Németországban javul a koronavírus helyzet – Mit tudnak, amit mások nem?

Januárban München közelében egy német autóipari cégnél az egyik dolgozó a másiktól úgy kapta el a koronavírust, hogy mindketten ugyanazt a sószórót használták. Az már a német járványügyisek szakértelmét dicséri, hogy ezt az esetet sikerült dokumentálni.

Az országban még január 27-én bukkant fel először a betegség. Viszont az alapos kontaktkutatásoknak hála, hamar felfedezték, hogy a fertőzöttek kivel és hogyan kerültek kapcsolatba. A betegeket így időben el tudták különíteni.

A rendszer ahhoz nem volt elég fejlett, hogy meg tudják előzni a járvány kirobbanását, viszont késleltetni tudták a ragály felfutását.

Amikor egy hónapja Olaszországban a megbetegedések száma elérte a 26 ezret, a németek még csak 9 ezer betegnél tartottak. Az elmúlt hetekben a német egészségügyi rendszer nem csak, hogy jól bírta a terhelést, de a kórházaik más országokból – így Franciaországból és Olaszországból – is fogadtak súlyos állapotban lévő betegeket. A járvány első nagy hulláma a jelek szerint ráadásul náluk kezd lecsengeni.

A múlt hét elején Németországban még az új koronavírust 72 800 ember szervezetében mutatták ki. Azóta ez a szám leesett 58 300-ra.

Magyarán: az elmúlt másfél hétben sokkal többen gyógyultak fel a betegségből, mint ahányan elkapták. A halálozási számok ugyan pont mostanában ugrottak meg, de ahogy azt korábban is írtuk: amikor egy ország elkezd kilábalni a krízisből ez a mutató az utolsó, amelyik elkezd javulni.

Németország ebben a krízisben egyelőre sokkal jobban állta a sarat, mint mondjuk az USA, az Egyesült Királyság vagy Spanyolország. A sikereik önmagukban csak a kontaktkutatásokkal természetesen nem magyarázhatóak. A hatékony német fellépés egyik titka, hogy komoly hangsúlyt helyeztek a koronavírus-tesztekre.

Április elején már 132 laboratóriumban folyt a munka, ahol átlagosan naponta több mint 116 ezer vírus-vizsgálatra került sor.

Ahogy Jens Spahn német egészségügyi miniszter fogalmazott: ha nem csináltak volna elég tesztet, akkor csak a sötétben tapogatóztak volna. Ahhoz, hogy lássák mekkora a probléma igyekeztek a tünetmentes vírushordozókat is megtalálni, akik ugyan makkegészségesnek tűnnek, viszont ettől még fertőzőek lehetnek.

Amikor a brit egészségügyi miniszter Matt Hancock el kellett számoljon azzal, hogy a németek miért teljesítenek jobban, ha tesztelésről van szó, akkor ő a különösen erős német biotechológiai és gyógyszeripari szegmenssel magyarázta a különbséget. Az elmondása szerint Nagy-Britannia a legjobb tudományos laborokkal rendelkezik a világon, viszont ha kapacitásokról van szó a németek elöttük járnak.

Ehhez hozzátehetjük, hogy a német egészségügy még európai mércével mérve is kimagaslóan erősnek számít.

Az egészségügyi kiadásaik GDP-hez számított aránya 11,1 százalék, míg mondjuk a briteknél 9,7 százalék.

Mindezek mellett Németországnak némi szerencséje is volt. Első körben ugyanis náluk főleg a fiatalok és a középkorúak betegedtek meg. A legtöbb fertőzött eleinte osztrák és olasz síparadicsomokban kapta el a vírust. Az időseknek pedig nem adták át nagy arányban a ragályt, mivel Németországban kifejezetten kevés felnőtt él együtt a szüleivel. Olaszországban például a 30 és a 49 év közöttiek 20 százaléka lakik a felmenőivel. Németországban ez az arány 10 százalék alatt van.

Mivel a helyzet láthatóan javul Angela Merkel kancellár a héten be is jelentette, hogy ha lassan és fokozatosan is, de hétfőtől elkezdik újranyitni a német gazdaságot.