Nagyon sok húszezres van a lakosságnál, nem rakják a bankba

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a legfrissebb készpénzforgalmi adatokat, eszerint 2020 júniusának végére 6965 milliárd forintra emelkedett Magyarországon a készpénzállomány.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeres jelentéseiből származó információk alapján az érték ismét erőteljesen nőtt, 2018 végén ugyanis még csak kerek 6000 milliárd (egészen pontosan 5998 milliárd forint) készpénz volt forgalomban, 2019 végén pedig 6627 milliárd forint volt az állomány. A növekedés azóta sem állt le, minden ezzel ellentétes intézkedés ellenére hónapról, hónapra nő az állomány, az idén a legnagyobb emelkedést a márciusi hónap hozta.

Címletenként

A tavalyi év végi készpénzállományról a Parlamentnek benyújtott jegybanki beszámoló alapján részletes adatokat is ismerünk. Eszerint az összesített értékből

4000 milliárd forint, a teljes érték kétharmada (közel 68 százaléka) húszezresekben,

1636 milliárd forint (majd 28 százalék) tízezresekben pihent

és a többi bankjegy, illetve érme csak a maradék 4-5 százalékot tette ki.

A bankjegyekből korántsem lineárisak az állományok, az ezresnek például kitüntetett szerepe van, ezresből így sokkal több van forgalomban, mint például kétezresből (amelyik a legkevésbé használatos bankjegy), vagy akár ötezresből.

Nem csak a lakosságnál

Azt már pontosan nem lehet tudni, hogy a bankjegyekből és a pénzérmékből mennyi van valóban a lakosságnál és mennyi a boltok, bankok, posták kasszáiban.

A bankjegyekben dominál a lakossági tartalékolás, míg az érmékből inkább a pénztárgépek, hiszen, ha lakosságarányosan elosztanánk a forgalomban levő pénzérméket, akkor minden egyes magyarnál állandóan lennie kéne 60 darab ötforintosnak, 38 darab tízforintosnak és 15 darab 200 forintosnak, ám ha belegondolunk pénztárcánk jellemző állapottára, jó, ha egy-egy pénzfajtából 2-3 darab van nálunk.

A húszezres dominál

A bankjegyek közül a húszezresből minden magyar emberre 20 darab jut, amely a bankkártyát használó többségnél nem éppen jellemző pénztárca-állapot, de a mai napig sokan használnak tartalékként casht, akik pedig milliókat tartanak otthon húszezresben, na ők jelentősen felhúzzák az átlagot.

Ennek persze megvan a maga kockázata.

A kolumbiai drogbárók életéről szóló Narcos sorozat mutatta be, hogy a dúsgazdag kokainkereskedők egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a sok százdollárossal, így nagyrészt elásták azokat, ám hiába tették a pénzt vízhatlan hordókba, amikor Pablo Escobar már szorult helyzetbe került, nagy érvágás volt a számára, hogy a pénze megrohadt. Hasonló eset a magyar pincékben is történt, a biztosnak hitt tartalék az egerek martalékává vált.

MÁP Plusz

Magyarországon nem titkolt cél, hogy a sok készpénz jöjjön elő, álljon a reálgazdaság szolgálatába. A vonzó kamatozású MÁP Plusz lakossági állampapírtól is azt lehetett remélni, hogy előcsalogatja a sok lakossági készpénzt.

Eddig ez még maradéktalanul nem valósult meg, de a törekvés megmaradt, ráadásul egyáltalán nem csak Magyarországra jellemző, hanem globálisan is érezhető a harc a készpénz ellen.

Mindezt a koronavírus csak megerősítette, hiszen a készpénz nemcsak vírushordozó, de rengetegszer is cserél gazdát, nem véletlen, hogy az MNB is lépett a visszaszorítása érdekében, 5 ezer forintról, 15 ezer forintra emelte a PIN-mentes kártyás fizetés határát, amelynek nagy előnye, hogy nem csak a készpénzt, de a sokak által érintett PIN-padot sem kell így megérintenünk.

Amikor az Európai Központi Bank (ECB) bejelentette, hogy többé nem nyomtat ötszáz euróst (egy ilyen bankjegynek 165 ezer forint az értéke), akkor természetesen az volt a célja, hogy a nagy értékű bankjegy használatát visszaszorítsa az illegális, de készpénzintenzív iparágakból (pénzmosás, drogkereskedelem, fegyverüzletek, adómentes pénzek felhalmozása).

Olcsó finanszírozás

Ugyanakkor azt sem szabad elfeledkezni, hogy makrogazdaságilag valójában minden államnak nagyon csalogató a magas készpénzállomány támogatása. Gondoljunk csak bele, ha az Európai Központi Bank, vagy éppen a Magyar Nemzeti Bank veret és kibocsát 6000 milliárd eurónyi, vagy forintnyi bankjegyet és azt a lakosság, vagy a cégek otthon pihentetik, akkor ez egy nulla százalékos kamattal működtethető államfinanszírozásnak felel meg.

Hiszen a készpénzre nem kell kamatot fizetnie az államnak.

A legtöbb állam mégsem szereti a túl sok casht.

Svájci ellenpélda

Van azonban egy ismert kivétel: Svájc. Az alpesi állam bankrendszere nem éppen a transzparens ügyleteiről, sokkal inkább a titkok megőrzéséről, a legkülönfélébb vagyonos emberek tartalékolásairól ismert. Svájcban a mai napig megmaradt az ezerfrankos címlet. Amely mai árfolyamon 309 ezer forintot ér.

Gondoljunk csak bele, egy bankjegy előállítása nem kerül egy frankba sem, de ezer frankot ér (a pénzérméknél sokszor drágább az előállítás, mint a forgalmi érték), és a zakózsebünkbe pár százas köteg ezerfrankossal forintban százmilliós tételek besüllyeszthetők.

Mondani sem kell, ahogy Magyarországon, úgy Svájcban is az ezernfrankos a legnagyobb értéket képviselő bankjegy.

Svájcban a mai napig a forgalomban levő bankjegyek teljes értékének a kétharmada ezres, pedig ellentétben Magyarországgal, ahol azért gyakran fizetünk húszezressel, a napi készpénzforgalomban egyáltalán nem találkozni ezzel a tartalékolásra alkalmas pénzzel.