Százmilliárdot is elkölthettünk egy nap alatt élelmiszerre, napi cikkekre a koronavírus-pánik idején

Elképesztő mértékű pánikvásárlásokat váltott ki Magyarországon a koronavírus megjelenése az elmúlt másfél hónapban. A lakosság február végén és márciusban három alkalommal rohamozta meg a hazai élelmiszerüzleteket, sok helyen teljesen lecsupaszítva az élelmiszereket és napi fogyasztási cikkeket kínáló polcokat.

A pánikszerű vásárlások mindig valamilyen jelentősnek tartott hírhez, illetve bejelentéshez kötődtek.

A február végi első roham akkor következett be, amikor sajtóbeszámolók hatására a hazai lakosság számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a vírus terjedése nálunk is gyorsulhat. Márciusban pedig az okozott élelmiszer-felvásárlással járó riadalmakat, amikor a kormány a járvány miatti előbb vészhelyzetet hirdetett ki, majd kijárási korlátozást vezetett be.

A lakossági készletezések a napi élelmiszervásárlásokban hatalmas kilengéseket okoztak, de ma még nincsenek statisztikák és elemzések arról, hogy a fogyasztói rohamok pontosan milyen hevességűek voltak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyelőre csak a februári kiskereskedelmi forgalomról közölt adatokat, amikor a vírus hatása még havi szinten kevésbé érvényesült. E szempontból sokkal fontosabbak lehetnek a márciusi statisztikák, amelyeket májusban hoz majd nyilvánosságra a KSH.

A pánikköltekezések nagyságának megállapítását az is nehezíti, hogy a készletezési rohamok csupán néhány napig tartottak.

Utána a vásárlások a normál szintre tértek vissza, sőt egyes termékeknél csökkenhettek is. Ezért a márciusi havi élelmiszerforgalmi statisztika sem fejezheti ki egyértelműen, hogy egy-egy vásárlási láz időszakában napi szinten mennyi élelmiszer fogyhatott, de az biztosra vehető, hogy a márciusi egész havi kiskereskedelmi adatok egyértelműen a vírus hatásaira vezethetők majd vissza.

A már ismert februári statisztika szerint az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma a tavalyi 386 milliárdról 453 milliárd forintra bővült, és ez több mint 11 százalékos – 67 milliárd forintos - havi növekedést jelentett.

Ebben az infláció és a nagyobb fizetések miatt élénkülő kereslet is szerepet játszhatott, de szakértők szerint a februári növekedés fele már a vírus miatt következhetett be.

Eszerint a járvány „előszele” 5-6 százalékkal lódíthatta meg a februári élelmiszer-eladásokat.

Az igazi boom ugyanakkor márciusra esett, amikor a kormány bejelentette a már említett vészhelyzeti intézkedéseket, illetve kijárási korlátozásokat.

Nagy István agrárminiszter nyilatkozatai szerint a vészhelyzet kihirdetése után, március 14-én a fogyasztók egy nap alatt háromszor annyit vásároltak, mint a csúcsidőszaknak számító karácsonyi ünnepek előtt.

Nem hangoztak el azonban konkrét adatok arról, hogy ez ténylegesen mekkora kiadást jelentett, ezért a március 14-i pánikvásárlási csúcs mértékét is csak becsülni lehet.

A statisztikák szerint a hazai fogyasztók naponta átlagosan 12-15 milliárd forintot költenek élelmiszerekre és napi fogyasztási cikkekre, de a karácsonyi ünnepi időszakban a vásárlások értéke erőteljesen növekszik.

A tavaly decemberi teljes forgalom 570 milliárd forintot tett ki, amely 100-150 milliárd forinttal haladta meg más hónapok kiskereskedelmi adatait, és több mint 18 milliárdos átlagos napi összegnek felelt meg.

Mivel költekezési szempontból a karácsonyt megelőző hét-tíz nap a legerősebb, feltételezhető, hogy a decemberi élelmiszer-vásárlások jelentős része is erre az időszakra esik, így jóval felülmúlhatja a decemberi átlagot is.

Valószínűsíthető, hogy az üzletek a 100-150 milliárdos decemberi pluszforgalom zömét ilyenkor bonyolítják le, ezértegy-együnnepet megelőző napon az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek értékesítéseelérheti a 20-25 milliárd forintot, sőt akár a 30 milliárd is meghaladhatja.

