Nagyon megdrágulhat a sör a háború miatt

Egyre több minőségi sört iszunk

Jelentős változásokon ment keresztül a magyar söripar az elmúlt évtizedekben. A piacon a ’90-es, 2000-es években a fogyasztók itthon többnyire az egyszerű és alacsonyabb ár fekvésű ászok söröket keresték. A 2010-es években viszont megindult egy premiumizáció a sör szektorban – hangzott el a Magyar Sörgyártók Szövetség 30 éves fennállásának az alkalmából tartott konferencián. Az eseményen a szervezet tagjai, a hazai söripar legjelentősebb szereplői, a Dreher Sörgyárak Zrt.; a Borsodi Sörgyár Kft.; a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. és a Carlsberg Hungary Kft. vezetői ismertették az ágazat helyzetét.  

A folyamat a magyar piacon a kisüzemi – kézműves sörfőzdék sörforradalmával indult, amihez a Sörszövetség is csatlakozott a ’’Sör Mi Több’’ kezdeményezéssel, melynek keretén belül a hazai sörkultúra fejlesztését és a sör gasztronómiában betöltött szerepének megismertetését tűzték ki célul. A kezdeményezés olyannyira sikeres volt, hogy mostanra a hazai sörfogyasztás 30 százalékát teszik ki a prémium sörök – tudtuk meg.

A teljes belföldi értékesítés termékcsoportok szerint; Forrás: sorszovetseg.hu

Jövedelmezőbb az ágazat

Mindez amellett, hogy javítja a magyar gasztronómia helyzetét azért is nagyon fontos, mert segített a sörgyártás jövedelmezőségének javításán. Kevésbé ismert tény ugyanis, de a különböző mezőgazdasági, élelmiszeriperi tevékenységek között a sörgyártás kifejezetten az alacsony megtérülési szintű ágazatok közé tartozik és jellemzően az alacsonyabb kategóriás sörök gyártásának a legkisebb a jövedelmezősége, míg a prémium sörök már komolyabb profitot hoznak. Így tehát a hazai sörgyárak jövője szempontjából nagyon fontos az elmúlt években elindult folyamat, melynek hatására folyamatosan jellennek meg az Ale típusú sörkülönlegességek, a gyümölcsös sörök, a speciálisan komlózott termékek. Mindez pedig nemcsak a sörgyári munkahelyek megőrzését segíti elő, hiszen a sörgyártásnak nagyon hosszú az értéklánca és számos beszállító dolgozik a söripari vállalatoknak.

A koronavírus is felforgatta a piacot

Ezt a kedvező piaci helyzetet negatívan befolyásolták az elmúlt 2-3 év eseményei – hangzott el. Már a koronavírus járvány is felforgatta a piacot. Bezártak a vendéglátóhelyek megváltoztak az értékesítési csatornák és jelentősen vissza esett a fogyasztás. Míg 2019-ben az egy főre eső éves sörfogyasztás 70 liter volt Magyarországon, addig 2020-ban már csak 61 liter. A munkavállalók egészségének a megőrzése érdekében új szabályokat kellett alkalmazni és a beszállítói értékláncokban is felmerültek akadozások.

A tavalyi év második felében azonban rendeződni látszott az ágazat helyzete. Kissé nőtt a fogyasztás és újra nyitottak a vendéglátóhelyek. Épp ezért, az idei évtől a sörgyártók nyugalmat és egy kiegyensúlyozottabb piacot vártak, azonban az Ukrajnában február 24-én kirobbant háború teljesen új kihívások elé állította a söripart.

A teljes sörértékesítés az értékesítés iránya szerint; Forrás: sorszovetseg.hu

Németországban hiánycikk a sörösüveg

Az ellátási láncokban ugyanis a háború hatására egész Európában súlyos problémák merültek fel. Most az ellátásbiztonság tekintetében nagyon nehéz helyzetben vannak a sörgyárak.

Németországban már a lakosság segítségét kérték, hogy vigyék vissza a több utas palackokat, mert különben nem lesz mibe palackozni a sört. A magyar piacon ilyen jellegű veszély egyellőre nem fenyeget, de itthon is egyre több nehézséggel kell szembenéznie a gyártóknak.

Két és félszeresére drágult a gyártás

Pierre-Olivier Bergeron, az Európai Sörgyártók Szövetségének a főtitkára elmondta, hogy az alapanyagok drágulása miatt a sörgyártás nettó költsége átlagosan a két és félszeresére emelkedett. Egy ilyen helyzetben az Európai Uniónak meg kell védenie a belső piacát – vélekedett. Most az EU-nak rugalmasnak kell lennie, nem most van itt az ideje a szigorításoknak, nem ez a megfelelő pillanat, hogy az EU olyan tervezeteket kezdjen el kidolgozni, mint a közvetett adóztatás rendszere.

A sörgyárak megszokták, hogy szabályozzák őket, de mindennek van határa

-fogalmazott.

Áremelésre kényszerülnek a gyártók

Az infláció az eget veri Európában, miközben az alapanyag és energiaárak folyamatosan drágulnak – hangsúlyozta Marcin Burdach, a Carlsberg Hungary Kft. vezetője. A maláta is egy gabonaféle – mondta. Épp ezért az ára összefügg a gabonaárakkal. Ez is hat a sörgyártókra, de emellett a többi alapanyag ára is emelkedett. Nem 5-6, hanem 50-60 százalékos hatásokról van szó – sorolta. Ezt az drágulást sajnos már nem tudják a sörgyártók teljesen átvállalni. Áremelésekre lesz szükség és drágulni fognak a sörök.

