Győrffy Balázs: Alapvető élelmiszerekből 120 százalékos az önellátottságunk

Kialakulhat-e élelmiszerhiány Magyarországon?

Határozott nem a válasz a kérdésre. Magyarország agrár-élelmiszeripari ország, komoly exportőr, hazánk önellátottsága mintegy 120 százalékos az alapvető élelmiszerekből. A mostani veszélyhelyzetben különös jelentősége van ennek:

a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar folyamatosan képes biztosítani a lakosság számára az élelmiszereket.

Egyebek közt emiatt is indítottuk el „Ne spájzolj’” jelmondatú kampányunkat, amivel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy hazánkban van és lesz elég élelmiszer.

A külföldi vendégmunkások nagy része hazament. A tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban lesz-e így elég munkaerő? 

Országszerte zajlanak a tavaszi mezőgazdasági munkák. Az ágazat alapvetően élőmunkaerő-igényes, az elmúlt években – „békeidőben” – is jellemző volt az, hogy a mezőgazdasági szezonális munkálatoknál munkaerő-hiánnyal kellett küzdeni; azt gondolom, hogy minden dolgos kézre szükség van.

Ha valakinek munkára lesz szüksége, akkor az élelmiszeriparban és az agrárgazdaságban talál.

A piac átrendeződése és a fogyasztók életének megváltozása miatt megnőtt azoknál a cégeknél is a kereslet, amelyek a kiskereskedelmi láncoknak szállítanak be.

A szakmabeliekért, akik tapasztalattal érkeznek haza külföldről, a hazai cégek két kézzel fognak kapkodni. De például a kormányzat gyorsan reagált a Romániából korábban hazánkba ingázó dolgozók kérésére, több határállomás is megnyílt e célból a napokban.

Mi a helyzet az agrárium importellátásával? 

Az import kapcsán egyrészt a szükséges inputanyagok beérkeztéről kell beszéljünk. A kamara a tavaszi mezőgazdasági munkák zökkenőmentes megkezdéséhez is segítséget nyújtott, nyújt – folyamatosan egyeztetve az anyag- és eszközbeszállítókkal –, valamint az esetleges kieső export hazai felhasználását is segíti. Kezdetben akadozott a nemzetközi árufuvarozás, mi is az egyik legsürgetőbb pontként fogalmaztuk meg az áruszállítás folytonosságának biztosítását.

Az operatív törzs ezt követő döntése értelmében lehetővé vált, hogy azok a fuvarozók is újra dolgozhassanak, akik korábban esetleg házi karanténban voltak.

Mindez egyebek közt az élőállatok, élelmiszerek és a tavaszi munkákhoz szükséges inputanyagok szállításának zavartalansága miatt is fontos lépés volt.

Általánosságban pedig, most még inkább időszerű az, amit folyamatosan hangsúlyozunk: hazai termékeket vásároljanak a fogyasztók. Ezért indítottuk el az „Én is hazait vásárolok!” elnevezésű kampányunkat, amelynek fő célja, hogy felhívjuk a figyelmüket a hazai termékek választására. Az áruházláncokat pedig felszólítottuk: ne tegyék tönkre a magyar élelmiszeripart azzal, hogy – a jelenlegi nemzetközi piaci helyzet miatt esetenként olcsóbban beszerezhető – import árukat favorizálják a napi bevételük maximalizálása érdekében. Az itthon megtermelt alapanyagok helyben vannak, gyorsan piacra tudnak kerülni, a feldolgozók rendelkeznek a szükséges kapacitásokkal, így – ha a hazai kereslet jobban megnövekedne – a termelők és a feldolgozók továbbra is képesek kiszolgálni a magyar fogyasztókat.

A hazai élelmiszer-ellátási lánc szereplői szakmailag felkészültek, az élelmiszer-előállító üzemek jól felszereltek, megfelelő és hatékony intézkedéseket tesznek a higiéniai előírások betartására.

Megnyugtatásul szolgálhat az is, hogy a hazai élelmiszer-előállítás döntő hányadát adó üzemek nemzetgazdasági szempontból kritikus infrastruktúrának, úgynevezett létfontosságú rendszerelemeknek minősülnek, akárcsak az erőművek, az ivóvízellátást biztosító létesítmények vagy a gyógyszergyártó vállalatok. Mindez azt jelenti, hogy működésük fenntartását szükség esetén rendvédelmi, honvédelmi szervek is biztosíthatják.

A munkahelyek megtartása érdekében milyen lépéseket tesznek?

Hosszabb távon gondolkodva különösen üdvözlendő az, hogy – a NAK javaslatával összhangban – az ágazat egyes területein a munkahelymegtartást közterhek elengedésével és például jövedelemkompenzációs intézkedésekkel is segíti a kormány.

Az esetleges fizetési nehézségek és a likviditási problémák kezelését pedig az Agrár Széchenyi kártya felső határának megduplázása és a kamatkedvezmények is segítik.

Mely agrárszektorokban érzékelni a legnagyobb problémákat?

