Nemzetközi Beruházási Bank: A régióban Magyarország lábalhat ki a leggyorsabban

Mely régiós országok lábalhatnak ki leggyorsabban a koronavírus-válságból? Hol mekkora GDP növekedést vár idén és jövőre?

Magyarország és Románia visszakerült az EU növekedési rangsorának élére, ahol a járvány előtt is álltak.

Lényegében megállapítható, hogy mindkét ország rendkívül barátságos környezetet épített ki az üzleti beruházások számára.

Emellett hatékonyan hajtottak végre olyan politikákat, amelyek erősítik a hazai bérnövekedést és azzal együtt a fogyasztást. Ez igaz a koronavírus előtti, alatti időszakra, illetve a járvány utáni időszakra is.

Várható GDP növekedés a régiós országokban, százalék

Forrás: Nemzetközi Beruházási Bank

Lengyelországot nem vizsgáltuk, azonban úgy tűnik, hogy a lengyel GDP 4 százalék körül bővül 2021-ben és 2022-ben egyaránt.

Mekkora beruházási dinamikát vár az idén a régiós országokban?

A beruházások kulcsfontosságúak a gazdasági növekedés szempontjából mind a gazdaság tőkekészleteinek növelése - például további gyárak építése -, mind pedig a legkorszerűbb technológiai formák alkalmazása terén.

Kulcsfontosságú lesz a régió számára, hogy a befektetések szempontjából olyan gazdaságokkal szemben is vonzó maradjon, mint Németország vagy az Egyesült Királyság.

Ezzel biztosítható például, hogy az adókulcsok továbbra is versenyképes szinten maradjanak, és ne emelkedjenek a G7 országok nyomása ellenére. A kormányoknak továbbra is a befektetésekre kell koncentrálniuk. Nevezetesen, a kritikus infrastruktúrákat - repülőterek, utak, vasúti hálózatok -, valamint a jövőbeli digitális gazdaságot - 5G bevezetése, oktatás, munkaerő-képzési rendszerek - érintő befektetésekre.

Összességében a befektetések dinamikája továbbra is rendkívül kedvező kell, hogy legyen, mivel a kamatlábak rekord alacsony szint közbelében maradnak. A gazdasági növekedés és ezzel együtt a bérek és a fogyasztás rekordszintre emelkedik, miközben az adórendszer továbbra is kedvező.

A vállalkozásoknak kiszámítható és megbízható kormányzati politikára van szükségük mind az adók, mind a szabályozás terén. Ezt a jelenlegi regionális kormányok nagy következetességgel teljesítik.

Fennmaradhat-e a működőtőke gyors ütemű beáramlása Magyarországon és a régiós országokban? Milyen tendenciákat vár e téren?

Magyarország és a régió alapvetően nagyon vonzó hely a vállalkozások indításához és növekedéséhez a viszonylag alacsony munkaerőköltségek - Németországhoz képest -, valamint a kedvező fiskális és szabályozási keretek miatt.

Amennyiben Magyarország folytatja az elmúlt 5 év politikáját és szemléletét, akkor folytatódhatnak a külföldi közvetlen beruházások, melyek előnyeit a jövőben is ki tudja aknázni Magyarország.

Erre jó példa a fejlettebb technológia és a nagy tőkeállomány, amely magasabb béreket és nagyobb gazdasági növekedést eredményez.

Nem tartom valószínűnek, hogy Magyarország szemléletet váltana, elvégre a külföldi közvetlen beruházások mindenki számára előnyösek.

Milyen nagyobb beruházásokat finanszíroz a régióban és Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB)?

A régióban aktívan együttműködünk az európai multinacionális vállalatokkal, amelyek erősítik a közvetlen külföldi befektetések jelenlétét a kritikus ágazatokban. Erre példa a svéd Medicover, amely romániai, magyarországi és szlovákiai kórházi létesítményekbe fektet be.

A paletta tele van rengeteg olyan vállalattal, amelyek több százmillió eurót fektetnek mezőgazdaságba, gyártásba, tisztább energiaforrások használatába, társadalmi infrastruktúrába, és tisztább közlekedési forrásokba.

A bank 2021-ben kétszámjegyű hitelnövekedést realizál, és egy új, rekord magas, mintegy 1,2 milliárd eurós fejlesztési portfóliót épít ki. Ennek eredményeként az NBB egy évvel korábban teljesíti a 2018–2022 közötti stratégiáját.

