Nagy vihart kavar, de sokakon segít is az országba ömlő ukrán gabona
ElemzésekÁrletöréssel járó piaci zavart okoznak Magyarországon az Európai Unióba lépő ukrán gabonaszállítmányok, ezért a kormány a növényegészségügyi és az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések szigorításával igyekszik megakadályozni, hogy az importtételek a hazai tárolókban kössenek ki. Az árcsökkenés kifejezetten hátrányos a nagyobb árakra spekuláló növénytermelőknek, előnyös viszont az állattenyésztők és végső soron a fogyasztók számára.
Egyre nagyobb feszültséget gerjesztenek az Európai Unióban az ukrán gabonaszállítmányok, amelyek elsősorban a közelebb eső kelet-európai tagállamokban okoznak piaci zavarokat. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy
a közelmúltban Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária is az Európai Bizottsághoz (EB) fordult, hogy hozzon azonnali intézkedéseket az ukrán gabonaimport megfékezésére,
de érdemi döntések nem születtek. Az EB kilátásba helyezte ugyan egy kompenzációs pénzügyi alap létrehozását, ez azonban hazai vélemények szerint nem alkalmas a válság gyors megoldására.
A legnagyobb gondot az okozza, hogy az ukrán gabonához – elsősorban a búzához és a kukoricához –
az utóbbi időszakban tonnánként átlagosan 70 euróval olcsóbban lehetett hozzájutni,
és Brüsszel tavaly a vámok és a vámkontingensek alkalmazását is felfüggesztette, ezért a behozatal letörte a hazai árakat. Az agrártárcához tartozó Agrárközgazdasági Intézet kimutatásai szerint
a tonnánkénti búza- és kukoricaárak rövid idő alatt 135-140 ezerről 100-105 ezer forintra estek, ami körülbelül 30 százalékos csökkenésnek felel meg.
A jelenlegi árak még így is jóval meghaladják a 2021-ben kezdődött világpiaci árrobbanás előtti szinteket, de például esetenként már alacsonyabbak a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált áraknál.
A kialakult helyzet azt tükrözi, hogy
csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket az a humanitárius folyosó,
amelyet azért hoztak létre, hogy az orosz-ukrán háború - pontosabban a tengeri kikötők használhatatlansága - miatt bennragadt gabonakészleteket szárazföldi úton ki lehessen szállítani Ukrajnából.
A cél az volt, hogy az ukrán termények folyamatosan eljuthassanak a hagyományos észak-afrikai és közel-keleti piacokra,
így ott ne léphessen fel súlyos áruhiány, amely egyes korábbi előrejelzések szerint akár éhséglázadásokkal is fenyegethet.
A humanitárius folyósó kiépítését Magyarország is támogatta, és – miként Nagy István agrárminiszter tavalyi bejelentette – a létrehozás érdekében több lépést is tett, de mára az intézkedés megítélésében gyökeresen változott a helyzet.
Kiderült ugyanis, hogy a tranzitszállítmányok nem csak komoly árnyomást helyeznek a magyar gabonapiacra, hanem az ukrán gabona egy része ténylegesen a hazai tárolókban köt ki.
Egyes statisztikák szerint a közelmúltig 1,2-1,3 millió tonna ukrán termény – nagyobb részt kukorica - érkezett hazai felhasználókhoz, szemben a korábbi években megszokott, nagyságrendileg kisebb importált árumennyiséggel, de más információk már több millió tonnás – részben spekulációs célú – tényleges behozatalra és raktározásra utalnak.
A Növekedés.hu információi szerint az agrártárca a behozatal megfékezése érdekemben több korlátozó lépést is mérlegelt, és
végül a napokban szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzés bevezetése mellett döntött.
Ez azt jelenti, hogy a hazai piacra érkező ukrán gabonaszállítmányokat növényegészségügyi és egyéb minőségi szempontok alapján megvizsgálják, a kifogásokható tételeket pedig a forgalomból kizárják.
