Nézőpont Intézet: Ennyi most a háztartások havi jövedelme
ElemzésekA Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométere a háztartások pénzügyi helyzetét, fogyasztási szokásait és jövedelmi várakozásait vizsgálta szeptemberben.
A Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométere alapján
egy háztartás átlagosan elkölthető pénzmennyisége nettó 694 ezer forint volt 2023 szeptemberében.
Mindez több mint 4 millió háztartásra vetítve nemzetgazdasági szinten közel 2700 milliárd forint elkölthető forrásnak felel meg.
A háztartások elsődleges pénzügyi forrása legtöbb esetben havi munkajövedelem (bér, fizetés) és társadalmi jövedelem (nyugdíj, családtámogatások, szociális juttatások).
A Fogyasztói Barométer alapjául szolgáló kutatás szerint
a háztartások havi átlagos jövedelme nettó 503 ezer forint, átlagosan 2,47 fő taglétszámmal számolva az egy főre jutó átlagos havi jövedelem nettó 204 ezer forint
figyelembe véve azokat a szereplőket is a háztartásban, akiknek nincs jövedelme, például a diákokat. A több mint 4 millió háztartás ezek szerint havonta
több mint nettó 2000 milliárd forint jövedelemmel rendelkezik,
amely megközelítőleg a 2023. évi magyar állami költségvetés egyhuszad része.
A háztartások egy főre jutó jövedelme
a legalsó jövedelmi ötödben nettó 110 ezer forint
vagy annál kevesebb, az ezt követő kvintilisben 110 ezer és 150 ezer forint közé, a harmadikban 150 és 225 ezer forint közé, a negyedikben 225 ezer és 350 ezer forint közé esik, míg
a legmagasabb jövedelmű háztartások egy főre eső átlagos jövedelme meghaladja a 350 ezer forintot.
|
Háztartás egy főre eső jövedelme (Ft) |
|
|
Alapeloszlás |
204 000 |
|
1. jövedelmi ötöd |
–110 000 |
|
2. jövedelmi ötöd |
110 000 – 150 000 |
|
3. jövedelmi ötöd |
150 000 – 225 000 |
|
4. jövedelmi ötöd |
225 000 – 350 000 |
|
5. jövedelmi ötöd |
350 000+ |
A háztartások havi jövedelmükön túl egyéb források bevonásával is növelni tudják havi elkölthető pénzmennyiségüket.
Szeptemberben az idegen forrás bevonása azonban nem volt jellemző:
mindössze a háztartások 3 százaléka jelezte, hogy a hónap folyamán élt a – nem lakáscélú – hitel- vagy kölcsönfelvétel lehetőségével.
A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi hitelezési folyamatokról szóló kiadványa a lakosság körében
csupán 3 százalékos hitelállomány bővülést jelez,
amely szintén nagyon alacsony hitelfelvételi kedvre utal.
A háztartások közel egyharmada (31 százalék) jelezte, hogy havi kiadásaikhoz szükséges volt a háztartásban élő személyek korábban félretett megtakarításait legalább részben felbontania.
A tartalékaikhoz hozzányúló háztartások átlagosan 363 ezer forint megtakarítást használtak fel.
Az összes háztartásra vetítve ez a pénzmennyiség olyan, mintha
minden egyes háztartás átlagosan 113 ezer forintot használt volna fel
korábbi megtakarításaikból.
A családok több mint kétharmada (69 százalék) nem nyúlt hozzá szeptember hónapban a megtakarításaihoz.
|
Korábbi megtakarításaikat felhasználók aránya |
|||
|
Fel kellett használnia |
Nem kellett felhasználnia |
Átlagos felhasznált megtakarítás (ha felhasznált, Ft) |
|
|
Alapeloszlás |
31,0% |
69,0% |
363 000 |
|
1. jövedelmi ötöd |
35,4% |
64,6% |
148 500 |
|
2. jövedelmi ötöd |
36,1% |
63,9% |
277 000 |
|
3. jövedelmi ötöd |
33,3% |
66,7% |
520 500 |
|
4. jövedelmi ötöd |
27,3% |
72,7% |
412 000 |
|
5. jövedelmi ötöd |
21,4% |
78,6% |
659 500 |
A háztartások rendelkezésére álló elkölthető pénzmennyiséget nem kizárólag fogyasztási cikkekre lehet költeni, a hitelek törlesztése vagy a megtakarítások kezelése legalább ilyen fontos költségtétel lehet.
A Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométere szerint
a háztartások 41 százaléka tudott megtakarítani, átlagosan közel havi 142 ezer forintot,
ugyanakkor a háztartások 45 százalékának kellett hitelt törlesztenie, átlagosan 73 ezer forintot. Így átlagosan több mint 600 ezer forintja marad egy háztartásnak havonta fogyasztásra, amelynek közel hattizedét nem is kell az alapvető fogyasztási célokra fordítania.
Sem a havi megtakarítások, sem a hitelek havi törlesztése nem serkenti a fogyasztást, mivel az elkölthető pénzmennyiséget csökkentik.
A megkérdezett háztartások
59 százaléka jelezte, hogy a referenciahónapban nem tudtak megtakarítani, 41 százalékuk viszont igen.
Azok, akik félre tudtak tenni szeptember hónapban, átlagosan 142 ezer forintot takarítottak meg. Amennyiben a megtakarításokat az összes háztartásra, nemcsak a megtakarító háztartásokra vetítjük, úgy átlagosan havi 58,5 ezer forint megtakarításról beszélhetünk.