A turizmushoz és a vendéglátáshoz köthető beszállítói tevékenységek, például a halászati és akvakultúra, a zöldség-, gyümölcságazat képviselői, valamint a vadgazdálkodás és vadhús-feldolgozás az elsők közt szenvedett el nagy károkat.

Illetve azok az alágazatok, amelyek „kész” frissárujukat a hetekben adták volna el akár exportra, akár itthon, és gyakorlatilag megszűnt a piacuk, mint például a dísznövényeké. Javaslatainkkal összhangban a kormányzat gyors intézkedéseket hozott ezen ágazatok számára. Az állattenyésztésben a bárány esetében jelentkezett először nagy probléma amiatt, hogy a húsvéti bárányok értékesítése javarészt Olaszországba történik. A kezdeti pánik után elindult az értékesítés a zöld folyosókon, de érezhető volt, hogy az olaszok is elkezdték előnyben részesíteni a hazai termelőktől származó termékeket.

A hajtatott zöldségek piacát is meg kell említeni, ez ugyanis rendkívüli mértékben beszűkült, itt például az uborkát, a paprikát, a paradicsomot és a salátát lehet említeni, de a korai szabadföldi zöldségek közül a spárgát is érinti. Ezek mellett a gombatermesztés is bajban van. Ha ezek a termékek nem jutnak el gyorsan a fogyasztókhoz, megromlanak, és már senki nem fogja megvásárolni. Az ellátási lánc gyorsasága itt alapvető fontosságú, főleg, hogy ezeknél a termékeknél a tavaszi értékesítés súlya kimagasló. 

Milyen támogatást kapnak a NAK-tól a bajba jutott agrárcégek?

A NAK folyamatosan monitorozza mintegy 400 ezer fős tagságát, és a konkrét problémákat felmérve rendre javaslatokat dolgoz ki a kormányzat, az operatív törzs, a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport számára.

Mint a megtett lépések is mutatják, a kormányzat partner ezen megoldási javaslatok intézkedésekké alakításában. Továbbá minden megyében Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoportot hoztunk létre – a gazdálkodók, az élelmiszer-előállítók és -feldolgozók, valamint az őket kiszolgáló beszállítók, szolgáltatók és a kereskedelem operatív együttműködést támogatandó. A kamara a munkacsoportok révén is segít annak biztosításában, hogy a tagság felmerülő problémáira minél gyorsabban megoldások szülessenek mind helyi, mind országos szinten.

Pontosan miben tudnak segíteni ezek a munkacsoportok a gazdálkodóknak?

Folyamatosan felmérik az emberi erőforrás-, alapanyag-, valamint az erő- és munkagép-igényeket és -kapacitásokat, arról tájékoztatják a gazdálkodókat. Közvetítenek, ha esetleg valahol munkaerő-igény vagy többlet keletkezik, amire sürgősen megoldást kell találni. Nyomon követik a piaci folyamatokat, felmérik az esetleges beszerzési és értékesítési problémákat és lehetőségeket, tájékoztatást nyújtanak azok kapcsán. Egyeztetnek a közfoglalkoztatással kapcsolatban, segítenek közös értékesítési megoldások keresésében, támogatják az esetleges kieső export miatti hazai felhasználást. Mindemellett számos más fronton is támogatjuk tagjainkat, említhetem például az egységes kérelmek április 6-án kezdődött beadási időszakát, ahol falugazdászaink segítik a kérelmek benyújtását.

Az ellátási láncolatban a kereslet és kínálat összehangolásában miként tudnak segíteni?

Ennek egyik eszköze a NAK Piactér internetes oldalunk, ami a napokban indul el. A vállalkozói (B2B) platformmal élelmiszer-termelőket, -előállítókat, kistermelőket kötünk össze felvásárlókkal, kereskedőkkel, utóbbiak közül különösen számítunk a nagy forgalmat lebonyolító kiskereskedelmi láncokra.

A NAK Piactér adatbázisába folyamatosan jelentkezhetnek az érintett cégek, célunk a piaci kereslet és kínálat gyors összekapcsolása. Ezáltal is segítünk a beszűkült piaci helyzetben termékfelesleggel rendelkező kamarai tagoknak az értékesítési nehézségeik csökkentésében, illetve abban, hogy a felvásárlók, kereskedők növeljék a hazai beszállítóik körét, a kiskereskedelemben nőjön a helyi termékek aránya, továbbá csökkenjenek a tranzakciós költségek. 

Az elegendő áruellátás érdekében fontos a piacok újranyitása. Ezen a téren mi most a helyzet?

Mindemellett továbbra is kérjük az önkormányzatokat, hogy ne zárják be a település piacait, vagy aki megtette, nyissa újra azokat. A piacoknak most még nagyobb a szerepük a helyi termékértékesítésben, mint valaha. Kérjük, hogy ne korlátozzák – többek közt – a dísznövények, palánták, a helyi élelmiszerek, az őstermelői áruk forgalmazását, segítsék ezzel is a településük, térségük termelőit, élelmiszer-előállítóit. A piacok az áruházaknál is biztonságosabbak lehetnek, a szabályok betartásával.​