Ezekből az adatokból az következik, hogy a hazai lakosság a járványügyi vészhelyzet elrendelését követő, március 14-i „háromszoros rohamban” - egy nap alatt – megközelítőleg 70 milliárd forintot költhetett élelmiszerekre és napi cikkekre, de a kiadások értéke megközelíthette akár a 100 milliárd forintot is.

Bármelyik összeget vesszük is alapul, ez napi rekordot jelent, mivel ennyit az emberek Magyarországon egy nap alatt még soha nem fordítottak élelmiszervásárlásokra.

A március 14-i napi forgalom így elérhette a tavaly márciusban regisztrált, 442 milliárdos teljes havi költekezés 15-20 százalékát is, és – ideértve a kijárási korlátozás bevezetése miatti későbbi pluszvásárlásokat is – feltehetően kétszámjegyű mértékben növelhette a márciusi egész havi kiskereskedelmi élelmiszer-forgalmat.
Tény ugyanakkor, hogy a járványhelyzet az alapvető élelmiszereknél a fogyasztói pánik ellenére sem okozott tartós ellátási zavarokat, mert az élelmiszergyártóknak és a kereskedőknek sikerült visszapótolniuk a kimerülő készleteket.

A kínálat mára normalizálódott, így csak kisebb választékhiányok fordulhatnak elő, mivel számos élelmiszeripari alapanyag és csomagolóanyag külföldről származik, és behozatalukat forgalmi akadályok nehezíthetik, illetve lassíthatják.
A nemrég zárult húsvéti időszak azt is világossá tette, hogy az utóbbi hetek pánikbeszerzései után a fogyasztók az élelmiszervásárlásoknál visszafogottabbá és megfontoltabbá váltak.

Az elmúlt két évben a húsvéti költekezések hatására az élelmiszerboltok havi forgalma 50-60 milliárd forinttal is megugrott a januári-februári eladásokhoz viszonyítva, de az idén ilyen felfutás nem volt tapasztalható.

Sőt, az előzetes vélemények szerint az ünnepi asztalra szánt egyes termékekből – így például az édességekből és a sonkafélékből – kétszámjegyű mértékben is csökkenhetett a forgalom az egy évvel korábbihoz képest.
A bolti élelmiszervásárlásokra a járvány hatásaként tartósan hat az is, hogy a kormány márciusban az iskolákban távoktatást rendelt el, így azóta a menzai közétkezetés is szünetel. Ezért a gyermekek ellátását a családi otthonokban kell megoldani, emiatt pedig az üzletekben többet kell élelmiszerekre költeni. A bolti élelmiszervásárlások arányát növeli az is, hogy az éttermeknek és a vendéglátóhelyeknek is be kellett zárniuk, így most az otthoni étkezések száma ennek következtében is növekszik.

Az éttermek és vendéglátóhelyek bezárása egyébként éves szinten 1200-1300 milliárd forintnyi étel- és szeszesital-forgalmat érinthet, amelynek jelentős része az idén elveszhet.

A tulajdonosok a korlátozásokat sok helyütt úgy próbálják túlélni, hogy ételkiszállítási szolgáltatásokat indítanak, így ezek forgalma most érzékelhetően bővülhet. Ugrásszerűen növekedhet az internetes online élelmiszer-megrendelések száma és értéke is, bár itt a viszonyítási bázis meglehetősen kicsi.

A bejelentett webáruházak teljes tavalyi forgalma ugyanis 700 milliárd forint körüli volt, de ennek nagy részét az ipari cikkek tették ki, míg az élelmiszerek csupán néhány százalékos részarányt képviseltek.

A jelentős piaci változások láttán az élelmiszer-kereskedelemben is nagy kérdés, hogy a koronavírus-járvány hatásai mennyire lesznek tartósak. A második fél évben sokan máris hosszabb távú forgalom-csökkenéstől tartanak, ha a kormány – amint azt remélhető – a járvány leküzdése után feloldja a kijárási és egyéb korlátozásokat.

A veszély elmúltával a lakosság várhatóan felhasználja otthon felhalmozott biztonsági készleteit, ezért a bolti élelmiszervásárlások egy ideig számottevően visszaeshetnek.