Nobel-díjas közgazdász: Legkésőbb jövőre már elkerülhetjük a K-alakú kilábalást

A munkanélküliség csökkenése, és átmeneti inflációs hullám várható idén világszerte. A növekedést a most leállított ágazatok újraindítása fogja mozgatni, és többsebességű növekedés várható - írja elemzésében Michael Spence Nobel-díjas közgazdász.

A közgazdaságtan emeritus professzora és a Stanford Egyetem Graduate School of Bussiness karának volt dékánja szerint a gazdaság kilábalását a járvány okozta sokkból csak a lakosság széleskörű vakcinációja képes lehetővé tenni. A fejlett országok jó irányban haladnak a nyájimmunitás elérése felé, így esetükben valószínűleg már az idei év második felében felívelő pályára áll a gazdaság, és jövőre is folytatódni fog a növekedés.

A fejlett országok nemsokára fellélegezhetnek

Észak-Amerikában, valószínűleg már idén nyárra átoltják a lakosság nagyrészét, Európában ugyanez, kora őszre várható. A 100 főre eső beadott oltások tekintetében világszinten Izrael áll a dobogó első helyén, náluk száz főre több mint 100 oltás esik (mivel két oltás/fő-vel kell számolni, így lehetséges ez az arányszám) - írja a project-syndicate portálon megjelent elemzésében Spence.

Összehasonlításképp ugyanez az arány az Egyesült Királyságban 38 oltás 100 főre, Chilében 36 oltás 100 főre, az Egyesült Államokban 32 oltás 100 főre. Az Európai Unióban, némileg lemaradva az előbbiektől, mindössze 11 beadott oltás esik 100 emberre.

Érdekesség, hogy Óceánia és Ázsia térségében az átoltottsági szint ugyan alacsonyabb, mint a nyugati világban, több ország - például Ausztrália - már korábban sikeresen visszaszorította a vírus terjedését nagyobb oltási program nélkül.

A fejlődő országok esetében nem beszélhetünk hasonlóan pozitív irányú változásokról. Ez globális problémát jelent, mert csak akkor lélegezhet fel teljesen az egész világ, ha minden országban sikerült megfékezni a járványt.

Épp ezért égető szükség van egy átfogó nemzetközi stratégiára, hogy az alacsony jövedelmű országok is kellő mennyiségű oltóanyaghoz jussanak. Az azonban már most látszik, hogy mire ezek az amúgy is sérülékeny fejletlen gazdaságok is kikerülnek a járvány szorításból, addigra az erős fejlett országok már rég növekedési pályára fognak állni.

Elhagyhatjuk a K-alakú növekedési mintát

Spence szerint ha a fentebb felvázolt állapotokhoz képest, a jelenlegi tendenciák alapján (joggal) feltételezzük, hogy szerte a világban tovább gyorsul az oltakozás tempója, akkor

az idei év második felére, illetve 2022-re már a gazdaság gyorsütemű bővülése várható és talán végre elhagyhatjuk a K alakú növekedési mintákat.

A digitális, illetve a digitális technológiákat használó ágazatokban, ugyan mérséklődik az elmúlt évben látható radikális növekedés, mivel a személyes találkozások eltörlése, szükségtelenné teszi egyes digitális technológiák kényszerű alkalmazását, viszont a most részlegesen, vagy teljesen leállított szektorok újjáéledése növekedési pályára teszi a gazdaságot. Főképp azok az ágazatok fogják mozgatni ezt a fellendülést, amelyek magas élő munkaerő igényűek, vagy éppen magas esetükben a személyes kontaktusok száma. Tipikusan ilyen a vendéglátás, a szórakoztató ipar, a sport és a turizmus.

Csökkenő munkanélküliség és ideiglenes inflációs hullám a láthatáron

Összegezve, a régi lezárások előtti fogyasztási mintákhoz való visszatérés, amit a kereslet felpattanása hajt, várva várt növekedési hullámot hozhat a most bajba került ágazatokban, ez pedig javuló gazdasági teljesítményhez vezet.

Előreláthatólag csökkenni fog a munkanélküliség, annak ellenére is, hogy az emberek életmódjának és a munka világának folyamatos változási egyes ágazatokban mérséklik a foglalkoztatást.

Az mindenesetre biztos, hogy miközben a hatalmas kormányzati segélycsomagok valamelyest ellentételezték a világjárvány gazdasági sokkját, voltak olyan ágazatok, amelyek nagyon megsínylették ezt az időszakot és jelentős veszteségeket könyveltek el. Épp ezért kialakulhat a kínálati oldalon egy átmeneti hiány, és az ezzel szembe kerülő felpattanó kereslet kinyit egy ollót, melynek hatására várhatóan számíthatunk egy rövidtávú és nem tartós inflációs hullámra, viszont pont ennek ideiglenességéből fakadóan, emiatt nem kell aggódnunk.

A turizmus és a nemzetközi utazások jövője továbbra is kérdéses

Egy darabig ugyan működhetnek a vállalkozások digitális platformokon keresztül is, de hosszú távon elengedhetetlenné válik a személyes kapcsolattartás, így a határokon átívelő utazások körüli problémák az üzleti élet más szegmenseit is érintik.

Nem beszélve arról, hogy vannak olyan gazdaságok, melyek jelentősen függenek az idegenforgalomtól, tipikusan ilyenek Spanyol- és Olaszország, esetükben a GDP 10-11 százalékát teszik ki ez a szektor, Görögországban a helyzet még brutálisabb, a görög GDP legalább 18 százalékát adja a turizmus.

Más ágazatokkal összehasonlítva az utazási szektor azért is néz szembe különös nehézségekkel, mert nem lokálisan működik. Így az a gyors helyreállást mutató minta, amely a helyben működő, helyi igényeket kiszolgáló szolgáltató szektorra vonatkozik, kevésbé igaz az utazásra és a turizmusra, különösen nem a nemzetközi utazásra. Ahhoz hogy ennek az iparágnak a fellendülése is megindulhasson, javulnia kéne a lakosság átoltottságának, mind a fogadó országok, mind azon országok esetében ahonnan az utazók érkeznek, valamint szükség van valamilyen nemzetközileg elfogadott vakcina útlevélre.

Többsebességes fellendülés várható

Összegezve tehát 2021 második felében és 2022-ben a pandémia gazdaságának K-formájú dinamikája átadja a helyet egy többsebességes fellendülésnek, és azok az ágazatok veszik át a vezető szerepet ahol magas a személyes kontaktusok száma. Pozitív hozadéka a jelenlegi helyzetnek, hogy az iskolákban ugyan visszatérhetünk majd a jelenléti oktatásra, viszont immár olyan digitális kompetenciákkal felvértezve, amelyek javítják az oktatás minőségét és egy esetleges hasonló sokk, már nem fog minket ilyen felkészületlenül érni.