Zacher Gábor: Nyugtatókból félmillió dobozzal több fogyott a járvány alatt

Fokozatosan legalizálni kellene a marihuánát – ezt ön mondta nemrég, amikor az ENSZ törölte a kannabiszt a legveszélyesebb kábítószerek listájáról. Régóta lobbizik a marihuána gyógyító célú engedélyezéséért, de mi az érv az általános fogyasztás mellett?

Jelenleg nem szól emellett egyetlen érv sem, de nem is azt mondtam, hogy holnaptól bárhol, szabadon lehessen marihuánát árusítani. A jelenlegi helyzetben én abszolút ellene vagyok a kannabisz legalizációjának, de annak is, hogy minden maradjon örökre úgy, ahogyan van, mert csak. A kulcsszó a fokozatosság, lépésről lépésre juthatnánk el, ha egyáltalán, a legalizálásig.

Az első lépés, és e mellett már valóban nagyon régóta kardoskodom, az orvosi marihuána bevezetése. Ennek a létjogosultságát ugyani szakmai evidenciák támasztják alá.

Milyen betegségeknél használják már a marihuánát?

A kemoterápiás kezelést követően kialakuló hányinger csökkentésétől kezdve bizonyos speciális epilepszia-szindrómákon át egyes gyulladásos bélbetegségekig, AIDS-eseknél étvágyjavításra, egyes speciális fájdalmak csillapítására alkalmazzák, sokféle területen. Komoly szabályokkal kell körülbástyázni a felhasználást, ebben sok ország például szolgálhat számunkra.

Ha viszont ragaszkodunk ahhoz a dogmához, hogy a marihuána kábítószer, ezért az orvosi felhasználásáról még vitát sem lehet nyitni, akkor én javasolnám, hogy töröljünk a kezelési repertoárból minden olyan pszichotróp anyagot, ami szintén rajta van a kábítószerlistán, mondjuk a morfiumot.

Tegyük fel, hogy mégis engedélyezik itthon a marihuána orvosi használatát. Mi a következő lépés?

A következő lépés megvizsgálni, hogy ha már a kannabisz lekerült a veszélyes kábítószerek listájáról, szóba jöhet-e a dekriminalizálása. Ennek az eldöntésébe nem csak a témában érintett szakmák képviselőit kellene bevonni, de a kérdést érdemes lenne társadalmi vitára bocsátani, és nem különféle sajtóorgánumokon keresztül üzengetni egymásnak.

A legutóbbi európai kábítószerjelentés szerint Magyarországon a legalacsonyabb a marihuánahasználók aránya, mindössze 3,4 százalék, szemben az európai átlag 15,4 százalékkal. Reális ez az adat ön szerint?

Egészen biztosan nem az, már ha csak abból indulunk ki, hogy becslések szerint a marihuánát élete során az emberek nagyjából egynegyede legalább egyszer kipróbálja. Emellett Magyarországon eleve körülbelül 8 és félezer droggal kapcsolatos rendőrségi ügy indul, ezeknek a 60 százaléka THC-val összefüggésben, és nagy részük nem ültetvény-lefoglalás, hanem szerhasználat.

Nem ritka, hogy a természetes kannabiszt nagy hatáserősségű szintetikus kannabinoidokkal keverik, emiatt már több riasztást is kiadtak Európában. Egy laikus használó hogyan ismerheti fel a veszélyt?

Mindenképpen gyanús, ha nagyon olcsón kínálnak egy füves cigit, mondjuk, 200-250 forintért, ami nagyjából a tizede a jelenlegi valós árnak.  De, persze az ár sem biztosíték, annyiféle drog van ma már, amit a naiv szerhasználónak eladhatnak. Amikor én kezdtem a pályámat, vagy mondjuk akár csak 10 éve, mi volt? Marihuána, heroin, amfetamin, ecstasy, néhány LSD-használó, varázsgombás, és volt az elit, a kokainisták. S mi van ma? Legalább 800 féle szer szerepel a kábítószerlistán.

A már említett jelentés is rámutat, hogy újabb és újabb szerek érhetők el, a kombinált droghasználat pedig még aggályosabb, mert a kábítószerek önmagukban is károsak lehetnek, de opioidokkal vagy alkohollal kombinálva fokozzák a túladagolás kockázatát is. Nálunk mennyire jellemző a politoxikománia?

Nem szeretném ezt a kérdést bagatellizálni, de azért például

a nyugtatóra alkoholt kombó régóta ismert.

