Nyugdíj: írja fel magának - ennyi éve lehet még a magyar rendszernek

A rendszerváltás évében még ezer dolgozóra 200 nyugdíjas jutott, 2022-ben azonban ez a mutató felment 303-ra. Az egyensúly minden egyes évvel egyre jobban felborul.

A helyzetet tetézi, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2016-ban még 27 százalék volt, de azóta ez bezuhant 13 százalékra.

Ennek megvan a maga gazdaságpolitikai racionalitása, csak éppen a nyugdíjkasszának a bevételeit rendkívüli mértékben megvágta, és ez látszik is a költségvetés tervezésénél – mondta el Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója a növekedés.hu-nak.

A szakértő hozzátette: bár a szochóból részben az egészségbiztosítási kasszát is finanszírozni kellene, ez viszonylag nehezen megvalósítható, mivel egyre nagyobb részét kell beirányítani a nyugdíjkasszába.

Idén például már az összes szochóbevétel több mint 89 százaléka a nyugdíjakhoz megy, és még ez sem lesz elég. Egyéb forrásokból jelentős költségvetési kiegészítésre van szükség ahhoz, hogy ki lehessen fizetni a nyugdíjakat.

Farkas András szerint a rendszer igazán akkor fog megreccsenni, amikor a „ratkó unokák”, vagyis az a népes tömeg, amely 1973 és 1977 között született, elkezd nyugdíjba vonulni.

Ez a folyamat úgy 2037-től indulhat el és 2039 körül lesz csúcsponton.

Ez lehet az a pont, amikor a jelenlegi finanszírozási rendszer már biztosan nem fog működni. Addig nagyon komoly érdemi reformra lesz szükség a hazai nyugdíjrendszerben.

Amikor arról kérdeztük, hogy mennyire erősek a magyar nyugdíjak uniós összehasonlításban, Farkas András elmondta: a direkt összehasonlításnak nincs értelme, hisz vásárlóerő-paritáson kell számolni a nyugdíjakat, hogy reális képet kapjunk.

Viszont az elmondható: a magyar nyugdíjrendszer nem tud nagyobbat alkotni, mint a magyar gazdaság ezért ezen a téren is az utolsó harmadban vagyunk.  

Korábban volt egyébként olyan ígéret, hogy a dolgozók egy külön számlán tudják majd követni a nyugdíjbefizetéseiket, de a szakértő elmondta: egy folyó finanszírozású rendszerben, ahol a járulékbefizetések fedezik a nyugdíjakat, értelmetlen külön számon tartani ezeket az összegeket.

Bár meg lehetne oldani, de ahhoz megint csak egy igen érdemi nyugdíjreformra lenne szükség.

Hiányzik a pénzügyi tudatosság

A nyugdíjas társadalomban egyébként az infláció egyfajta szakadást hozott létre.

Ennek az az oka, hogy maga a nyugdíjemelési eljárás az egységes százalékos mértékben van meghatározva, így akinek korábban 60 vagy 80 ezer forint volt a nyugdíja, az most januártól ugyanúgy 6 százalékos emelést fog kapni, mint az aki mondjuk 600 ezres nyugdíjat kap.

Persze matematikai értelemben nincs szó szétszakadásról, hisz a különbség százalékosan a magas és az alacsony nyugdíjak között ugyanakkora marad. Csakhogy közben a valóság mást mutat.

A kisnyugdíjas a pénze jelentős részét például élelmiszerre és más olyan tételekre költi, amelyeknek az inflációja magasabb, mint az általános infláció.

Emiatt a nyugdíja ténylegesen egyre kevesebbet ér. Közben, akik több százezres nyugdíjat kapnak, kevésbé vannak kitéve például az élelmiszer-inflációnak.

Ami az öngondoskodást illeti: szerencsére nálunk is terjed, de nem éppen gyors ütemben, ami annak is köszönhető, hogy a magyar lakosság pénzügyi tudatossága alacsony.