Mennyiben érinti az NBB hitelportfoliójának minőségét a koronavírus?

Az NBB-t sikerült elszigetelni a koronavírus-válság hatásaitól.

A nem-teljesítő hitelállomány jóval 3 százalék alatt marad, ami híven tükrözi, hogy a bank a tagállamokon belül jellemzően rendszerszinten fontos vállalatoknak vagy a régióban befektető diverzifikált multinacionális vállalatoknak hitelez.

A hitelállomány átlagos hitelminősége tehát kiváló.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az NBB tagállamainak gazdasági teljesítménye 2021-ben jelentősen javult, így ügyfeleink erősebb pénzügyi eredményeket tudtak felmutatni.

Ennek eredményeként a céltartalékok 2020-as létrehozása után az idén a céltartalékok felszabadítására számítunk, összhangban az IFRS 19 nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal.

Mekkora lehet az infláció az idén és jövőre Magyarországon és a régióban? Mennyire átmeneti az infláció megugrása?

Magyarországon az infláció 2021-ben valószínűleg nagyon fontos kérdés lesz, ahogyan azt a régió és a világ számos más országában tapasztalhatjuk.

A fogyasztói árindex év végén valószínűleg 4,5 százalék körül alakul majd, és az inflációs kockázatok várhatóan 2022-ben is érezhetők lesznek.

A fogyasztóknál továbbra is csökkennek a felhalmozott megtakarítások, és az ország változatlanul profitál a különféle fiskális kiadási programokból, mind helyi, mind uniós szinten.

Figyelembe kell venni továbbá az ellátási láncokban világszerte bekövetkező súlyos zavarokat, amelyek felfelé mutató nyomást gyakorolnak az inflációs számokra a belátható jövőben. Noha ennek a helyzetnek 2 éven belül meg kellene oldódnia, jelentős a kockázata annak, hogy a fogyasztók magasabb inflációs várakozásokkal kezdenek építkezni, és magasabb béreket követelnek majd. Különösen, ha a munkaerőpiacok feszesebbé válnak.

Ennek eredményeként nem gondolom, hogy az infláció megugrása átmeneti lenne, ezért a központi bankok - köztük a magyar is - kénytelenek lesznek időben reagálni. Számomra az a kérdés, hogy mikor, és nem az, hogy ez megtörténik-e.

Mit vár a régiós jegybankoktól és az MNB-től? Fennmaradhat a térségben a laza monetáris politika?

Arra számítok, hogy számos központi bank mind regionális, mind globális szinten megkezdi a monetáris politika szigorítását a következő tizenkét hónapban.

A legfontosabb, hogy ezt a Federal Reserve fogja vezetni, amely kénytelen lesz jövő nyárra megemelni a kamatlábakat.

Ennek óriási hatása lesz a globális tőkepiacokra, így a regionális központi bankok kénytelenek lesznek újrakalibrálni saját kamatpolitikájukat. Függetlenül attól, hogy készen áll-e erre a helyi gazdaság.

A közép-kelet-európai országok gazdaságai jelenleg kiválóan teljesítenek, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódni fog.

Úgy gondolom, hogy a kamatemelési ciklus csak akkor fog beindulni, amikor a központi bankok 100 százalékig biztosak lesznek abban, hogy túl vagyunk a járványon. A koronavírus-esetek számának legutóbbi megugrása az erősen átoltott Egyesült Királyságban például azt mutatja, hogy a „nyájimmunitás” elérése nehezebb, mint gondoltuk.

Európának még mindig legalább 3-6 hónap kell ahhoz, hogy biztosan győzelmet hirdethessen a koronavírus felett, és a gazdaság visszatérjen normál állapotába, beleértve a semlegesebb monetáris és fiskális politikát is.  

Általánosságban elmondható, hogy a laza monetáris politika valószínűleg fenntartható a régióban mindaddig, amíg az Európai Központi Bank továbbra is rendkívül laza monetáris politikát folytat, beleértve a negatív kamatlábakat és az óriási keretösszegű kötvényvásárlási programot.

