Német harckocsik lepik el Dél-Európát - gigászi üzletet ütöttek nyélbe

A múlt hét európai védelmi ipari szenzációja  az olasz kormány és a német Rheinmetall vállalat megállapodása volt, amelynek keretében az olasz haderő számára, mintegy 250 KF51-es harckocsit és 300 KF41 Lynx gyalogsági harcjárművet rendelne Róma.

Az üzlet nem csak a Rheinmetallnál számít gigászi méretűnek, de az európai haditechnikai beszerzések között is kiemelkedik.

Összehasonlításképpen Magyarország két milliárd euróért szerez be 218 db KF41 Lynx-et, Norvégia 58 db Leopard 2A8 harckocsit vásárol 1,9 milliárd euróért, de még a gyors ütemben fegyverkező Lengyelország is „csak” 13 milliárd eurót tervez költeni saját szárazföldi erőinek Dél-Korából való megerősítésére .

Olaszország – hasonlóan a többi európai országhoz – jelentős haderő-modernizációba kezdett az elmúlt években a nemzetközi környezet romlása, valamint az Oroszország jelentette kihívások, és a migrációs nyomás miatt.

A fejlesztési tervek is nagyrészt nyilvánosak voltak, a Meloni-kormány által 2023-ban elfogadott tervekből már ismert volt, hogy mintegy félezer új harckocsit és gyalogsági harcjárművet kíván vásárolni, miközben a meglevő technikákat is modernizálják.

Az olasz hadiiparról keveset hallani általában, pedig a Leonardo védelmi ipari vállalat az EU legnagyobb szereplője ebben a szektorban, és világszinten is a 12-13. legnagyobb.

Olaszországban több hadiipari cég is működött az elmúlt évtizedekben, különösen a légiiparban és a hajógyártásban rendelkeztek erős pozícióval. Bár a járműgyártásnak nagy hagyományai vannak (gondoljunk csak a autógyártásra vagy Iveco teherautókra), a harcjárművek tekintetében nem törekedtek mindig saját ellátásra az olaszok.

Európában a legkorszerűbb amerikai vadászbombázónak egyedül Olaszországban van összeszerelő üzeme. A Fincanterini vállalat egyik hadihajóját az egyéb export sikerek mellett az amerikai haditengerészet is rendszeresíti, amely komoly elismerést jelent bármelyik USA-n kívüli hadiipari cégnek.

Olasz harckocsik

A harcjárművek területén Olaszország a hidegháború alatt amerikai eszközöket használt, amelyeket részben helyben gyártottak.

A Leopard első változatának megjelenése után, hasonlóan a NATO tagországok többségéhez, az olaszok is ezt a típust rendszeresítették, de úgy, hogy helyben gyártották. Az 1970-es évek végén aztán úgy döntött Róma, hogy a további fejlesztések megvásárlása helyett saját járműcsaládot kezd el fejleszteni. Ez lett az Ariete C1 harckocsi és a Dardo lánctalpas gyalogsági harcjármű.A hidegháború végével aztán drasztikusan csökkentek a haderők méretei és szűkültek a ráfordítások, így csökkent az olasz haderő mérete is és a szárazföldi erők fontossága.

A védelmi kiadások világszintű csökkenése a hadiipari cégeket is lépésre kényszerítette, mert elfogytak a megrendelések.

Az olasz kormány annak érdekében, hogy kritikus képességek ne vesszenek el, és ne szűnjenek meg iparágak, a 2000-es évektől kezdve összevonta az olasz hadiipari cégeket Leonardo név alatt, míg a haditengerészeti kapacitások a Fincantinerinél maradtak.

A Fiat cég kezében maradt az Iveco, amelyenek van egy védelmi ipari szegmense a kerekes katonai járművek területén.A Leonardonak jelenleg öt üzletága van: helikopterek, repülőgépek, repülőgép-szerkezetek, elektronika, kiberbiztonság.

A cég a katonai helikopterektől kezdve a szállító és kiképző repülőgépeken át a radarokig és fegyvertornyokig mindent gyárt.

Emellett azonban több transzeurópai védelmi ipari vállalatban is jelentős tulajdonhányaddal bír, úgymint a regionális utasszállítókat gyártó ATR-ben, a radar és űrtechnológiával foglalkozó Hensholdt-ban és Thales Alena Space-ban, a rakétákat gyártó MDBA-ban vagy a helikoptereket gyártó NH Industries-ban.

Nemzeti gyártás vagy import?

Az európai harckocsi gyártás főszereplője a KMW német hadiipari vállalat volt a hidegháború óta. A Leopard harckocsi különbözőv változatait egy tucat NATO tagország rendszeresítette (amikor a szövetségnek még csak 15 tagja volt). A legendás harckocsi fontos részegységeit azonban mindig beszállítók biztosították, így a több ezer példányban gyártott harckocsi  lövegtornyait mindig is a Rheinmetall szállította.

