Sokat behoztunk a hátrányunkból, de ez csak a 9. helyre elég a régióban

Hírek2019. ápr 16.Szabó Anna

Bár a tavalyi az eddigi legjobb évnek mondható, Magyarország még mindig csak a kilencedik helyen áll a 20 országos régiós rangsorban a térségben működő német vállalatok szerint.

Sok szempontból lényeges előrelépés történt az utóbbi években a magyar gazdasági környezetben az itt működő német vállalatok szerint, akik közül 82 százalék ma is ugyanúgy befektetne Magyarországon – derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara friss konjunktúra-felméréséből.

Martin A.Dale elnök, a kamara elnöke a felmérés ismertetésekor közölte, hogy immár a 25. alkalommal kérdezték meg a Magyarországon működő nagyobb német vállalatok vezetőinek véleményét a nemzetgazdasági és az üzleti várakozásokról, és ez alapján is elmondható, hogy

2018 az eddigi legjobb évnek számított.

A vállalatvezetők jónak értékelik a jelenlegi üzleti helyzetet, de

az idei évre a tavalyinál jóval szerényebb bővülésre számítanak, melynek egyik fő oka a külső konjunktúrában tapasztalható kockázatok és a hazai munkaerőhiány.

A felmérés szerint az üzleti környezettel kapcsolatos vélemények több területen is új, bár csak kis mértékű javulást mutattak. Az utóbbi években a vállalatvezetők több területen érzékeltek érdemi javulást és a régiós átlagnál jobbnak ítélik a magyarországi helyzetet. A javulást mutató területek a következők:

  • adóterhek,
  • adórendszer és -igazgatás
  • közigazgatás hatékonysága
  • politikai és társadalmi stabilitás
  • gazdaságpolitika kiszámíthatósága
  • infrastruktúra
  • a munkajog rugalmassága

A régiós szinthez közel álló területek többek között a K+F feltételek, a jogbiztonság, a szakképzési rendszer, és a munkaerő költségek, míg a régiónál rosszabb megítélés alá esett

  • a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása
  • az egyetemi képzés
  • a közbeszerzések átláthatósága, illetve a korrupció.

Az idei eredményekkel kapcsolatosan Dale A. Martin hangsúlyozta:

a befektetők nagy többsége 2019 elején is alapvetően jónak értékeli saját vállalata, valamint a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét,

ugyanakkor jelenleg sok olyan bizonytalansági tényező van a világgazdaságban, amely a jövőre nézve inkább nehezebb gazdasági körülményeket jelez előre. Szerinte

jó hír, hogy a kevésbé derűs gazdasági kilátások ellenére még mindig több vállalat tervez létszámbővítést és beruházás-növelést, mint leépítést vagy a fejlesztési kiadások csökkentését.

A kamara Befektetői Hangulat-Indexe a gyengülő növekedési kilátások hatására idén nagyobb mértékű visszaesést mutatott, a tavalyi 28 pontról 15 pontra csökkent, és

a kamara szakértői szerint a magyar GDP növekedés három százalék körül alakulhat a tavalyi öt százalék után.

A felmérés részletes eredményeit bemutatva Dirk Wölfer, a Kamara kommunikációs osztályvezetője hangsúlyozta, hogy

a vállalatok több, mint fele pedig a munkaerőhiány miatt kisebb-nagyobb fennakadásokat tapasztal a folyamatos termelésben, illetve szolgáltatási tevékenységben.

Az üzleti és gazdaságpolitikai környezettel kapcsolatosan az idei felmérés szerint újabb kismértékű javulást mutatnak a vállalati értékelések számos kérdésben. A javulás mértéke az adózás terén volt a leglátványosabb az elmúlt néhány évben. Mind az adóterhelés, mind az adó-igazgatás tekintetében ma már a régiós átlag fölött van a hazai elégedettség szintje.
Arra a kérdésre, hogy mennyire vonzóak a térség országai, mint befektetési helyszín a térség összes országában végzett felmérések alapján

a legvonzóbb célország idén először Észtország, a sokéves listavezető Csehország a másik helyre szorult. Magyarország egy lépcsőfokkal feljebb került, Romániával helyet cserélve visszakerült a 9. helyre a 20 országot felsoroló listán.


Az idei felmérés elemezte a Brexit-tel kapcsolatos véleményeket is. Ezek szerint a vállalatok csaknem 40 százaléka úgy látta (februárban), hogy az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból „inkább”, vagy „nagy valószínűséggel” hatással lesz saját üzleti tevékenységére.

Leginkább az árbevétel csökkentésétől, költségemelkedéstől, valamint a szállítási láncokban felmerülő fennakadásoktól tartanak a cégek.

A rendezvényen Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy szeretnék növelni a nők, a nyugdíjasok foglalkoztatását, és a közmunkában részt vevőket egyre nagyobb számban visszavezetni a versenyszférába.
Kitért arra is, hogy az elmúlt évek erőteljes hazai gazdasági növekedésében a Magyarországon működő német cégek jelentős szerepet játszottak,

a mintegy 2500 német tulajdonú vállalkozás hozzávetőleg 200 ezer dolgozónak ad munkát az országban.

A német-magyar külkereskedelmi kapcsolatok hagyományosan stabilak és erősek, tavaly a magyar-német kétoldalú külkereskedelmi forgalom 4 százalékkal nőtt, és több mint 54 milliárd eurót ért el.