Nyugdíj: a rendszer az összeomlás szélén – de vannak, akik jól járnak

A demográfiai bomba mindenhol ketyeg. Hamarosan olyasmire kerülhet sor, amit a világ azóta nem látott, hogy a Fekete Halál, vagyis a pestis végigpusztította Európát. A Föld lakossága csökkenésnek indulhat.

Már rég túl vagyunk azon a ponton, ahol csak az olyan fejlett országokban apad a lakosságszám, mint Japán vagy Olaszország. Nem csak Európában, Amerikában és a felmenő nap országában akadnak gondok a születési számokkal.

A probléma már olyan államokra is kiterjed, mint India, Kína, Brazília vagy Mexikó.

Kína például rohamtempóban zsugorodik: 2017-ben az ázsiai óriásban 17 millió gyerek született, ám tavaly ez az adat úgy a felére esett vissza. Hiába vezették be még 2021-ben a „háromgyerek politikát”.

Bár vannak optimista elemzők, akik abban bíznak, hogy az utóbbi években sok kínai család egyszerüen elnapolta a gyerekvállalást, mert szeretnék ha az új jövevény pont a sárkány évében, vagyis 2024-ben jönne a világra.

Ugyanis a sárkány a bölcsességet és a szerencsét jelképezi a helyi asztrológiában.

Ez alapján idén akár komolyabb gyerek-boomra is sor kerülhet. Mindez azonban a kutatások alapján valószínűtlennek tűnik. Sőt, komoly esély van rá, hogy az évszázad végére az ország lakossága a felére fog esni.

Születések száma Kínában (millió)

Forrás: statista.com

Csak hogy lássuk, hogy a demográfiai változások miféle óriási változások fognak hozni: 2050-ben körülbelül 1,6 milliárd 65 éves vagy idősebb ember lesz világszerte, ami több, mint ma Afrika teljes lakossága.

Mivel egyre kevesebb aktív dolgozó jut majd egy-egy idős emberre, a nyugdíj-rendszerek tartóoszlopai mindenütt meg fognak remegni.

A felosztó-kirovó finanszírozású szisztémák, amelyeknél a dolgozó népesség finanszírozza a nyugdíjakat aligha fogják kiállni az idő próbáját.

Amikor az Allianz tavaly készített egy nyugdíjjelentést 75 ország rendszerét hasonlították össze és arra jutottak, hogy az „elefánt a szobában” a nyugdíjkorhatár.

Sok helyen lehet finomítani és javítgatni, de ahol a korhatárhoz nem mernek hozzányúlni ott hamar bekövetkezhetnek a bajok, hisz a társadalmak gyakorlatilag mindenhol egyre jobban elöregednek.

A kutatásban vizsgált államok közül 23 országban a nők nyugdíj-korhatára még mindig alacsonyabb volt, mint a férfiaké, annak ellenére, hogy a nők várható élettartama magasabb.

Jellemző egyébként, hogy ott, ahol GDP-arányosan sokat költenek öregségi ellátásra, ott rendszerint az államadósság is viszonylag magas, amire jó példa mondjuk Görögország, Olaszország vagy Spanyolország.

Mindössze nyolc olyan ország van, ahol a nyugdíjkorhatár már most is automatikusan kiigazításra kerül annak függvényében, hogy miként alakul a várható élettartam.

Ez mondjuk Portugáliában ahhoz a sajátos helyzethez vezetett, hogy a COVID idején, amikor a halálozások elszabadultak, csökkentették a nyugdíjkorhatárt.

Az Allianz értékelése alapján a legstabilabb lábakon a dán nyugdíjrendszer áll. Itt nem kell aggódni az öregségi ellátás jövője miatt. Igaz ez azzal jár, hogy az északi országban 2035-től már 69 éves korig kell majd dolgozni.

Országok, ahol a legmagasabb a nyugdíjkorhatár