Nálunk nőtt egyedül érdemben a reálbér a visegrádi térségben - összegszerűen azonban hátul kullogunk

Elemzések2020. dec. 1.Fellegi Tamás

A szeptemberi kereseti adatok azt mutatják, hogy még mindig 10 százalék közeli a bérnövekedés a teljes munkaidős állások esetében. A régióban még csökkenés is előfordul, az árfolyamváltozások miatt azonban leállt a magyar felzárkózási folyamat a koronavírus-járvány kezdete óta.

Kitart a bérdinamika

A KSH legfrissebb jelentése szerint szeptemberben 392 ezer forint volt az átlagbér, január-szeptember átlagában pedig kicsit több, 395 ezer forint, közmunka nélkül az adatok 392, illetve 403 ezer forint. Az, hogy a szeptemberi adat kisebb, mint az első 9 hónap átlaga, nem szokatlan: ahogy az a KSH ábráján is látszik, minden év végén, illetve márciusban és áprilisban magasabbak az adatok, miután a nem rendszeres jövedelmek nagyobb részét ezekben az időszakokban kapják a munkavállalók.

Forrás: KSH

Idén volt egy kiugrás a júniusi adatokban, ez azonban vélhetően annak hatása, hogy a járvány okozta lezárások után ez volt az első nagyjából normális működésű hónap, ezért a munkaadók többletfizetéssel, esetleg az elmaradt bérek pótlásával kompenzálták az előző hónapokat. A szeptemberi adat tehát nem mutatja egyelőre a növekedés dinamikájának érdemi csökkenését, amit az is mutat, hogy éves szinten 8,8 százalék a növekedés.

Értékek

A nettó átlagkereset 261 ezer forint volt, a közmunka figyelmen kívül hagyásával 268 ezer forint adódik. Ha a családi adókedvezményt is figyelembe vesszük, 270, illetve 278 ezer forintot kapunk. Utóbbit tekinthetjük a tényleges jövedelmi adatnak, ezt váltjuk euróra, hogy el lehessen végezni a régiós és európai összehasonlítást.

Így 775 euró adódik, aminél többnyire magasabbak voltak az elmúlt egy év adatai: 800 euró feletti hónapunk is volt.

Ez annak köszönhető, hogy míg a járványt megelőző hónapokban 330-340 között volt a jellemző eurónkénti forintárfolyam, március óta nagy ingadozás mutatkozik, szeptemberben átlagosan 360 volt az érték.

Reálbér

Ha a folyamatokat összevetjük a térségben, mindenekelőtt a visegrádi országokban zajló folyamatokkal, érdekes dolog látszik.

Míg nálunk a 8,8 százalékos nominális növekedés jelentős reálbérnövekedést is jelent 3-4 százalék közti infláció mellett, addig a többieknél egész más a helyzet.

Volt, ahol kismértékű reálbérnövekedés zajlott, máshol csökkenést mutatnak az adatok, sőt, Szlovákiában még nominálisan csökkent az átlagbér. Kétségtelen, hogy a rendelkezésre álló adatok nem teljesen azonos időszakra vonatkoznak, de ez sokat nem változtat a folyamatokon. Általában második negyedéves adatok állnak rendelkezésre, mivel több ország csak negyedéves adatokat közöl, de van, ahol a legfrissebb havi adat is júniusi.

Visegrádi térség és Románia

Szlovákiában az ottani statisztikai hivatal hangsúlyozza, hogy a második negyedévben először csökkent az előző év megfelelő időszakához viszonyított átlagbér azóta, hogy az ország független lett 1992-ben. A csökkenés mértéke 1,2 százalék, reálértékben viszont 3 százalék. A bruttó átlagbér 1088, a nettó összeg 833 euró volt, a magyar értéket tehát, ha nem is sokkal, de meghaladja. Csehországban ugyancsak reálbércsökkenés történt, mégpedig 2,5 százalékos: a fél százalékos bérnövekedéshez 3 százalékos infláció társult. Euróban számolva ezzel együtt magas a cseh átlagbér, mintegy 960 euró. Lengyelországban 3,8 százalékos volt a zlotyban mért bérnövekedés a második negyedévben, ami mérsékelt reálbérnövekedést jelent.

A gyakori összehasonlítások alapját képező román átlagbér 5 százalékkal emelkedett, ami 2 százalékos reálbér-növekedést jelent. Az átlagbér 680 euró, ami jóval alatta marad a tavalyi év végi 700 euró fölötti adatnak, aminek oka az árfolyamváltozás mellett az, hogy az első negyedévben jelentősen csökkent a nominális bér a tavalyi negyedik negyedévhez képest.

Felzárkózási folyamat

Ami a felzárkózási célt, vagyis a fejlett nyugat-európai országokat illeti, érdemben nem változtak a bérek: a francia szint 2220 euró, a német 2440. A magyar átlag ezeknek továbbra is nagyjából harmada: a lényeges nagyobb forintban mért növekedést az elmúlt egy évben ellensúlyozta az euró/forint keresztárfolyam változása.

Azonban az a tény, hogy nálunk megmaradt a magas nominális növekedési ütem, biztató lehet a jövőre nézve: ha válság véget ér, jó eséllyel folytatódhat a korábbi években látott gyors bérfelzárkózási ütem.  

Videók ajánlása vagy bármi