A megtakarítások elemzése is jelzi, hogy a nehezebb gazdasági és inflációs környezetben
a háztartások részben szükségből, részben óvatosságból mértéktartóan fogyasztanak, és igyekeznek valamennyit megtakarítani.
|
Megtakarítani képesek aránya |
Átlagos havi megtakarítás értéke (ha félre tudott tenni, Ft) |
||
|
Tud megtakarítani |
Nem tud megtakarítani |
||
|
Alapeloszlás |
41,3% |
58,7% |
142 000 |
|
1. jövedelmi ötöd |
9,6% |
90,4% |
4 500 |
|
2. jövedelmi ötöd |
18,9% |
81,1% |
10 500 |
|
3. jövedelmi ötöd |
51,7% |
48,3% |
48 500 |
|
4. jövedelmi ötöd |
56,2% |
43,9% |
65 000 |
|
5. jövedelmi ötöd |
80,2% |
19,8% |
187 000 |
A kutatásban résztvevő háztartások
45 százaléka jelezte, hogy van jelenleg hitel- vagy kölcsöntörlesztése.
A hitel- vagy kölcsöntörlesztéssel rendelkező háztartások
átlagos törlesztőrészlete 73 ezer forint,
ami az összes háztartásra vetítve háztartásonként átlagosan havi 33 ezer forint törlesztést jelent.
|
Hitelt vagy kölcsönt törlesztők aránya |
Átlagos hiteltörlesztés forintban (ha törleszt, Ft) |
||
|
Nem |
Igen |
||
|
Alapeloszlás |
54,7% |
45,3% |
73 000 |
|
1. jövedelmi ötöd |
58,2% |
41,8% |
52 500 |
|
2. jövedelmi ötöd |
61,9% |
38,1% |
61 000 |
|
3. jövedelmi ötöd |
55,6% |
44,4% |
67 000 |
|
4. jövedelmi ötöd |
58,2% |
41,8% |
61 000 |
|
5. jövedelmi ötöd |
35,7% |
64,3% |
111 500 |
A korábban ismertetett háztartási pénzügyi adatok alapján tehát
egy háztartás havonta átlagosan nettó 694 ezer forint elkölthető pénzmennyiségből gazdálkodhat. Ahhoz, hogy megkapjuk a háztartás kiadásainak összegét az elkölthető pénzmennyiségből le kell vonni az adott hónap megtakarításait (átlagosan háztartásonként 58,5 ezer forint). Ahhoz, hogy a kiadásokból meg tudjuk határozni a fogyasztás átlagos összegét, azt a hitelek és/vagy kölcsönök törlesztésére fordított havi összegével is csökkenteni kell (átlagosan háztartásonként 33 ezer forint). Ezek alapján egy háztartás 2023 szeptemberében átlagosan
nettó 602,5 ezer forintot fordíthatott fogyasztásra.
2023 szeptemberében a háztartások
átlagosan 138 ezer forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra, míg lakásfenntartásra és háztartási energiára átlagosan 71 ezret, közlekedésre pedig 35 ezret.
|
Átlagos költés élelmiszerre |
Átlagos költés lakásfenntartásra |
Átlagos költés közlekedésre |
|
|
Alapeloszlás |
138 000 |
71 000 |
35 000 |
|
1. jövedelmi ötöd |
107 500 |
58 500 |
22 500 |
|
2. jövedelmi ötöd |
110 000 |
67 500 |
25 000 |
|
3. jövedelmi ötöd |
170 500 |
76 000 |
43 500 |
|
4. jövedelmi ötöd |
135 500 |
69 000 |
30 000 |
|
5. jövedelmi ötöd |
183 000 |
88 000 |
61 500 |
Noha a gazdasági válság vége még kevésbé látszódik, ennek ellenére
a háztartások percepciója következő havi jövedelmükkel kapcsolatban mégis inkább pozitív:
azok, akik a következő hónapban pozitív változásra számítanak, többen vannak (21 százalék), mint akik negatívra (17 százalék), s mindez óvatos optimizmusra ad lehetőséget a fogyasztási fordulat kapcsán. A többség (58 százalék) azonban arra számít, hogy a következő hónap nem tartogat fordulatot.
A legkevesebb jövedelemből élő háztartások a legpesszimistábbak:
negyedük (25 százalék) vélekedik úgy, hogy csökkenni fog jövedelmük, de közel ugyanennyien (23 százalék) optimisták. A legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozó háztartások a legbizakodóbbak: több mint negyedük (27 százalék) inkább pozitív változásra számít a következő hónapban, s csak tizedük (11 százalék) számít jövedelmük csökkenésére.
|
Jövedelmi várakozás a következő hónapra |
||||
|
Inkább növekedni fog Inkább csökkenni fog |
Nem fog változni |
NT/NV |
||
|
Alapeloszlás |
21,4% |
16,6% |
57,9% |
4,1% |
|
1. jövedelmi ötöd |
23,1% |
25,2% |
47,6% |
4,1% |
|
2. jövedelmi ötöd |
21,3% |
12,4% |
56,2% |
10,1% |
|
3. jövedelmi ötöd |
16,2% |
21,4% |
62,4% |
0,0% |
|
4. jövedelmi ötöd |
18,8% |
14,3% |
63,6% |
3,3% |
|
5. jövedelmi ötöd |
27,3% |
10,9% |
60,9% |
0,9% |
