Nagyot fékezett a hazai infláció - ez áll a háttérben

2020 áprilisában mindössze 2,4 százalékkal emelkedett az inflációs mutató. Az árdinamika jelentősen lassult a korábbi hónapokban mért értékekhez képest, ami alapvetően a 22,7 százalékkal visszaeső üzemanyagárakkal magyarázható.

A koronavírus-járvány hatására kialakult vásárlási hullám következtében az élelmiszerárak 8,7 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk ára 7,2 százalékkal emelkedett. Az infláció ugyanakkor összességében még így is 1,5 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest.

Az élelmiszerárak emelkedéséhez a sertéshúsárak közel 30 százalékos drágulása is hozzájárult, ami a sertéspestis számlájára írható.

Forrás: MNB

A maginfláció és az adószűrt maginfláció viszonylag stabilan alakult. Előbbi 4,3, utóbbi 3,8 százalékkal volt magasabb éves alapon. Ezen mutatók esetében nem jelentkezett ugyanis a brutálisan összeomló üzemanyagárak hatása. Előretekintve azonban mind a maginfláció, mind az adószűrt maginfláció mérséklődhet az elkövetkezendő negyedévekben.

Forrás: MNB

Az eurózóna nyugati, déli országait már korábban elérte a koronavírus-járvány, így az eurózóna inflációs mutatója jelentősen mérséklődött. Áprilisban mindössze 0,4 százalékon állt. Az alacsony importált infláció tehát erőteljesen lefelé segíti a hazai fogyasztói árindexet.

A magas importtartalmú iparcikkek inflációja továbbra is egy százalék alatt alakult Magyarországon. Azaz változatlanul erősebb a külföldről érkező dezinflációs hatás a devizaárfolyamhatásnál.

Forrás: MNB

Mit mutatnak a várakozások?

A koronavírus-járvány infláció-mérséklő hatásai miatt az inflációs várakozások is meredek zuhanásba kezdtek, de összességében a 3 százalékos jegybanki cél közelében maradtak.

Az előrejelzéseket jelenleg hatalmas bizonytalanság övezi. Mindazonáltal a jegybank márciusi alapforgatókönyve szerint az idei évben enyhén 3 százalék alatt, míg jövőre 3,4-3,5 százalék között alakulhat az inflációs mutató Magyarországon.

A jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció pedig kiegyensúlyozottan a 3 százalékos cél közelében tartózkodhat az idei év egészében és jövőre.

Az előrejelzéseket számottevően befolyásolja az, hogy mikor indul újra a gazdaság, mikor és milyen mértékben oldják fel a korlátozó intézkedéseket, és mikor cseng le véglegesen a járvány.

Az olajárak, és ezáltal az üzemanyagárak esetében rendkívül erősek a felfelé mutató kockázatok, mivel a mostani alacsony kőolajárak fundamentálisan nem indokoltak. A járvány kifutásával a globális olajkereslet ismét felélénkülhet, az olajtározók kapacitás szűkösségének problémája megoldódik.

Szaúd-Arábia és Oroszország által indított olajháború is idővel és a piac tisztulásával véget érhet. A jelenlegi olajárak mellett Szaúd-Arábiában közel kétszámjegyű költségvetési deficit keletkezik, de Oroszországnak is fájnak az alacsony árak. Utóbbi költségvetése 45, Szaúd-Arábia költségvetése pedig 80 dolláros olajár mellett kerülhet egyensúlyba.

Mi mennyivel drágult egy év alatt?

Az élelmiszerek ára 8,7 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 28,9, a párizsi, kolbászé 22,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,1, a cukoré 14,1, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,5 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,2, ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a szerencsejátékok ára 7,8, a lakbér pedig 5,6 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 22,7 százalékkal csökkent.

Mérési nehézségek

Az infláció mérése meglehetősen nehézkessé vált. Számos termék vagy szolgáltatás nem elérhető, illetve jelentősen megváltozott a korábban megszokott fogyasztói kosár összetétele. Hiába estek például több mint 20 százalékkal az üzemanyagárak, a lakosság jóval kisebb része használja jelenleg az autóját.