Most szerintem nagyobb probléma, hogy már legalább 120-130 féle olyan szintetikus marihuána származék létezik, amelyeknek a hatáserőssége elképesztő mértékben eltérő. Egyáltalán nem mindegy, hogy mondjuk egy olyan cigit szív-e el valaki, amelyik annyit tud, mint egy valódi kannabiszos joint, vagy, mondjuk tízszer akkorát üt, és a tudatboruláson kívül halálos szívritmuszavart okoz.

Nem véletlen, hogy a legtöbb drogos haláleset ezeknek a szintetikus cuccoknak a számlájára írandó.

Mit kell tudni ezekről a biofüvekről? Kik használják ezeket?

A név megtévesztő, mert közük nincs a fűhöz, ezek általában fehér vagy világossárga porok, amiket acetonnal hígítanak, és valamilyen hordozóra, például cigarettára fújnak.

Az aceton elpárolog, de a drog ott marad. A hatása ugyan rövid ideig tart, legfeljebb egy óráig, de addig viszont brutális, mert bár az ilyen anyagok szerkezetükben a THC-hoz hasonlítanak, csak sokkal nagyobb hatékonysággal kötődnek a receptorokhoz, ezért sokkal intenzívebb a klinikai hatásuk.

Nagyon-nagyon olcsó drogokról van szó, egy biofüves cigarettához már 100-150 forintért is hozzá lehet jutni.

Egyértelműen a legalacsonyabb jövedelemkategóriába tartozók drogja ez, nem a rózsadombi gyerekek szívják.

Egy gimnazista egyszer azt mondta nekem, hogy Budapesten minden középiskolában hozzá lehet jutni valamilyen droghoz, amilyen a Sanax, a Frontin vagy a Rivotril.

Ez így van. De azok a fiatalok, akik kipróbálják a drogot, vagy akár rendszeresebb használók, döntően megmaradnak a THC-nál, vagy bulikban az extasynál, és mindig van egy-két újabb fajta szintetikus stimuláns szer, mint például most a 3-MMC. Nagyon ritka a fiatalok körében, mert nagyon drága a kokain, ennél valószínűleg gyakoribb a nyugtatók, szorongásoldók szedése. Ezek azonban döntően az idősebb korosztály drogjai, a valódi „leszarom” tabletták, amelyekből 2019-hez képest 2020-ban félmillió dobozzal több fogyott.

Sokan valószínűleg ezekkel oldották a koronavírus okozta szorongást. A klasszikus parti drogok fogyasztása ugyanakkor az egész kontinensen visszaesett, ahogyan az alkalmi használók száma is. Itthon is ezt tapasztalták?

Abszolút, és kevesebben is kerültek drogok miatt kórházba. Itt inkább a járvány elején volt némi ellátásilánc-probléma a lezárások és a szigorított határellenőrzések miatt, keletkezett is némi hiány, és ennek nyomán bizonyos szereknek fölment az ára, és nem mindenki engedhette meg magának, hogy másfélszer annyit fizessen egy adag cuccért, mint a békeidőkben.

Városi legenda, hogy Magyarországon is egyre nagyobb divat a vállalkozók, menedzserek, politikusok körében a kokainhasználat?

Nem.

Bővebben?

A kokainfogyasztás mindig is egy sötét ló volt, mert a legdrágább drogról van szó, amit csak egy viszonylag szűk kör engedhet meg magának. (A kokain grammjának átlagára jelenleg Európában 18 és 30 ezer forint között mozog. – a szerk.) Ennek az elitnek a tagjai pedig általában megbízható csatornákon keresztül szerzik be az anyagot, az esetleges drogproblémáikkal pedig magánintézményekhez fordulnak, nem az állami addiktológiákra mennek.

Ha már szóba hozta a függőséget, és mondta, hogy a legnagyobb veszélyben a legszegényebb drogfogyasztók vannak: ők is hozzájutnak ma a korszerű leszoktató kezelésekhez?

Ha le akarnak szokni, van elég motivációjuk, akkor igen, mindenki számára elérhetők Magyarországon a terápiák. A fontos kérdés az, hogy mitől lesz egy, a szegregátumban élő, teljesen kilátástalan helyzetben lévő embernek erre motivációja, és hogy vajon van-e olyan szociális háló körülötte, ami segít neki megkapaszkodni a kábítószerelvonó után. Ezért is szükség lenne nagyon a 2020 végén lejárt Nemzeti drogstratégia megújítására, már csak azért is, mert az EU már 2021-ben jóváhagyta a 2021-2025 közötti időszakra szóló cselekvési tervét, amiből nálunk egyelőre semmi nem látszik.