Nyert, vagy akár bele is bukhat Trump a kongresszusi többség elvesztésébe?

Elemzések2018. nov. 8.Növekedés.hu

Megoszlanak arról a vélemények, hogy a kongresszus többség elvesztése valójában mit jelenthet Donald Trump számára: ezúttal azt nézzük meg, hogyan értékeli a helyzetet a Trump-ellenesnek tartott CNN, és az elnökhöz közelebb álló Fox News. Elmondta véleményét lapunknak a korábbi washingtoni nagykövet, Szapáry György is.

Bonyolult rendszer

Az amerikai választási rendszer nem egyszerű: az elnökválasztáson túl még két részből áll. Egyrészt az elnökválasztással egy időben megválasztják a Kongresszus, vagyis az ottani parlament felsőházának, a szenátusnak egy részét, nagyjából a képviselők kétharmadát. Az elnöki terminus félidejében pedig, ami most van, megtartják azt, amit leginkább általános parlamenti választásoknak nevezhetnénk: megválasztják a nagyobb létszámú alsóház, a Képviselőház összes képviselőjét, és a Szenátus tagjainak egyharmadát.

Ami változott

Most az eredmény úgy alakult, hogy a Képviselőházban az ellenzéki demokraták kerültek többségbe az eddigi kormánypárti, republikánus többséggel szemben, a szenátusban viszont maradt a republikánus többség, ami nehezen is lehetett volna másképp, hisz csak a képviselők harmadáról dönthettek most a szavazók. Az látszik, hogy a szavazók alapvetően elégedetlenek voltak az elnökkel és pártjával, ezt most jól is jelezték a közvélemény kutatások. Az új helyzetben megszűnt az elnök eddigi kényelmes helyzete, amikor a kongresszus mindkét háza támogatta őt szinte mindenben, ugyanakkor az ellenzék sem került abba a helyzetbe, hogy teljesen leszűkítse az elnök mozgásterét, netán komoly esélye legyen leváltani, megbuktatni. Innentől kezdve sok minden történhet: lehet, hogy szinte semmi sem változik, legfeljebb kevesebb és óvatosabb törvényjavaslatokat nyújt be az elnök, de lehet, hogy az ellenzéki többség komolyan fellép politikájával szemben a képviselőházban.

Hatalomkontroll

A CNN véleménye szerint a demokrata többségű képviselőház komoly gondot okozhat az elnöknek, pláne, hogy a parlamenti bizottságok élére is több demokrata kerülhet, akik megpróbálják majd olyan mértékben kontrollálni az elnöki hatalmat, ami a kormánypártiak fejében meg sem fordult volna. Nancy Pelosi korábbi demokrata házelnök, aki most újra esélyes lehet a posztra, kijelentette, hogy helyreállítják a fékek és egyensúlyok rendszerét, amely teljesen megszűnt Trump két éves elnöksége alatt.

Szereti a harcot

A lap szerint a demokratákat teljesen összetörte Hillary Clinton két évvel ezelőtti váratlan bukása az elnökválasztáson, eddig bénultak voltak, de most magukhoz tértek, mernek újra álmodni. Egy részük máris jelezte, hogy akár Trump üzleti-, és adóügyeit is megvizsgálnák és összeférhetetlenséget keresnének. Az elnök a CNN szerint szereti a konfrontációt és az új ellenségeket, így ő ennek áll elébe, sőt visszafenyegetett, hogy a Szenátus majd a képviselőház ügyeit fogja vizsgálgatni.

Kicsi az elmozdítás esélye

Az új képviselőház elvileg az elnök elmozdítását is kezdeményezhetné, ha erre elegendő alapot találnak a vizsgálódások során, ugyanakkor ennek sikeres véghezvitele gyakorlatilag kizárt, mivel az ehhez szükséges kétharmados többség biztos nem jönne össze a szenátusban. A közvélemény-kutatások szerint a demokrata szavazók 77 százaléka annyira elégedetlen az elnökkel, hogy támogatná az elmozdítását, ennek ellenére nem valószínű, hogy a demokraták megkísérelnék az eljárás megindítását. A CNN szerint az elnök, ahogy ez habitusából is következik, egyáltalán nem gondolja, hogy ő is oka lehetne a képviselőházi vereségnek: a bűnbak Paul Ryan, az eddigi házelnök lett.

Mégis nekimennek?

