Navracsics: Régi politikai vitákat nyitottak újra, még nem látható a valódi megegyezési szándék az EU részéről

Lényeges szakpolitikai kérdésekben már nincsenek viták az Európai Bizottsággal. A magyar kormánnyal szemben támasztott követelmények általánosak, a lengyeleknél azonban könnyen azonosítható, főleg jogi vonatkozású volt a vita tárgya - mondta el Navracsics Tibor az MCC fórumán.

A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalásokról elmondta: nálunk a Judith Sargentini holland zöldpárti volt EP képviselő jelentésén alapulnak a vitapontok, és korábban már lezárt vitákat nyitnak meg újra.

Remélhetőleg minél hamarabb elmondják, hogy pontosan milyen változtatásokat kérnek tőlünk

- fogalmazott.

Közel vannak az álláspontok, megvan a szándék és a szakértelem, de a politikai akaratot még nem látni az Európai Bizottság részéről, remélhetőleg ez is kitapintható lesz nemsokára.

- tette hozzá.

Kiemelte: két fő területen lesznek fejlesztések, ez a digitalizáció és a zöld átállás.

Mint elmondta, a tárgyalások folyamatosak, és a kapcsolatrendszer ápolása nagyon fontos.

- Ki kell egyezni, és ebben az emberi kapcsolatok fontosak, mindenkivel beszélőviszonyban kell lenni - tette hozzá. Erre példaként hozta Jean-Claude Junckert, aki 1974 óta van az európai politikai életben.

Az EU épp most kezd el politikai rendszerré válni, mert most alakulnak ki az első politikai konfliktusok, európai politikai témák többek között a jogállamiság, a migráció és a klímapolitika kapcsán

- fogalmazott a miniszter.

A területfejlesztés, felzárkózás céljai

A hazai területfejlesztési célokról elmondta: helyt kell állnunk az európai versenyképességi versenyben, emellett az országon belüli leszakadt régiók különbsége is csökkentendő.

Az Unióban egy északkelet-délnyugati tengely van: az egyik kedvezőbb statisztikákkal, a délkelet-európai országokban hagyományosabb szerényebbek a mutatókkal, de itt is erős a felzárkózási tempó.

A magyar felzárkózást segítő  uniós pénzekkel kapcsolatban kiemelte: két nagy pénzügyi forrás áll majd rendelkezésre: a 2012-27-es költségvetés mellett a Helyreállítási Alap, amely mögött a Bizottság által felvett hitel, vagyis az összes tagállam áll.

Már most 430 milliárd forintos forrásvesztés van, mert nagyobb ütemben növekedett a gazdaság tavaly, mint amennyi az uniós előrejelzés volt. De ha év végéig nem tudunk megállapodni, akkor 70 százalékos lesz a forrásvesztés - fogalmazott.

Mint arról beszámoltunk, mindez az eddigi adatokat figyelembe véve hozzávetőleg 1600 milliárd forintos veszteséget jelentene, a Helyreállítási Alapból ugyanis 5,8 milliárd euró járna Magyarországnak.

Navracsics Tibor kiemelte: jó pénzfelhasználók vagyunk, az év végéig a rendelkezésre álló források 80 százaléka körüli mutatót érhetünk el, összehasonlításképp az uniós átlag 68 százalék.

A 2021-27-es költségvetésnél az alap a partnerségi megállapodás, amit már korábban benyújtottuk, és májusban indult meg erről az intenzív tárgyalás.

Bízunk benne, hogy a bizottság év végéig elfogadja az operatív programokat

- mondta Navracsics Tibor.

Az uniós költségvetés teljes kerete 14 ezer forint, ebből a minket érintő felzárkózási programok 10 ezer milliárd forint, a vidékfejlesztés és halászati pénzek 4 ezer milliárd forintot tesznek ki.

- Ehhez jönnek a Helyreállítási Alap keretében esetleg megszerzendő pénzek - mondta.

Óriási régiós különbségek

A hazai régiós különbségekről szólva hangsúlyozta: az egy főre jutó uniós átlag-GDP alapján az Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl az uniós átlag 49-54 százalékán áll. Ezeket a régiókat kell tehát leginkább felzárkóztatni.

A legjobban a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régiók állnak 67-70 százalékos fejlettségi szinttel, míg a harmadik kategória Budapest 153 százalékos mutatóval.

Az itthoni régiók nagyon eltérő fejlettségi szintjét kéne összehúzni - mondta.

Mindegyik régió felzárkózást mutatott, de eltérő ütemben.A leggyorsabban Budapesten zajlik a felzárkózás az uniós átlag 129 százalékáról 153 százalékára, a leglassabb pedig Észak-Alföldön, ahol 42 százalékról 49 százalékra sikerült feljebb vinni a mutatót.

A turizmussal, mint felzárkóztatási lehetőséggel óvatosan kell bánni, mert főleg Budapest, Balaton és a fürdőhelyek viszik a prímet, tehát ez az ágazat sem lehet mindenhol gyors húzóerő.

A hazai területfejlesztési célokkal kapcsolatban elmondta: ennek alapját egy 2014-es törvény adja, de azóta sokat változtak a körülmények, így a célokban most módosítások lesznek, erről zajlanak most egyeztetések.

Hangsúlyozta: célunk, hogy 2030-ra az EU öt leginkább élhető országai közé tartozzunk. Ehhez szükséges a versenyképesség fejlesztése, a zöld és digitális átmenet segítése, a területi különbségek csökkentése, és a vidékfejlesztési programok.

Az uniós források operatív programjai a következő fő területekre koncentrálnak:

• területfejlesztés,
• környezetvédelem,
• infrastruktúra,
• emberi erőforrások,
• gazdasági és innovációs fejlesztési programok

Kiemelte: létrehoztak egy Budapest és agglomerációs operatív bizottságot, amit a főpolgármester is jóváhagyott.

A vitapontokról szólva, kérdésekre válaszolva elmondta: a korrupciós kockázatok tekintetében a középmezőnybe tartozunk, vagyis csak kisebb problémák vannak a közbeszerzési rendszerben. Ennél rosszabb mutatókkal rendelkeznek a déli országok.

A magyar igazságszolgáltatás is a középmezőnyben helyezkedik el.

Bízunk benne, hogy hozzáférhetünk az uniós forrásokat az év végéig

- hangsúlyozta.

Lényeges szakpolitikai kérdésekben már nincsenek viták az EU-val, de a politikai akaratot még nem látni az Európai Bizottság részéről, remélhetőleg ez is kitapintható lesz nemsokára - tette hozzá.