Négy fő hasadás mentén szakadhat az Unió

Csak úgy építhetünk erős Európai Uniót, ha a külvilág felé erőt mutató és ezért biztonságos közösséget tudunk létrehozni, hogy minden külső kihívásnak meg tudjunk felelni. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a bevándorlással, a költségvetéssel, a külpolitikával és a szuverenitással kapcsolatos vitákat, nyíltan, kompromisszumra készen folytassuk le, és jussunk végleges döntésekhez – hangzott el azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyen Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, a jegybank korábbi alelnökének a Hitelintézeti Szemle tavaly decemberi számában megjelent, „Centripetális és centrifugális erők az Európai Unióban” című esszéjét elemezték a résztvevők.

A szerző elmondta, a 21. század válságai felszínre hoztak olyan erőket, amelyek kihívások elé állítják az Európai Uniót. Emlékeztetett,

a második világháborút követően a béke eszméje került előtérbe az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásakor, és így jutottunk mostanra az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosító Európai Unióhoz. 

Azóta az alapításkor fontos béke jelentősen felhígult.

A keleti bővítés kapcsán az EU jogosan mondja, hogy

a negyven éves szovjet megszállás élő keleti tagállamok másfajta gondolkodást hoztak a közösségbe, mint az alapító országok, ahol hetven évig semmi nem zavarta a fejlődést. 

Szapáry György négy széthúzó tényezőre hívta fel a figyelmet.

1. A bevándorlás kapcsán arról beszélt, a nyugat-európai országok többsége egykori gyarmattartóként már évtizedekkel ezelőtt fogadta a korábbi alávetett országokból érkező legképzettebb munkaerőt. Így ők fokozatosan be tudtak épülni az ottani társadalomba. A kelet-európai országokban erre nem került sor, mert gyarmataik sem voltak.

A közelmúltban indult menekülthullámra jellemző, hogy az unióba érkezők nyugatra akarnak jutni, de oda a keleti országokon keresztül tudnak eljutni.

2. A költségvetési politika kapcsán arról beszélt a szerző, hogy az Észak-Dél ellentét igazán a helyreállítási alap (RRF) forrásainak elosztásakor éleződött ki, amikor

a fukar négyek – Ausztria, Hollandia, Svédország és Dánia – nyomására, az eredetileg tervezett vissza nem térítendő támogatások helyett részben hitel került be a csomagba.

3. A külpolitikát elemezve arra hívta fel a figyelmet Szapáry György, hogy elsősorban az Oroszországgal és Kínával folytatott kapcsolatokat illetően vannak eltérések a tagországok között.

- Orosz viszonylatban a nagyhatalommal közvetlen határos országok erőteljesebb fellépést szorgalmaznak, míg a távolabbiak, így Magyarország is, megengedőbbek. Ez a kölcsönös tisztelet megadásán túl a gazdasági kapcsolatok maximális kiaknázását jelenti.

- Kínával kapcsolatosan nehezményezte, hogy

a nyugati tagországok, amelyeknek erőteljes gazdasági kapcsolataik vannak Kínával, rossz szemmel nézik, hogy a keleti tagállamok is igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni a távol-keleti gazdasági kapcsolataikból. 

4. A nemzeti szuverenitás és a föderális Európa vita kapcsán elmondta, az utóbbit előtérbe helyező nyugati tagállamok egyre több jogkört akarnak az unió központi szerveinek, amit sok tagállam ellenez.

Kiemelte, hogy az olyan kijelentések, hogy az unió nem pénzkiadó automata, vagy hogy térdre kell kényszeríteni Magyarországot, megosztó kijelentések. Felhívta a figyelmet, bár 2004 előtt is voltak ellentétek, ilyen kijelentésekkel nem illették egymást a nyugat-európai tagországok. 

A nemzetállam mellett érvelve arról beszélt, a történelem azt mutatja,

az erős nemzatállamok alkotta szövetség az, amely meg tudja teremteni az erős Európa alapját.

Az Unió előtt álló feadatokról  szólva kiemelte: bár vannak még megoldatlan gazdasági kérdések, a megoldás kidolgozása során azonban nem szabad megfeledkezni a korábban említett probémakörökről, mert azok megoldása nélkül nincs előrelépés.

Összefogás és széthúzás az EU-ban

Martonyi János, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának emeritus professzora, volt külügyminiszter szerint belső háború ugyan valóban nem volt az unión belül, a világ azonban éppen az ellenkező irányba halad.

Ezért kiemelt fontossága van a biztonságnak, mert csak határozott és erős külső védelmi rendszer birtokában lehet előrelépni a versenyképesség és számos egyéb gazdasági probléma megoldásában.

Emlékeztetett, a Szapáry György által említett összefogás-széthúzás Európai egész történelmén végighúzódik, nemcsak az elmúlt hetven éven.

Kiemelte, hogy

az európai társadalom alulról építkező közösségekből éri el jól működő formáját, illetve hogy szintén európai sajátosság, hogy a szó kulturális értelmében vett nemzetekről van szó, még ha időnként nem is ugyanabban az államban élnek egy adott nemzetnek a tagjai.

- Ezt mi, kelet-európaiak sokkal jobban át tudjuk érezni, mint a nyugati országok polgárai - tette hozzá.

Érvelése szerint, ami a nemzet esetében természetesen egybenőtt, az az integráció esetében nem önmagától értetődő, az integrációnak mindig be kell bizonyítani, hogy több, jobb, hatásosabb, van valami hozzáadott értéke a nemzetállamokhoz képest.

Európának éppen arra kell törekednie, hogy a külvilággal szemben erőt mutasson, hogy ne legyen egyetlen világhatalomra sem rászorulva.

Ha ezt meg tudja tenni, az valóban egy hozzáadott érték lehet a nemzetállamokhoz képest. 

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára  fontosnak nevezte a tanulmányban, hogy valódi kérdéseket vet fel, amelyek a közösséget összetartó, illetve azt széthúzó erőket jelentik, és amelyekről feltétlenül beszélni kell.

Sajnálatos jelenségként említette, hogy ma az integráció mértékéről nem lehet racionálisan vitázni, mert az egyfajta hit dogmaként sérthetetlen.

Kiemelte,

a kontinens történelme igen hosszú, az Unió pedig alig hetven éve létezik, és nincs kőbe vésve, hogy fenn is fog maradni. A legfontosabb feladatnak ezért azt nevezte, hogy folyamatosan dolgozni kell azon, hogy hosszabb távon is sikertörténet legyen az EU. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, kompromisszumokra, nyitottságra és vitákra van szükség. Aki ezt nem látja, az a közösség szétverésén dolgozik. 

A Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal beszélgetését itt tekintheti meg.