővítésébe fektetni.

Reáljövedelem

Mindazonáltal a harmadik negyedévben kikerültünk a technikai recesszióból, jövőre azonban dinamikus, 4 százalék körüli növekedésre lehet számítani. A reálbéremelkedés már októberben is jelentős lehetett, miután az infláció 10 százalék körüli szintre csökkent közel 15 százalékos béremelkedés mellett, és ez a folyamat év végéig kitarthat.

Jövőre ennél kisebb, de stabilabb reálbérnövekedés várható, miközben a reálbér mellett a reáljövedelem kérdése is nagyon fontos: ez pedig a béreknél szélesebb körű jövedelmet takar, és ebben gyorsabb a fordulat, mint a béreknél.

Nagy Márton megemlítette még a fiskális hatást: a magyar adózás fogyasztásalapú, magas áfakulccsal, alacsony személyi jövedelemadó szinttel.

Ilyen esetben a fogyasztás visszaesése a költségvetés bevételeinek visszaesését okozza, ezért feltétlenül szükséges a fogyasztás helyreállítása. Nem a túlzott fogyasztás, ami inflációs hatású, hanem legalábbis a korábbi szint helyreállítása lényeges, ezzel egyúttal a költségvetés bevételi oldala is helyre áll.

Mint mondta, a külkereskedelmi többlet nagyot bővült, de ennek egy része az import visszaeséséből és a beruházások csökkenéséből adódik a kedvező export mellett, de a cserearányok változása is sokat számított, hisz a tavaly rendkívül magasra emelkedett energiaárak visszatértek egy elfogadható szintre.

Ebből következik, hogy ha a gazdasági növekedés, a fogyasztás beindul, ez a nagy többlet lecsökken, de ez teljesen törvényszerű és kedvező folyamat.

Mindazonáltal a magyar gazdaság beruházás-, és exportalapú marad, az export aránya akár tovább is nőhet a GDP arányában, ami nem baj, mert nyitott gazdaság vagyunk, így ez is hozzásegíthet ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az Európai Unió GDP átlagának 90 százalékát.

A kereslet és a beruházások visszaesése 30-30 százalékban húzta vissza a GDP növekedést, ezen kell változtatni - szögezte le.

Összességében el kell gondolkodni a három százalékos inflációs cél módosításán - tette hozzá a miniszter a konferencián