Nyugat-Dunántúlon nagyon sok a halálos autóbaleset - Mi az oka? 

Az ezredforduló idején a magyar utak igen csak rizikósak voltak. Naponta átlagosan több mint négy ember vesztette el az életét közlekedési balesetekben. Azóta sokat javult a helyzet: mostanában körülbelül napi egyre csökkent az áldozatok száma.

Mindez korántsem törvényszerű.

Amerikában például hiába ütött be a pandémia és rendeltek el több államban is járványügyi korlátozásokat, a közúti balesetek tavaly 13 százalékkal nőttek. Az USA-ban ugyan rengeteg program indult azért, hogy növeljék a biztonságot az utakon, ám a hatékonysága ezeknek elképesztően gyenge.

Annyira, hogy az Egyesült Államokban fél év leforgása alatt soha nem nőtt annyit a közúti halálozások száma mint most az év elején.

A javuló tendencia ellenére azért mi sem lehetünk teljesen elégedettek.

Az EU-s tagállamok között, ha megnézzük, hogy hol van lakosságarányosan a legtöbb közúti halálozás, akkor mi a 11-dik helyen állunk. A dicstelen lista élén Románia és Lettország áll. Viszont gyakorlatilag az összes nyugat-európai országban jobb a helyzet, mint nálunk. Sőt még Szlovákiában és Észtországban is.

Magyarországon egyébként, akik a volán mögött ülnek gyakran korholják a bicikliseket és a motorosokat a vezetési stílusuk miatt, és a statisztikák azt mutatják, hogy van némi igazuk: a kerékpárosok ugyanis ahhoz képest hogy mekkora szerepük van a közúti közlekedésben, meglepően sokszor okoznak balesetet.

A bringások az incidensek 12 százalékát idézik elő, a gyalogosok a 4 százalékát, míg a személyautók sofőrjei több mint 60 százalékban felelnek a balesetekért.

Tegyük hozzá: amikor egy négykerekű vezetője hibázik, akkor a balesetnek jóval gyakrabban lesz fatális vége. A végzetes kimenetelű incidenseknek ugyanis a 87 százalékáért felelnek az autósofőrök.

A balesetek a munkahét végén szaporodnak meg leginkább, amikor már a többség megy haza a munkából. Sokan annyira várják, hogy végre hazaérjenek, hogy az utakon jóval felelőtlenebbül viselkednek: emiatt pénteken 4 és 5 óra között van a legtöbb közúti baleset.

A KSH egyébként még a pandémia előtt egy elemzésében azt is megállapította, hogy „leginkább az 52., 51. és az M2 utak egy-egy szakasza szolgál rá a halálút megnevezésre.”

Az Eurostat nemrég annak is utánanézett, hogy az unió egyes régióiban miként változik lakosságarányosan a közúti halálesetek száma. A napokban készült kimutatásból kiderült, hogy az EU-ban 1 millió főre átlagosan egy évben 52 közúti haláleset jut. Ennél Budapest kivételével nálunk mindenütt rosszabbak voltak a legutóbbi, 2019-es adatok.

Egy millió főre eső közúti halálesetek száma az uniós régiókban

Nyugat-Dunántúlon a legrosszabb a helyzet, ahol 1 millió főre 90 haláleset jutott. Ez több mint a másfélszerese az uniós átlagnak.

Egy millió főre eső közúti halálesetek száma a magyarországi régiókban

Forrás: Eurostat

Elsőre meglepő lehet, hogy Budapesten ennyire alacsony szám jött ki, de uniós szinten is jellemző, hogy a nagyvárosok határain belül ritkán szállnak el a lakosságarányos közúti halálozási adatok. Mivel a karambolokra általában a nagyobb településeken kívül, az autópályákon és a főutakon szokott sor kerülni. Bár a fővárosunkban 1 millió főre „csak” 29 közúti haláleset jutott, Prágában például ennél is kevesebb szám jött ki.

Náluk ez a mutató 18-on áll, míg Bécsben 1 millió főre mindössze 6 közúti haláleset jut egy évben.