Napról napra új csúcson a BUX – indulása óta a 43-szorosára nőtt

Az első 10 év

A Budapesti Értéktőzsde fő indexe az intézmény 1990-es újranyitásakor 1000 pontos értékkel indult. Eleinte nem is tudta tartani az indulóértéket: az ifjú tőzsdén eleinte estek az árfolyamok, de aztán az első évek iránykeresése után egyrészt az érkező komoly, nagy cégek iránti kereslet nőtt meg, majd 1996 elején robbanásszerű emelkedés indult. A nemzetközi alapok, a világ ekkor fedezte fel a volt szocialista országok tőzsdéit és vállalatait, és másfél éven át nem szűnt a vételi nyomás.

Ezalatt az index 8000-pontig ment fel, a ma a piac meghatározó három nagy cége, az OTP, a Mol és a Richter már a tőzsdén forogtak. 1997 nyarán az ázsiai vírus hatása ért el hozzánk, is, de már amúgy is időszerű volt egy kiadós korrekció. A válság gyors lezárulása után újra jött a heves emelkedés, az index még egyszer elérte csúcsát, azonban az 1998-as orosz válság talán azóta sem látott pánikot eredményezett, amely 3700 pontig hozta le az indexet.Ez a válság is gyorsan elmúlt, a következő mérföldkő 2000. február 11. volt, ekkor érte el az index a 10 ezer pontot. E sorok szerzője és kollégái egy üveg borral ünnepelték ezt a pillanatot a nem sokkal később megszűnő Vörösmarty téri tőzsdeteremben, az eseményt meg is örökítettük.

A 21. század

Ez azonban hosszú időre tetőpontot jelentett, mivel jött világszerte az úgynevezett dotcom lufi kipukkadása utáni eső trend, amely 2003-ig tartott. Az ezt követő fellendülés viszont, amely a válságot megelőző évig, 2007-ig tartott, egész 25 ezer pontig húzta fel az indexet. A válság legsötétebb napjai alatt aztán újra, még egyszer utoljára benézett az index 10 ezer pont alá, majd az első felpattanás után évekig 20 ezer körül oldalazott, végül 4 éve indult meg az a fellendülés, amely immár a jelenlegi 43 ezer pontig juttatta el az indexet.

Éves átlag

Közel három évtized alatt 43-szoros eredmény igazán nem rossz egy tőzsdeindex szintjén, ha éves átlagos hozamot számolunk belőle, ez több mint 14 százalék a teljes időszakra nézve. Ez alapján a hazai tőzsde mértékadó indexére teljesen igaz az elmélet, miszerint a tőzsde hosszabb távon jobban teljesít, mint a kockázatmentesnek tekintett befektetések (bankbetét, állampapírok).

Összetevők

Természetesen a BUX mindig más összetételű volt, attól függően, hogy melyek voltak a tőzsdén a legkomolyabb részvények, és ezeknek milyen tőzsdei kapitalizációjuk és közkézhányaduk volt, és persze időnként az index számításának módszere is változott. Eleinte az egyes részvények súlya jobban megoszlott az indexben, azonban mára nagy koncentráció alakult ki: a két legnagyobbra nőtt cég, az OTP és a Mol az index súlyának több mint kétharmadát adja, a Richterrel együtt ez 87 százalék, ha pedig a Telekomot is hozzávesszük, 93 százalék.

A mostani szárnyalás

Logikusan adódik a kérdés, hogy a mostani nagy emelkedést mely részvények hozták össze a BUX-ban? A súlyok alapján látszik, hogy alapvetően ebben a négy nagy papírnak van komoly lehetősége. A Telekom és a Richter nem volt jelentős hatással az utóbbi időben az indexre: a Telekom viszonylag kiegyensúlyozott árfolyamú osztalékpapír, a Richter pedig két éve elért csúcsa alatt 30 százalékkal forog.

A Mol már sokkal jobban néz ki: 3300 forintos ára már közel van a mindenkori csúcshoz, amit kicsit bonyolultabb észben tartani, miután a részvényfelosztáskor nem tizedelték, hanem nyolcadolták a papírt (egy régi részvény helyett 8 újat kapott minden befektető). A mostani ár így nagyjából 26 500 forintnak felel meg a régi részvénnyel számolva: ennél magasabb áron csak akkor forgott a papír, amikor 2007-ben felvásárlási harc dúlt a cégért az osztrák OMV és a céggel, valamint a magyar állammal baráti társaságok között. Akkor hirtelen megfordult a piacon az alaptőke fele, így ez nem volt piaci esemény, ebből a szempontból a mostani árat tekinthetjük csúcs közelinek.

A trend vezetője

A nagy mozgást azonban kétségkívül az OTP produkálta: a 2007-ben 11 ezer forinton tetőző, majd a válság idején egészen 1240 forintig süllyedő papír tavaly ért új csúcsra, és azóta ezt többször megdöntve 13 ezer forint fölé emelkedett az ára. Az is tény viszont, hogy a BUX jóval többet emelkedett, mint ami komponensek emelkedéséből következne. Ez azért van, mert a BUX értékében benne maradnak a cégek által kifizetett osztalékok, hisz ez a részvényesek tényleges hozama, ugyanakkor a részvények árfolyama az osztalékfizetéskor nagyjából az osztalék összegének megfelelő mértékben visszaesik.

Hosszú távon sokszorozás

Végül nézzük meg, hogy a legnagyobb részvények milyen teljesítményt nyújtottak tőzsdére kerülések óta, a fizetett osztaléktól most eltekintve. Az OTP az abszolút nyertes, miután mostani árához viszonyítva 100 forinton jött tőzsdére a 90-es években, így az emelkedés 130-szoros, a BUX-ét épp háromszorosan meghaladva. A Mol, melyet annak idején 1000 forinton, a mai részvényben számolva 125 forinton bocsátottak ki, 26-szorosára emelkedett, a Richter pedig, melynek mai részvényben kifejezve 140 forint volt a kibocsátási ára, 40-szeresére drágult.