A Fox News azt emelte ki Nancy Pelosi beszédéből, hogy az eddigi kormánypárti Képviselőházzal szemben a demokrata többség átláthatóan és nyíltan fog dolgozni, így a választók láthatják majd, mi történik ott és ez hogyan érinti őket, és munkájuk számon kérhető lesz. Ugyanakkor a lap jóval nagyobb esélyt lát arra, hogy a demokrata képviselőház valóban komoly vizsgálatokat indít az elnök ellen, és még ha ezek nem is zárulnak az elnök megbuktatásával, sokat árthat neki a két év múlva esedékes elnökválasztáson.

Orosz beavatkozás, szaúdi kapcsolatok

Példaként említette azt a vizsgálatot, amely azt próbálta feltárni, hogy az elnöknek mennyi köze lehetett a 2016-os elnökválasztásnál az orosz beavatkozáshoz, és egy augusztusi felmérésre hivatkozott, miszerint a választók 59 százaléka támogatja ezt az eljárást. Az is felmerült, hogy a demokrata többségű Képviselőház újraindítja a vizsgálatot, és sokkal több részlet derülhet ki, mint a republikánus többség idején. A demokraták egy másik vizsgálatot is terveznek: annak akarnak utánajárni, hogy az elnök megsértette-e az alkotmánynak azt a klauzuláját, miszerint nem fogadhat el külföldi támogatást. Az elnök üzleti érdekeltségének szaúdi pénzügyi kapcsolatait tartják gyanúsnak, de a korábbi FBI vezető menesztését is górcső alá vennék, hogy ennek nem az orosz kapcsolatok kivizsgálásának akadályozása volt-e a célja.

Megosztott közvélemény

Egy biztos: az elnök elődeihez képest sokkal inkább megosztja a közvéleményt úgy Amerikában, mint a világon. Sok olyan lépést tett, ami korábban elképzelhetetlen volt, ezeket az egyik csoport bátornak tartja, és örülnek, hogy végre sor kerül rájuk, a másik csoport pedig óriási kárt okozó diplomáciai baklövéseknek tekinti őket, melyek felforgatják Amerika eddigi kapcsolati rendszerét a világban. A demokraták célja nyilván az, hogy két év múlva esélyük legyen az elnökválasztási győzelemre, és ennek fényében fogják mérlegelni, hogy milyen stratégiát kövessenek.

Mit mond a volt washingtoni nagykövet?

Minden államban két szenátort választanak függetlenül az ott lő lakosság számától, így azokban az államokban, ahol kisebb a népesség és többségében vidéki emberek laknak inkább a konzervatívok tudtak előnyt szerezni, ezért könnyebb volt megtartani a republikánus többséget a Szenátusban, sőt a mandátumaik számát még növelni is tudták - nyilatkozta a Növekedés.hu kérdésére Szapáry György, Magyarország korábbi washingtoni nagykövete. Kifejtette: a nagyvárosokban és az elővárosokban ugyanakkor főként a liberális beállítottságúak vannak többségben, ezért tudta átvenni a vezetést az alsóházban a demokrata párt. Összességében mintegy kilenc százalékkal többen szavaztak a demokratákra, mint a republikánusokra, és ez a különbség az alsóház összetételében jelenik meg - tette hozzá Szapáry György. A várható következményekkel kapcsolatban leszögezte: a Kongresszus a jövőben valószínűsíthetően az eddiginél több vizsgálatot indít az elnökkel szemben többek között például az adóbevallása és az állítólagos orosz kapcsolatai miatt, de nem juthatnak el az elmozdításig (impeachment), mert ahhoz a Szenátus kétharmadának szavazata szükséges. Másrészt a jövőben nagyon fontos kompromisszumokra kényszerülhet az elnök azokban a kérdésekben, ahol a törvényhozásra van szüksége: ilyen lehet az egészségügy reformja és az adókérdések. Ugyanakkor Szapáry György reményt lát a megegyezésre az infrastrukturális fejlesztések területén, mert ebben most mindkét nagy párt véleménye közelít egymáshoz, és a források is rendelkezésre tudják bocsájtani. A külpolitikában az elnök önállósága megmarad, a mozgástere továbbra is nagy, mert nincs feltétlenül szüksége a Kongresszus jóváhagyására minden külpolitikai lépéshez. Ám fontos megjegyezni, hogy a külkereskedelmi megállapodásokat a Kongresszusnak is el kell fogadnia. Márpedig ezek a kereskedelmi háború szempontjából kulcsfontosságúak. Összességében már most megkezdődött a 2020-as elnökválasztásokra vonatkozó kampány, a mostani választások eredményeinek tükrében készülnek fel a felek a megmérettetésre - vonta meg a mérleget a volt diplomata. Fellegi Tamás - Szabó Anna