Abban a pillanatban azonban, amikor az Európai Központi Bank felhagy a negatív kamatlábak alkalmazásával, azonnal nyomást fog gyakorolni az euróövezeten kívüli központi bankokra Európában. A régiós jegybankok így szigoríthatnak a monetáris politikájukon.

Kialakulhat-e jelentősebb piaci hektikusság, ha szigorítani kezd az Európai Központi Bank (EKB)?

Az EU átlagánál jelentősen gyorsabban növekvő gazdaságokban a központi bankoknak mindig egy lépéssel az EKB előtt kell járniuk, hogy ne veszélyeztessék az adósság-, tőke- és devizapiacok volatilitását, stabilitását.

Egyelőre azonban, a magyarhoz hasonló központi bankoknak van idejük, mivel az EKB valószínűleg legalább 2023-ig fenntartja a negatív kamatlábakat.

Mindemellett azt gondolom, eljött az ideje annak, hogy a regionális központi bankok megkezdjék a monetáris politika normalizálásának folyamatát az infláció kontrollálása érdekében, határozott jelzést küldve ezzel a piacnak arról, hogy készek megelőzni az infláció esetleges megugrását.

A korai fellépéssel a központi bankok képesek lesznek ellenőrzésük alatt tartani az inflációt, amely végeredményben alacsonyabb kamatlábakat fog biztosítani hosszabb távon. Szemben azzal, ha az inflációt nem sikerül kontroll alatt tartaniuk, ami még magasabb kamatlábakhoz vezetne.

Milyen szintekre várja az idén az euró/forint árfolyamot?

Az év végéig az euró/forint árfolyam várhatóan nem tér el jelentősen jelenlegi szinttől. Az Európai Központi Bank előreláthatóan fenntartja az ultra-laza monetáris politikáját, miközben a Magyar Nemzeti Bank már megkezdi a monetáris szigorítást 2021-ben.

Ennek az euróra negatív, a forintra pozitív hatása lesz, ami 340 körüli árfolyamhoz vezet.

Tekintettel azonban arra, hogy a magyar infláció jóval meghaladja az eurózóna inflációját, középtávon általános forintgyengülés várható. Ez azt eredményezheti, hogy 2022-ben az euró/forint árfolyam visszaemelkedik a 360 körüli szintekre.

Melyek most a gazdasági növekedést veszélyeztető legnagyobb kockázatok?

A koronavírus miatti bezárások újabb hullámát leszámítva van más gazdasági kockázat is a láthatáron.

Először is, a magasabb inflációs ráta azt eredményezheti, hogy a központi bankok a vártnál nagyobb mértékben szigorítanak a monetáris politikán, amely fékezheti a gazdasági fellendülést.

Meglátásom szerint ennek a kockázatnak egyelőre kicsi az esélye. Valószínűbb, hogy a Federal Reserve elkezdi szigorítani a pénzpolitikát a magasabb amerikai árdinamika következtében. Az Egyesült Államok gazdasága ugyanis túlszárnyalja a világ többi részét.

Ennek az lehet az eredménye, hogy a tőke a feltörekvő piacokról az amerikai dollárba áramlik vissza egy olyan időszakban, amikor a feltörekvő piacok a gazdasági fellendülés terén még nem tartanak az USA-val azonos szakaszban. Következésképpen regionális válságok alakulhatnak ki világszerte.

Potenciálisan akár adósságválságok is lehetnek azokban az országokban, ahol a GDP-hez mért államadósság meghaladja a 100 százalékot.

Végezetül, nagyon is valós a kockázata egy olyan pénzügyi válságnak, amely a „mémállományoktól” kezdve a kriptovalutákon át a globális részvényekig és ingatlanokig terjed. Több kategóriában eszközárbuborékok alakulhatnak ki.

Bár igaz, hogy a globális pénzügyi rendszer ma jóval ellenállóbb a pénzügyi sokkhatásokkal szemben, mint a közelmúltbeli gazdaságtörténelmében bármikor, az említett eszközkategóriákban végrehajtott éles korrekció mély hatással lenne a pénzügyi rendszerekre és a globális gazdaságra.

E kockázat tükrében a központi bankoknak fel kellene hagyniuk ultra laza monetáris politikájukkal annak érdekében, hogy ne alakulhassanak ki további eszközárbuborékok, valamint hogy a jövőbeli gazdasági visszaesésekre szolgáló „eszközkészletüket” újjáépítsék.