2015-ben KNDS néve új, közös francia-német vállalat jött létre a KMW és a Nexter francia vállalat egyesülésével. A hatékonyság és a versenyképesség erősítése mellett az is az együttműködés mellett szólt, hogy a következő európai harckocsi kifejlesztése csillagászati összegekbe fog kerülni és a németek mellett egyedül a franciák és a britek gyártottak és fejlesztettek saját harckocsit, ám a utóbbiak a Brexit miatt kiszálltak.

A Main Ground Combat System (MGCS) elnevezett, 2017-ben új harckocsi fejlesztés célja egy olyan jármű létrehozása volt, amely egyszerre válthatja majd le az európai Leopardokat és a francia Leclerc harckocsit.

A program az elmúlt nyolc évben csak tyúklépésben haladt a szakmai és a politikai viták miatt.

A olasz kormány 2023-ban meghirdetett harckocsi beszerzési tervei kapcsán magától értetődőnek tűnt, hogy a Leonardo együttműködésre lépjen a KNDS-vel egyfelől a Leopard legújabb változatának beszerzése és helyi gyártása, másrészt a Main Ground Combat System fejlesztésében való részvétel kapcsán. Ez természetesen a Rheinmetallnak is nagy üzletet jelentett volna a harckocsi lövegek beszállítójaként.

2023 decemberében nagy fanfárral jelentették be a felek az együttműködés beindítását, hogy aztán 2024 nyarán meglepetésre a „frigy” felbontását jelentsék be. Bár részleteket nem tudni, szakértők arról találgatnak, hogy az olaszok helyben szerették volna legyártani a 250 új Leopárdot, a holding hadiipari cégeinek eszközeit minnél nagyobb arányban beépíteni, amiben a KNDS nem volt partner.

Alig egy hónappal később, július 3-án jött a bombameglepetés, a Leonardo a Rheinmetallal állapodott meg. Haditechnikai szempontból az olasz lépés talán legérdekesebb szegmense az, hogy a KF51 Panther harckocsi még csak tervező asztalon létezik, a KF-41 Lynx gyalogsági harcjárművet pedig idáig csak Magyarország rendszeresítette, eddig alig 30-40 darabot gyártottak, így ez is egy új, kipróbálatlan eszköz.

Róma lépése azt mutatja viszont, hogy a megismert részletek alapján egyfelől bíznak a már eddig létrehozott német technikai tartalomban, másrészt a saját védelmi ipari technológiai bázisukkal együtt kivitelezhetőnek tartják a harckocsi megépítését.

Másfelől KF51 Panther további fejlesztése és a későbbi gyártása azért is érdekes, mert versenyhelyzetet teremt Európában a harckocsi gyártás terén.

A Leopardok mellett eddig egyedül a dél-koreai K2 Black Panthernek sikerült exportsikereket elérni Lengyelországban. És még lehetnek további beszerzések is, az európai országok a beszállítói láncok és a saját védelmi ipari kapacitások fenntartása miatt (a politikai szempontokról nem is beszélve) az európai eszközöket preferálják általában.

Hogyan érinti ez a magyar harckocsi-gyártást?

Az olasz döntés nyilvánvalóan hatással lesz valamilyen módon a magyar védelmi  iparra is, de talán nem úgy, ahogy elsőre gondoljuk.  Lynx járműveket hiába gyártunk Magyarországon, kicsi a valószínűsége annak, hogy ezekből exportálni is tudnánk az olaszoknak, hiszen a Leonardo egyik fő szempontja épp a helyi gyártás beindítása. Sokkal szélesebb persektíva kínálkozik a KF51 Panther kapcsán, amely egyelőre még csak egy fejlesztés alatt levő projekt egy látványos kiállítási példánnyal.

A magyar részvételről még 2023 augusztusában posztolt Orbán Viktor egy TikTok videóban, majd egy hónappal később az általában jól értesült német Handelsblatt gazdasági lap közölt további információkat. A lap szerint a magyar kormány mintegy 300 millió eurót fizet azért, hogy részt vegyen az új generációs harcjármű fejlesztésében.

A lap hírét nem cáfolta a magyar kormány, sőt 2023 decemberében Palkovics László, az N7 hadiipari holding vezérigazgatója, korábbi miniszter együttműködési szerződést írt alá a Rheinmetallal a KF51 Panther új generációs harckocsi fejlesztéséről.

Bár a szerződés részletei nem ismertek , amennyiben a Handelsblatt által említett összeg nagyságrendileg pontos, úgy a magyar részvétel a fejlesztésben releváns mértékű lehet, (?) hogy a későbbiekben a gyártás fázisában majd valamilyen állandó magyar részvétel legyen a jármű gyártásában. Ez pedig komoly exportsiker lenne a jövőben a magyar védelmi ipar számára.

A szerző a Károly Gáspár Egyetem tanára.