Nyolc jó példa a közepes fejlettség csapdájának elkerülésére
ElemzésekA magyar munkatermelékenység a harmadik legalacsonyabb az EU-ban Lettország és Bulgária mögött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank termelékenységi jelentéséből. Több nemzetközi példa is mutatja, hogy a termelékenység növelésével elkerülhető a közepesen fejlett országok csapdája.
A magyar munkatermelékenység az uniós átlag 62 százaléka, a legjobban teljesítő 5 uniós állam átlagát nézve pedig csak 42 százalékos - derül ki a Magyar Nemzeti Bank termelékenységi jelentéséből.
2017 után már termelékenység alapú növekedés zajlott Magyarországon - mondta Soós Gábor, az MNB közgazdasági modellezési főosztályának vezetője a Magyar Közgazdasági Társaság Versenyképességi Szakosztályának fórumán. Hangsúlyozta, hogy
a korlátos erőforrások miatt a felzárkózást hosszú távon csak a termelékenység hatékonyságának növelésével lehet elérni.
A technológia és hatékonyságon fejlesztésén alapuló sikeres felzárkózásra több külföldi példát is említett:
- Tajvan 1969-1997
- Szingapúr 1986 207
- Dél-Korea 1981-2007
- Írország 1986-2007
- Japán 1950-1996
- Hong Kong 1960-2011
- Ausztria 1954-1973
- Finnország 1993-2011
A termelékenység helyzetét négy fő szempontból közelítette meg az MNB jelentés: a munkatermelékenység, az innováció, a digitalizáció és az ökológia hatékonysága alapján.
Munkatermelékenység
Mind a négy pillér esetében számottevő a növekedési tartalék, mert
az EU átlagához képest 60-70 százalékon állunk a termelékenység tekintetében. Az öt legjobban teljesítő európai országhoz képest pedig csak 42-48 százalékos a magyar fejlettségi arány.A munkatermelékenység mellett az innováció esetében emelkednek ugyan a kiadások, de a felhasználás hatékonyságán még kellene javítani
A 2013-15 közötti munkaintenzív, a foglalkoztatottság bővülésére épülő növekedést 2016-tól fokozatosan felváltotta a hatékonyság javulására alapozó GDP növekedés Magyarországon.
Ennek ellenére a lemaradásunk még nagy: a magyar munkatermelékenység a 3. legalacsonyabb az EU-ban Lettország és Bulgária mögött.A hazai kkv-k munkatermelékenysége csak a fele a nagyvállalatokhoz képest, de 2013 után gyorsabban javult a a kisebb vállalatok mutatója, mint a nagyoké. Jelentős konvergencia következett be, 30 százalékos növekedéssel, összehasonlítva az uniós 10 százalékos emelkedéssel.
Alapvetően a szolgáltató ágazatok járultak hozzá a termelékenység növekedéséhez 2017 után,
a kkv-k közül pedig az exportálók javára jelentős előny mutatható ki, bizonyos szektorokban a különbség akár tízszeres is lehet a nem exportáló vállalatokhoz képest.
Innováció, digitalizáció
Az innovációs hatékonysággal kapcsolatban elmondható, hogy a K+F kiadások hatékonysága alacsonyabb, ami többek között a szabadalmak számában is jól mérhető.
Ennek egyik oka, hogy a belső innovációt folytató kkv-k aránya az uniós átlag 30 százalékára tehető. A digitális hatékonyság terén az uniós átlag 60 százalékán állunk, sőt még a régiótól is lemaradtunk több mutató tekintetében.A digitális infrastruktúrában ugyan jól állunk, a háztartások közel 90 százaléka rendelkezik internet kapcsolattal, de ennek az infrastruktúrának a kihasználtsága elmarad az uniós és a visegrádi átlagtól is. (pl. internetes vásárlás, bankolás)
A magyar lakosságnak csak 51 százaléka rendelkezik alapszintű szoftverkezelési készségekkel, ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban.A digitális technológiák vállalati hatékonysági foka is alacsonyabb a V3 átlagnál, a hazai vállalatok egyharmada száámít digitálisan érettnek, összehasonlítva ez az arány Csehország esetében 40 százalék.
Az állam digitális fejlettsége is az alsó harmadban szerepel az EU-ban, annak ellenére, hogy jelentős fejlesztésekre került sor az utóbbi években.
Jelenleg a horvát, szlovák, görög és román adatok rosszabbak a hazaiaknál.
Ökológia, tudás
Az ökológiai hatékonyság terén az uniós átlag háromnegyedén állunk: itt többek között a széndioxid kibocsátásra jutó hozzáadott értékét, az energiafelhasználás hatékonyságát, és a megújuló energiaforrások arányát is vizsgálta a tanulmány.
A megújuló energiaforrások térnyerésének növekedése ellenére ezek aránya még mindig csak 12 százalékra tehető.
A termelékenység emelésének egyik kulcsfontosságú kérdése az oktatási színvonal emelése, a tudásra költött források növelése lehet - hangzott el a fórumon. A fentiekben említett területeken a hatékonyság növelésével kerülhető el a közepesen fejlettség csapdája.
