Nagyon sok köze van a koronavírusnak az amerikai zavargásokhoz

Sok fejtegetést lehetett hallani arról, hogy az amerikai zavargások tovább súlyosbítják az amúgy is akut koronavírus-járványt. Azzal azonban keveset foglalkoznak, hogy a járvány miként hatott az amúgy is nehéz helyzetben lévő színesbőrű rétegekre – olvasható Barry Eichengreen közgazdász-professor megjelent elemzésében.

A Berkeley Egyetem közgazdász professzora, illetve az IMF volt főtanácsadója a Project Syndicate-en megjelent írása szerint a koronavírus járvány sokkal nagyobb mértéékben befolyásolta az elégedetlenség kirobbanását. Egyrészt a két hete indult tüntetések aggodalmakat vetnek fel a koronavírus-járvány második hullámával kapcsolatban. A zavargásokban résztvevők és a rendőrök sem tartják az ideálisnak tartott kétméteres távolságot egymástól, a tüntetők egy része pedig maszkot sem visel, ami megnöveli a fertőzés átadásának veszélyét. A járvány esetleges kiújulása pedig mind az egészségügyre, mind a gazdaságra nagy csapást mérne. 
Másrészt azonban mostanáig elkerülte a figyelmet, hogy a járványnak milyen hatása lehet a zavargásokra.

Miért most került rá sor robbant be az elégedetlenség?

Már 2014-ben is rendőri túlkapás eredményeként halt meg Michael Brown Fergusonban. Az elmúlt hat évben összesen csaknem száz afroamerikai veszítette életét ilyen módon. 
Akadnak, akik szerint a George Floyd-gyilkosságot bemutató, és a közösségi médiában gyorsan terjedő videó lehet az, ami most fellázította az embereket. Ez a vélekedés azonban csak azok számára elfogadható, akik elfelejtették, 2014-ben milyen borzalmas felvételek láttak napvilágot egy másik fekete férfi, Eric Garner haláláról. 
Egy másik, ennél meggyőzőbb magyarázat, hogy a koronavírus-járvány minden tekintetben súlyosabban érintette az Egyesült Államok afroamerikai népességét, mint a fehéreket. Először is, közülük aránytalanul sokan dolgoznak a járvány által erősen érintett szolgáltatási szektorban. Másodszor,

másfélszer annyi fekete nem rendelkezik egészségbiztosítással, mint ahány fehérbőrű. És végül a Covid-19 betegség következtében bekövetkezett halálesetek száma 2,4-szer akkora az afroamerikai lakosság körében, mint a fehéreknél.

Vagyis látható, hogy a rendőri brutalitás nélkül is az elviselhetetlenség határára érkezett az afroamerikai lakosság helyzete.
Ez a helyzet úgy alakulhatott ki, hogy az amerikai szociális háló igencsak lyukas. A munkanélküli ellátás mindössze 26 hétig, azaz félévig jár, egyes déli államokban még ennél is rövidebb időre.

Forrás: Thomas Piketty: A Tőke a 21. században

De akadnak olyan államok is, mint például Florida, ahol szándékosan bonyolult és bürokratikus a munkanélküli ellátás igénybevétele.Más déli államokban pedig nem terjed ki az alacsony jövedelmű rétegekre az egészségügyi ellátás, pedig ezt a törvény lehetővé tenné. A szintén déli, Kentucky államból származó Mitch McConnell szenátor igyekszik összefogni a szegények és munkanélküliek körében a járvány kiújulása elleni harcot.

Szociális lázadás

Alberto Alesina közgazdász szerint az a tény, hogy az Egyesült Államokban nincs olyan szociális ellátó rendszer, mint Európában, párhuzamba állítható a rasszizmus történelmével. Alesina rámutatott, a faji hovatartozás az egyik legfontosabb meghatározó tényező, hogy milyen jóléti ellátásokhoz jut az állampolgár, illetve hogy a jóléti állam ellenzői már hosszú ideje rasszista retorikával igyekeznek mozgósítani híveiket.

A közgazdász azt is bebizonyította, hogy a kisebbségek számára aránytalanul kedvező ellátást biztosító elképzelések ellenállásba ütköznek a szegényekkel szemben érzéketlen többség körében. Néhányan ugyan megkérdőjelezik, hogy a 21. században értelmes-e ilyen ősi ellentetékre hivatkozni, de egy 1882 és 1930 közötti időszakot feldolgozó kutatás rámutatott, azokban a megyékben, ahol több volt a lincselés, ott ma is nagyobb a fehérek és feketék közötti egyenlőtlenség és magasabb a feketék halálozási aránya, mint másutt.

A magasabb halálozási arány persze nem csupán a szegénységnek és az egyenlőtlenségnek a rovására írható, hanem abban része van annak is, hogy az afro-amerikai férfiak kevésbé bíznak a közegészségügyi rendszerben. 

Ezzel szemben Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke szerint azokban az országokban, amelyek más történelemmel rendelkeznek, mint az Egyesült Államok, sokkal hatékonyabb az egészségügyi ellátó-rendszer. Éppen ezért kisebb a veszélye a szociális lázadásnak.

A cikkíró felhívja a figyelmet, hogy Schinas elegánsan átsiklik olyan problémák fölött, mint a faji megkülönböztetés az EU-ban, például Franciaországban, vagy hogy milyen ellenérzés él az európai társadalmakban a menekültek és migránsokkal szemben. Schina erre persze azt válaszolhatja, hogy a jól működő egészségügyi rendszert még a faji különbségek megjelenése előtt hozták létre, és azóta is jól működik.