Négy példa arra, hogy a Csillagok Háborúja megváltoztatta Hollywoodot

Merchandising

Egész a ’70-es évekig a nagysikerű amerikai filmek többnyire elismert drámák voltak. Akkor még senki nem gondolta, hogy egyszer a mozis hősöket ábrázoló akciófigurákkal, babákkal és bögrékkel komoly pénzt lehet majd keresni. Épp ezért, amikor a Star Wars atyja, George Lucas ’76-ban megkérte a Foxot, hogy adják neki a filmhez kapcsolódó termékek jogait, a stúdió könnyedén belement az üzletbe. Pláne, hogy Lucas cserébe felajánlotta rendezői fizetése felét.

Ám hamar kiderült, hogy a Fox óriási bakot lőtt ezzel az ügylettel. A ’77-es premier után pár hónappal a boltokból már úgy vitték a Star Wars logós karórákat, társasjátékokat és uzsonnás-dobozokat, mint a cukrot. Mivel ’77 karácsonyig nem készültek el az első csillagok háborújás akciófigurák, ezért a gyártást intéző Kenner olyan dobozokat árult, amelyekben csak egy utalvány volt. Ezt hónapokkal később lehetett beváltani négy figurára. Az embereket ez se zavarta: a játékok még elővételben is óriási sikernek bizonyultak. Lucas részben éppen a merchandisingnak köszönheti, hogy milliárdos lett. Azóta persze a stúdiók tanultak a leckéből: a játékértékesítés ma már a forgalmuk egyik tartóoszlopát képezi.

Industrial Light & Magic megalapítása

Mivel pont a Csillagok Háborúja forgatása előtt nem sokkal a Fox bezárta a trükkstúdióját, Lucas 1975-ben alapított egy saját effektcéget. Az Industrial Light & Magic (ILM) csapata kezdetben részben egyetemi hallgatókból állt. A munka eleinte nem volt zökkenőmentes. Azután, hogy Lucas szembesült azzal, hogy egyetlen trükkfelvétel elvitte a büdzsé felét, mellkasi fájdalmai adódtak. Az estét aznap a kórházban kellett töltenie. A nehéz kezdés után viszont az ILM tagjai hamar összeszoktak: az utolsó hónapokban több szakember is napi 16 órában dolgozott a Star Wars effekjein.A trükkök végül Oscar-díjat kaptak, az ILM pedig pár éven belül a legnagyobb effektstúdió lett a világon. A világ 10 legsikeresebb filmjéből hétnek a készítésében vettek részt. Összesen eddig több mint 320 egész estés produkción dolgoztak. A referenciáik közt találjuk a Marvel-, a Harry Potter- és a Karib-tenger kalózai filmeket is.  

Megszületik a sikerfilmek új generációja

A Star Wars előtt a legtöbb népszerű film elsősorban a felnőtt közönségnek készült. A korábbi élőszereplős sikermozik közt főleg olyan alkotásokat találunk, mint a Doktor Zsivágó, a Keresztapa, az Ördögűző, vagy a Tízparancsolat. A Star Wars után azonban egyértelmű lett, hogy a mozikban a tinédzserek és a családok megszólítása bombaüzlet. A ’77-es Csillagok háborúja mai értéken számolva csak Amerikában 1,6 milliárd dollárt hozott (a filmtörténelem során ennél csak az „Elfújta a szél” termelt nagyobb forgalmat). Épp emiatt a ’80-as évek már tele volt a fiatal célközönségnek szóló kalandfilmekkel. Elég csak az olyan produkciókra gondolni, mint az Indiana Jones, a Vissza a jövőbe trilógia vagy a Szellemírtók.

Sci-fi reneszánsz

Hollywood urai egészen a Star Wars sikeréig kifejezetten ódzkodtak a futurisztikus környezetben játszódó filmektől. Ami nem csoda, hisz a Csillagok Háborúja előtt a legjövedelmezőbb sci-fi a kifejezetten költségesnek számító 2001: Űrodüsszeia volt. A legtöbb hasonló film csak a veszteséget termelte. Bár a Star Wars klasszikus értelemben nem számít sci-finek (még az alkotója is inkább űroperának nevezte) mégis elhozta a műfaj egyik aranykorát. Lucas klasszikusa után rengeteg science-fiction kapott zöld jelzést. Jó példa erre a Szárnyas fejvadász vagy az első Alien. A Terminátor sorozatot elindító James Cameron be is vallotta, hogy annak idején kifejezetten a Star Wars miatt vágott bele a filmezésbe.