Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Nagyot ugrottak a bérek, utolértük Szlovákiát

Elemzések2021. jan. 30.Fellegi Tamás

A novemberi kereseti adatokban jelentős ugrás van nemcsak az egy évvel korábbi, hanem az előző havi adathoz képest is. Ezt szezonális okok indokolják, azonban máris sokkal jobban mutat az adat régiós összevetésben, mint egy hónapja.

Eltérő hónapok

Az előző havi keresetek értékelésénél, amikor mindjárt a 10 éves felzárkózás mértékét is áttekintettük, hangsúlyoztuk, hogy az aktuális keresetek grafikonja összeért a rendszeres keresetekével, vagyis gyakorlatilag nem tartalmazott külön juttatásokat. Ez valamilyen mértékben évről évre így van:

vannak hónapok, amikor a nem rendszeres juttatások miatt megugrik az adat, máskor pedig ezek hiányában visszaesik.

A legerősebb hónapok rendszerint a november és a december, valamint a március és az április.

10 százalékos ugrás

2020-ban ez a folyamat különösen erős volt, vélhetően a gazdasági helyzettel összefüggésben. A KSH most hangsúlyozta is közleményében, hogy az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése. Míg az októberi adatok lényegében egyformák voltak az előző hónapok átlagával, a november egy óriási ugrást hozott.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 438 ezer forint volt, míg közfoglalkoztatottak nélkül 350 ezer forint.

A tavaly január-novemberi átlag, ami lényegében megegyezik az októberi adatokkal, mindössze 399 ezer, illetve 410 ezer forint volt, így egy közel 10 százalékos ugrás történt novemberben.

Euróban is magas érték

A nettó kereseti adatokban az átlag 291 ezer forint, a családi kedvezményt is figyelembe véve 300 ezer forint. Ha figyelmen kívül hagyjuk a közfoglalkoztatottakat, akkor 298, illetve 307 ezer forintot kapunk.

Ezek igen szép összegek, hisz 300 ezer forint közelében sem volt korábban az adat, de most még euróban is igen magas összeget kapunk, hisz a 307 ezer forint jelenlegi árfolyamon 860 euró.

A 800 eurós szintet korábban, a járvány előtt már elértük, a forint gyengülése miatt azonban visszacsúszott alá az érték. Most viszont jóval fölé kerültünk, miközben a régióban csak Csehországban volt érdemi, az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékos béremelkedés, és esetükben a cseh korona erősödése is növelte az euróban mért összeget. Nézzük, hogy is állunk a jelenlegi adattal régiós szinten.

Régiós összevetés

A nagy ugrással hosszú idő után először elértük Szlovákia szintjét, és lényegében a lengyelt is, amellyel sokáig egy szinten voltunk, de az elmúlt 1-2 előnyre tettek szert. Lettországgal szemben is ledolgoztuk az utóbbi egy évben képződött hátrányt, a tavaly gazdasági csoda számba menő Litvánia viszont előttünk maradt 930 eurós szintjével.

A visegrádi térségben így csak Csehország van előttünk immár 1000 euró fölötti értékével, vagyis

hosszú idő óta először nem vagyunk lemaradásban a csoporton belül.

Érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy ha a forint árfolyama az évekig stabil, 310-315-ös szinten lenne az euróval szemben, akkor immár közelítenénk az 1000 eurós szintet, lehagyva Lengyelországot és Szlovákiát.

Ami viszont reálisabb számítás lehet: a tavalyi, a járvány idején bekövetkezett forintgyengülés kissé túlzottnak tűnt, így van rá esély, hogy a gazdaság növekedés ismételt növekedési pályára állásakor egy érdemi korrekció történik. 340-es árfolyam esetén 900 euró lenne a mostani adatunk.

Felzárkózás

Ami a felzárkózási célországokkal való összevetést illeti: a német 2530 eurós szint 34 százalékát értük el, vagyis sikerült a harmada fölé kerülni,

viszont, ha az alacsonyabb, 2200 euró körüli francia, belga, holland és brit adatokat vesszük figyelembe, akkor már 39 százalék a szint. Ez pedig egész biztató, mert rendszerint abból szoktunk kiindulni, hogy ha elérjük egy adott ország bérszintjének felét, akkor a munkaerő elvándorlása lelassul, esetleg leáll.

Előretekintés

Végül azt érdemes még megnézni, hogy mi várható a továbbiakban. Ha folytatódna a 10 százalékos, vagy azt közelítő béremelkedési szint, akkor dinamikusan folytatódna a felzárkózás, azonban a válság miatt most ez nem reális forgatókönyv. A döntő kérdés az lesz, hogy ha a járvány és az azzal kapcsolatos mindenféle korlátozás megszűnik, és

a gazdaság minden ága újra nyílik és növekedésbe kezd, újra meglendülhet-e a bérnövekedési ütem.