Teljesen átalakul a hús- és tejfogyasztás a jövőben

Teljesen átrajzolja az uniós húsipart a sertéspestis, amely rövid távon hasznot hoz a termelőknek, és óriási exportlehetőségeket is biztosít, különösen Ázsiában. Hosszú távon azonban visszaesik a vöröshús és tejfogyasztás az Európai Unióban – áll az Európai Bizottság legfrissebb agrár-előrejelzésében.

A Mezőgazdasági kilátások (Agricultural Outlook) című kiadvány szerint visszaesik a vöröshúsok fogyasztása, és jóval több baromfihúst eszünk majd a következő évtizedben, míg a tejfogyasztás is mérséklődik. A tejtermékek piacán ugyanakkor jelentősen erősödik a sajt- és a vajgyártás. A tejtermelésben a tehenek számának csökkenésére kell készülni, ugyanakkor a termelékenység emelkedni fog, így a sajttermelés negyedével is emelkedik a következő évtized végére.

Az EU összességében továbbra is piacvezető marad a tejtermékek területén – állapítja meg a Bizottság. 

A sertéspestis további terjedésére lehet számítani, ami teljesen átalakítja a globális húspiacot. Az európai exportlehetőségeket viszont növeli a járvány, elsősorban a kínai kereslet ugrásszerű növekedése révén. A kínai sertésállomány legalább egynegyedével csökkent, az árak jelentősen emelkedtek, ami az európai piacon is változásokat hozott, és a sertéshús fogyasztás kisebb mértékű csökkenésére lehet számítani.

A társadalmi, etikai, egészségügyi és környezetvédelmi megfontolások miatt a marhahúsfogyasztás jelentős visszaesése várható, ami a Bizottság szerint tíz százalékos csökkenést jelent, ezzel párhuzamosan az európai export növekedése várható.A sertéspestés elmúlásával az uniós termelés is visszaesik, és az árak is alacsonyabbak lesznek.

A sertéspestis eredetileg Afrika szub-szaharai részből jön, elsősorban kullancsok hordozzák a fertőzést, a jelenlegi járvány viszont Grúziúból indult ki – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság agrártagozatának legutóbbi fórumán, ahol a sertéspestis témájával és a globális agrárkilátásokkal foglalkoztak.

A sertéspestis már nem csak a közép-kelet-európai országokban (Baltikum, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ukrajna), hanem Belgiumban is felütötte a fejét

– mondta Kaján Győző, Bolyai-díjas kutató. Az Agrártudományi Kutató Központ munkatársa kiemelte, hogy a járvány legutóbb Grúziából indult ki, és pár évvel ezelőtt Kínába is behurcolták a vírust. A betegség tünetei: láz, hányás, vérzés, majd elhullás. A vírust hordozó kullancsok a legveszélyesebbek, mert nem lehet kiirtani őket, ráadásul a sertéspestisre nincs is vakcina, és a betegség kiállása sem jelent védettséget.

A behurcolás megakadályozása, a gócok mielőbbi felhasználása, a szigorú egészségügyi szabályok betartása és az állati eredetű takarmány etetésének megtiltása csökkenti a terjedést.

Magyarországon egyelőre egy vírustörzs van jelen, maga a sertéspestis emberben nem okoz megbetegedést – hangzott el az előadáson.

Jelenleg itthon nagyon megéri a sertéstenyésztés a magas árak miatt, a sertéspestis azonban a kisebb telepek jelentős részének megszűnésével járhat hosszabb távon, sokan ugyanis nem tudják betartani az egészségügyi előíráokat. A kínai sertésállomány akár kétharmada is elpusztulhatott, és vakcinázással próbálkoznak, de kontrollálatlanul, amiből újabb betegségek is kialakulhatnak. 

A globális kilátásokkal kapcsolatban Szűcs István, a Debreceni Egyetem docense az EU Közös Agrár Politikájának céljai közül kiemelte a versenyképesség növelését, a generációs megújulást, a méltányos jövedelmet, az innovációs és a digitalizációt. A népességrobbanással és az ezzel járó többlet élelmiszerigánnyel kapcsolatban leszögezte: összességében,

ha csak a mennyiséget nézzük, lenne elég élelmiszer a növekvő népességnek, de ennek elosztása nincs megoldva.

A mélyszegénységben élő, vagyis napi három dollárnál kevesebb jövedelemmel rendelkezők száma jelentősen csökkent. Jelenleg a legtöbb szegény Indiában él (218 millió fő), Kínában és Indonéziában 25–25 millióan, Bangladesben pedig 8 millióra tehető a napi három dollár alatti jövedelműek száma. A földön 2,3 milliárd fő tekinthető túlsúlyosnak, 0,7 milliárd elhízottnak, míg 0,8 milliárd főnek nincs elegendú élelmiszere. A magyar lakosság kétharmada elhízott vagy túlsúlyos – hangsúlyozta Szűcs István.

A hazai agráriumban a legtöbb káresemény (52 százalék) az aszálykárokhoz kötődik, a jégeső 13 százalékot tesz ki, a viharkárok pedig 11 százalékot, a belvíz és a felhőszakadás pedig 6–7 százalékot.