Egy hétre sem lehet tervezni

Egy pénzügyi stresszhelyzetet okozott a háború. Folyamatosan nő az árnyomás. Míg korábban egy heti termelést le lehetett úgy hozni, ahogy azt a termelési tervben előre megtervezték, addig a jelenlegi helyzetben nincs olyan hét, amikor nem akad valamilyen megoldandó probléma, hetente kell valamilyen operatív döntést hozni, hogy a termelést fenn lehessen tartani – ismertette a helyzetet Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezetője.

A beszerzési üzletág élvez prioritást

Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár Kft. ügyvezető és kereskedelmi igazgatója úgy fogalmazott, hogy mostanra a beszerzés lett a sörgyár életében a leginkább prioritást élvező szegmens. Kiemelte, hogy a Borsodi Sörgyár szerencsés helyzetben van, mivel az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a bőcsi gyár régiós ellátóközponttá vált, így az anyacégen a Molson Coorson belül sok kisebb üzemmel szemben elsőbbséget élvez a Borsodi Sörgyár a beszerzések során.

Empátiát kell tanúsítani a munkavállalók felé

Nikos Zois, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vezetője is kiemelte, hogy a régiós partnerekkel folyamatosan együttműködve képesek fenntartani a termelést, de ők is érzékelik a piaci problémákat az ellátási láncokban.

A Heineken vezére azonban bizakodó.

A görög válság során megtanultam, hogy bármilyen kellemetlen is egy válság, de végül új dinamikát hoz az üzleti életbe

– fogalmazott.

Empátiát és toleranciát kell nyújtani a munkavállalók – munkatársak felé – húzta alá. Ezután azonban az üzleti kontinuitás a legfontosabb – tette hozzá. Most jelentős cash flow-ra van szüksége a vállalkozásoknak – vélekedett.

Mindemellett megpróbáljuk nem teljesen áthárítani a drágulást a fogyasztókra

-mondta.

Garantálva van az ágazat jövője

A konferencia résztvevői azonban egyaránt egyet értettek abban, hogy a sörgyártásnak van jövője Magyarországon és a jelenlegi válságon túljutva tovább növekedhet majd a piac.

A Magyarországon működő legnagyobb sörgyártók elmúlt harminc évben látható fejlődése jól mutatja, hogy a magyar élelmiszer ágazaton belül a sörgyártásnak meghatározó szerepe van, különös tekintettel az ellátás és a foglalkozás biztonságra. A széles termékválaszték és a magas, európai minőség biztosítják a vállalatok jelenét, a folyamatos termék- és gyártásfejlesztés pedig garantálják az ágazat jövőjét

-összegezte a helyzetet Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének az igazgatója.

Nem csak egy alkoholos ital

A jelenlegi nehézségek mellett a söripari vezetők az elmúlt harminc év legfontosabb sikereit is ismertették.

Pierre-Olivier Bergeron elmondta, hogy számára a legfontosabb eredmény, hogy megértették az európai vezetőkkel, hogy a sör nem csak egy alkoholos ital, hanem egy iparág is, ami munkahelyeket teremt, adót fizet és egy óriási értékláncot működtet.

Régiós gyártóközpont lett a Borsodi

Vuleta Zsolt számára a legnagyobb siker az, hogy Bőcsön 2020-ban befejezték a korszerűsítést, így a bőcsi sörgyár a Molson Coors régiós gyártóközpontja lett. Komoly eredményként értékelte emellett, hogy a Borsodi hozta be a dobozos sört, a KEG hordót és az alkoholmentes sört a magyar piacra.

Magyar komlóval készül a sör Sopronban

Nikos Zois a lokális eredményeket tartja a legfontosabbnak. Kiemelt célja a Heineken Hungáriának, hogy minél több hazai beszállítója legyen – húzta alá. Ennek érdekében újraindították itthon a komlótermesztést, magyar malátát és lehetőség szerint magyar gyümölcsöket használnak a söreikben – ismertette.

A prémium sörök hódítanak

Békefi Gábor a piacon a minőségi termékek felé való elmozdulást jelölte meg a legnagyobb sikerként. 2018-at jelölte meg fordulópontként. Kiemelte, hogy azóta jelentősen nő a prémium szegmens részesedése, ami javítja a szektor jövedelmezőségét és ezzel biztosítja a magyar söripar jövőjét.

Marcin Burdach szerint is a premiumizáció volt az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye. Komoly sikernek tartja, hogy a Carlsberg az egyszerű lagerektől eljutott a prémium termékek forgalmazásáig.

Fontos a fenntarthatóság és a felelős alkoholfogyasztás

Összességében tehát Európa szerte komoly kihívások előtt áll a c, de az elmúlt évek fejlesztései segíthetnek túljutni ezeken. A sör mostanra egy prémium itallá vált és egyre fontosabb a fogyasztók számára is a minőség. Az ágazat jövedelmezősége javult és a korábbi területi ellátási rendszerről a gyártók átálltak az országos disztribúcióra egységes minőségben. A sörgyártók a legfontosabb feladataik közt a felelős alkoholfogyasztás és a fenntarthatóság előmozdítását látják a jövedelmezőség fenntartása mellett. Ennek érdekében több kezdeményezést is indítottak.