Négyezer forint fölötti célárat várnak a Mol részvényére, közben Hernádi Zsolt sorsa is kérdéses

A Mol részvénye jelenleg 3900 forint körül mozog, éves szinten több mint 30 százalékos emelkedéssel.

Az árfolyam áprilisban érte el eddigi csúcsát, 4472 forintot, azóta viszont több mint 10 százalékkal visszakorrigált, elsősorban két tényező miatt.

Az egyik a szerb NIS olajtársaság körüli, hónapok óta húzódó felvásárlás. A Mol az emírségekbeli ADNOC-kal közösen venné meg a Gazprom Nyeftytől a szerb olajvállalat 56,15 százalékos részesedését, miután az Egyesült Államok 2025 októberében szankciót vezetett be a NIS ellen. Az ügylet lezárásához az az amerikai külföldi eszközöket ellenőrző hivatal, az OFAC engedélyére van szükség, ez teszi lehetővé, hogy a felek a szankciók életbe lépése ellenére tovább tárgyalhassanak, és hogy a NIS időközben is működőképes maradhasson.

A hivatal azonban sorozatosan csak rövid haladékokat ad: a határidőt májusban, majd júniusban is többször kitolták, legutóbb pedig július 31-ig hosszabbították meg.

Az elemzők szerint a folyamatos csúsztatás jelzi, hogy Washington nem sietteti a döntést, ez a bizonytalanság pedig folyamatos nyomás alatt tartja a Mol megítélését, hiszen sem a végleges vételár, sem a finanszírozás módja nem tisztázott még.

A másik tényező a vállalat gyengébb első negyedéves teljesítménye, amelyet a Mol május 8-án tett közzé. A vállalatcsoport adózott eredménye mindössze 122 millió dollár lett, jóval elmaradva a 273-274 millió dolláros elemzői várakozástól, és éves szinten közel 70 százalékos zuhanást jelentett a tavalyi profithoz képest. Az alapvető működési jövedelmezőséget mérő mutató (az úgynevezett CCS EBITDA, amely kiszűri a készletek átértékeléséből adódó torzításokat) szintén 25 százalékkal, 626 millió dollárra csökkent, a 695 millió dolláros várakozással szemben.

A leggyengébben a finomítás-kereskedelem üzletág teljesített, elsősorban a Dunai Finomító tavaly októberi tűzesete és a Barátság-vezeték leállása miatt kiesett kapacitás, valamint a márciusban bevezetett üzemanyag-árszabályozás miatt csökkenő marzsok következtében.

A kitermelés és a földgázüzletág ugyanakkor felülteljesített, ami részben ellensúlyozta a lemaradást. A Barátság-vezetéken április végén újraindult a szállítás, így ez a probléma azóta rendeződött, de a negyedéves jelentés gyengébb számai így is nyomot hagytak a befektetői hangulaton.

Megoszlanak a vélemények a papír további útjáról

A TradingView konszenzusa szerint

az elemzők átlagos egyéves célára 4070 forint körül alakul, ami csak enyhén haladja meg a jelenlegi árfolyamot.

A szélső értékek azonban széles sávot mutatnak (3600–5100 forint), jelezve a piac megosztottságát. A következő gyorsjelentést augusztus 7-re várják, ami irányadó lesz abban, hogy az elemzők merre módosítják a célárakat.

Az elemzői várakozásokat egy friss szabályozási fejlemény is árnyalja.

Kármán András pénzügyminiszter június 24-én nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely tovább szigorítja a kőolajtermék-előállítókra, vagyis gyakorlatilag a Molra kivetett extraprofitadót.

A jelenlegi rendszer az orosz Ural és a nemzetközi irányadónak számító Brent kőolaj árkülönbözetére vet ki különadót, és bár a szabályozás nem nevesíti a vállalatot, a piac egyértelműen a Molhoz köti a tervezett módosítást.

Az új szabály a hordónkénti árkülönbözet nagyságához igazítaná az adókulcsot: a kisebb, 2-5 dolláros sávban 50 százalékot vetnének ki, míg a nagyobb árrésre továbbra is a mostani 95 százalékos, rendkívül szigorú kulcs vonatkozna.

A tervek szerint ez a rendszer már az augusztusi adófizetéstől számítana, és 2027-ig biztosan érvényben maradna. A hatásvizsgálat szerint az intézkedés idén 6,25 milliárd, jövőre pedig további 15 milliárd forinttal javíthatja a költségvetés egyenlegét.

Hernádi Zsolt helyzete továbbra is nyitott kérdés

Miközben a részvénypiaci kilátások összességében kedvezőek, a Mol élén álló Hernádi Zsolt jogi helyzete továbbra sem rendeződött. Panyi Szabolcs újságíró szerint a horvát igazságügyi minisztérium nemrég megerősítette, hogy a Hernádi ellen kiadott elfogatóparancs ma is hatályos.

A horvát igazságszolgáltatás a Mol-vezért korrupció miatt marasztalta el, arra hivatkozva, hogy Ivo Sanader egykori miniszterelnök lefizetésével juttatta a Molt irányító pozícióba a horvát INA olajtársaságnál. Ezt Hernádi és a Mol a kezdetektől következetesen tagadja.

Az ügyben született legfontosabb nemzetközi döntések a következők:

• 2016-ban a genfi UNCITRAL választottbíróság a Mol javára döntött, és elutasította a vesztegetés vádját.
• 2022 júliusában a washingtoni ICSID választottbíróság szintén kimondta, hogy Horvátország nem tudta bizonyítani a korrupciót, és jelentős kártérítést ítélt meg a Molnak.
• 2022 októberében a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elutasította Horvátország fellebbezését az UNCITRAL-döntéssel szemben.
• 2026 májusában a Mol egy külön kártérítési követelését (36 millió euró + egyéb igények) teljes egészében elutasították, és a Molnak eljárási költségeket kell fizetnie (kb. 775 ezer euró), bár a testület ugyanebben az ítéletében – a Mol állítása szerint immár harmadik nemzetközi fórumként – ismét kimondta, hogy nem történt korrupció.

A magyar bíróságok is Hernádi mellett foglaltak állást: a Fővárosi Törvényszék márciusban jogerősen megtagadta a horvát ítéletek elismerését, mert az eljárás során súlyosan sérültek a tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való alapvető jogok.

A politikai környezet azóta jelentősen átalakult, hiszen a kormányváltás nyomán most már Magyar Péter tölti be a miniszterelnöki posztot. Panyi szerint a Tisza-környezetben sincs egységes álláspont Hernádi bűnösségéről, de sokan úgy vélik, hogy a hitelesség megköveteli a változást ezen a téren is.

Mindez azt jelenti, hogy a Mol befektetői a következő időszakban nemcsak az olajpiaci folyamatokat, a NIS-ügylet lezárását és az extraprofitadó alakulását figyelhetik majd kiemelt figyelemmel, hanem azt a kérdést is, vajon a cégvezetés személyi összetétele stabil marad-e a hazai politikai átrendeződés közepette.

Egy ilyen jellegű bizonytalanság ugyanis még akkor is hatással lehet a befektetői hangulatra, ha az elemzők jelenlegi célárai kizárólag a vállalat üzleti kilátásait tükrözik.