Nagyot nőttek a bérek, de lassult a felzárkózás

10 százalék

A KSH adatai szerint júniusban 365 ezer forint volt a bruttó átlagbér, közfoglalkoztatottak nélkül 375 ezer. Az ehhez tartozó nettó érték 250 ezer forint, ha a családi adókedvezményt is figyelembe vesszük, 257 ezer körüli összeg adódik. Ez éves szinten bő 10 százalékos növekedés, euróban számolva júniusi forint árfolyammal számolva 790, a mostani, mélyponton lévő árfolyam mellett 780 euró.

Német ugrás

Ez nagyjából az előző hónapok értékének felel meg, nem sikerült elérni és átlépni a 800 eurós határt, miközben a magyar munkavállalók jelenlegi legfőbb munkaerő-vándorlási célországában, Németországban 2400 euró fölé emelkedett az átlagbér, így ennek most megint a harmada alá estünk. Ha Nagy-Britanniát nézzük, a font leértékelődése miatt jobb a helyzet, valamivel meghaladjuk az egyharmadot.

Térségünk

Ami kissé aggasztó, az a térségben való lemaradásunk. Pár hónapja még egy szinten voltunk a lett és litván bérszinttel, azok közben, ha nem is sokkal, de 800 euró fölé emelkedtek. Sokkal lényegesebb persze a visegrádi összevetés: Szlovákia közel 900 eurónál tart, Lengyelország 850-nél, Csehország 950-nél. Így továbbra is az utolsó helyen vagyunk, sőt az elmúlt időszakban lemaradásunk nőtt is mindhárom országhoz képest.

Szezonális okok

Kétségkívül ennek szezonális okai is vannak: nálunk a statisztikában tavasszal és év végén van egy nagy ugrás a bérekben, ahogy ezt a KSH ábrája mutatja, vélhetően azért, mert az alapbéren kívüli juttatások ezekben az időszakokban jelentkeznek. Így komolyabb ugrás október-december közt lesz, ami csak a jövő február-április közti statisztikában jelentkezik majd.

Egy másik ok a forint gyengesége: az utolsó másfél évben a hazai fizetőeszköz a korábban jellemző 310 környéki eurónkénti értékhez képest átlagosan 5 százalékkal gyengébb.

Az összehasonlítást dél felé folytatva: Horvátország 870 euróval már ugyancsak jócskán előttünk van, délkeleti szomszédunk, Románia pedig feljött 665 euróra, ami már a magyar átlagbér 84 százaléka, ha a román bérhez viszonyítva számoljunk, annál a magyar 19 százalékkal magasabb. A Romániával együtt az EU-hoz csatlakozó Bulgária viszont lényegesen hátrébb van, ott 500 euró a szint.

Mi várható?

Ami a hazai reálkeresetet illeti, az még mindig igen nagy mértékben növekszik a megemelkedett infláció ellenére is: 6,9 százalékkal. A továbbiakban a felzárkózás mértéke attól függ, hogy az euróban számított béremelkedési ütem mekkora lesz az utolérni kívánt országokhoz képest. Németországban az utóbbi időben a gazdasági lassulás csökkenése ellenére viszonylag erős volt a béremelkedés, míg a többi fejlett európai országban az évi 2 százalékot nem haladja meg. Tételezzük fel, hogy a közeljövőben a német ütem sem lesz ennél nagyobb, valamint azt is, hogy a forint nem gyengül tovább, és egyelőre fennmarad a 10 százalék körüli itthoni béremelkedési ütem.

Ha ezekkel a feltételekkel számolunk, éves 8 százalék lehet a felzárkózási ütemünk, ezzel 3 év múlva a célországok átlagos szintjének 41 százalékát, 5 év múlva közel felét érnénk el. Ezután nyilván lassulna az ütem, mivel fenntarthatatlan hosszabb távon a termelékenység növekedését meghaladó ütem, viszont ha meglenne a célországok értékének fele, azzal már igen elégedettek lehetnénk, pláne, hogy ez vásárlóerőparitáson már akár 75-80 százalékos értéket is jelenthetne (vagyis a tényleges életszínvonal ez az érték lenne).