Az intézkedéshez alapot adhat, hogy ágazati vélemények szerint
az ukrán gazdálkodók az Európai Unióban nem alkalmazott gyakorlatokkal – például az EU-ban nem engedélyezett növényvédő szerekkel - termelnek,
és fennáll a veszélye annak, hogy egyes behozott árukészletek a megengedettnél több szermaradványt, illetve nagyobb toxinszennyezettséget tartalmaznak. Az is igaz viszont, hogy
ilyen tételeket a hazai feldolgozók – elsősorban a takarmánygyártók és a malmok – nem használhatnak fel,
ezért a minőségi szempontból nem megfelelő árumennyiségeket a vállalatoknak eleve vissza kell utasítaniuk.
Tovább árnyalja a képet, hogy az Európai Unió gabonából – alapvetően takarmánykukoricából - nem önellátó, ezért a tagállamok évről-évre jelentős behozatalt bonyolítanak le.
Az importigények ráadásul most látványosan nőttek, mert a tavalyi súlyos aszály az EU-s kukoricatermést is jelentősen csökkentette.
A statisztikák szerint a mostani szezonban az uniós piacról összesen 22 millió tonna takarmánykukorica hiányzik, amely a szokásos behozatal nagyjából kétszeresét teszi ki.
Ebből eddig a közösségi piacra körülbelül 16 millió tonna érkezett, amely nagyjából fele-fele arányban Brazíliából és Ukrajnából származott
(vagyis a háború sújtotta szomszédős országból mostanáig 7-8 millió tonna áru kerülhetett az EU-s piacra).
Magyar szempontból még drámaibb a helyzet, mert
a 2022-es kukoricatermés a szárazság következtében annyira rossz lett, hogy a mintegy 2,5 millió tonnás összmennyiség nem fedezi a hazai igényeket sem,
így az év több millió tonnás, stabil eddigi exportőri pozíciót – legalábbis átmenetileg - importőri státusra kellett cserélni. További gond, hogy
a kevés termés egy része gombatoxinokkal szennyezett, ezért állat- és humánegészségügyi okokból felhasználhatatlan.
Emiatt az állattenyésztési és ipari (bioetanolgyártási) igények kielégítéséhez kifejezetten szükség van az importra, amelynek legkézenfekvőbb forrása a minőségi követelményeknek megfelelő ukrán kukoricatermés lehet.
Egyértelmű, hogy árletörő hatása miatt az importnyomás
nem kedvez a növénytermelőknek, akik számára az inputanyagpiacokon is tapasztalható drágulási hullám jelentős költségnövekedéseket okoz.
Sokan ráadásul legalább részben még nem adták el tavaly betakarított gabonájukat, mert további áremelkedésre spekuláltak.
Ők tehát most kifejezetten rosszul jártak, mert növekedés helyett olyan árcsökkenéssel kellett szembesülniük,
amely mára a múlt évinél sokkal előnytelenebb értékesítési lehetőségeket eredményezett.
Az árak visszarendeződését ugyanakkor az ukrán kiszállítások mellett az is erősíti, hogy
az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a világpiaci alapvető élelmiszer-nyersanyag árak – így a gabonaárak is – hónapok óta csökkennek.
Ezért a hazai állattenyésztők számára jó hír, hogy az ármérséklődés a magyar gabonapiacot is elérte, mivel
így a takarmányköltségekre nehezedő nyomás is enyhülhet.
Hasonlóan jól járhatnak az árcsökkenéssel a fogyasztók is, mivel az olcsóbb gabona felhasználásával előállított állati termékek, illetve malom- és sütőipari áruféleségek áremelkedési üteme jelentősen mérséklődhet.
Az orosz-ukrán háború miatt kialakult rendkívüli piaci és kereskedelmi viszonyok markáns következménye lehet az is, hogy
akár nagyobb mértékben is megváltozhat a hazai gabonafeldolgozó vállalatok alapanyagbeszerzési stratégiája.
Ha az Európai Unió az ukrán termékeknek továbbra is komoly kereskedelmi kedvezményeket nyújt,
a magyar cégek is nagyobb mértékben támaszkodhatnak az olcsóbb ottani gabonára,
főleg olyan években, amikor Magyarországon is kevesebb áru terem. Ez pedig nem csak az eddig kiépült termelői-feldolgozói kapcsolatokat erodálhatja, hanem a növénytermelő gazdálkodók belföldi és regionális árérvényesítő képességét is tartósan ronthatja.
