Nyugdíj: kik kapják a legtöbbet? Mutatjuk a választ, ahogy azt is, hogy hol a legrosszabb a helyzet

Bár itthon is vannak milliós nyugdíjak, havi ötszázezer forint feletti összeget pedig már tízezrek kapnak Magyarországon, de még így is jócskán levagyunk maradva az európai élbolytól, ha az idősek pénzügyi ellátásról van szó.

Ha esetleg azt keressük, hogy a nyugállományban hol lehet a legtöbbet keresni, akkor a térképet túl sokat nem kell forgatnunk: a ranglista tetején ugyanis egy európai ország, Luxemburg áll.

Legalábbis az Eurostat adatok alapján azt lehet visszafejteni, hogy a nyugdíjak vásárlóereje ott a legnagyobb a kontinensen, ezzel az adattal pedig globálisan is ővék az első hely. Bár az Eurostat nem a legfrissebb ezen a téren: a publikus adatok több év lemaradással követik a nyugdíjak alakulását.

Azok, akik ledolgoztak 40 évet Luxemburgban és jogosultak a teljes nyugdíjra, átlagosan a helyi statisztikák szerint átváltva 1,1 és 1,5 millió forint közötti összeget kapnak havonta.

Ha a nyugdíjak vásárlóerejéről van szó Luxemburgtól egyébként nem sokkal van lemaradva Európában Ausztria, Izland és Dánia.

Viszont, amikor a különféle nyugdíjrendszereket egymáshoz mérik az elemzők a pénzösszegek átlagos nagyságán túl egy sor másik tényezőt is vizsgálni szoktak: például hogy mennyire fenntartható a rendszer.

Egy kanadai gyökerekkel bíró cég a Mercer nemrég a világ 47 nyugdíjrendszerét rangsorolta. A nagyítójuk alá vett országokban együttvéve a világ lakosságának a 67 százaléka lakik.

Több mint 50 mutató mentén vizsgálódtak és az eredményük szerint Hollandiának van a legjobb nyugdíjrendszere, amely náluk három pilléren áll.

Aki nyugállományba vonult az kap állami nyugdíjat bár ez rendszerint a havi összegnek csak egy kisebb részét teszi ki. Erre jön rá a foglalkoztatói nyugdíj és az önkéntes magánnyugdíj.

A Mercer listáján Izland a második helyen végzett, és ezzel lecsúszott a tavalyi első helyről, Dánia pedig a harmadik lett a 2023-as indexben.

A top 10-ben szerepel egyebek mellett Izrael, Ausztrália, Finnország és Szingapúr is.

A Mercernél egyébként úgy látják: a mesterséges intelligencia még ezt a területet sem hagyja érintetlenül. Mankó lehet a nyugdíjbefektetések átformálásában, azzal, hogy a gépi értelem segít felmérni mondjuk a piaci kilátásokat vagy a közelgő kockázatokat.

A társaság szerint különösen a fejlett országokban az infláció mellett a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nő az átlagéletkor. Vagyis az idősek aránya a lakosságon belül egyre nagyobb.

A rangsoruk végén India, a Fülöp-szigetek és Argentína áll.

A másik véglet

"Még a lakbért, a napi kiadásaimat, a szolgáltatásokat sem tudom kifizetni, és enni is kell. Két gyermekem van, akik egy "kis csomag" (pénzt) hoznak nekem" – mesélte Argentínában bingózás közben a 85 éves Paulina Najnudel az AP riporterének.

Argentína rendelkezett sokáig Dél-Amerika egyik legfejlettebb nyugdíjrendszerével, ahol a nyugdíjak a bérek és a beszedett adók alapján emelkedtek.

Ám az utóbbi években rohamosan romlottak az állapotok.

A nyugdíjak 2022 januárja és 2023 márciusa között például 72,5 százalékkal nőttek, ám hiába. Ugyanebben az időszakban az árak több mint a duplájára ugrottak.

A Focus Market argentin tanácsadó cég tanulmánya szerint az évek óta tartó magas infláció után az argentin minimálnyugdíj dollárban mérve az egyik legalacsonyabb lett a régióban. Mint említettük a Mercer kutatása egyenesen a világ egyik legrosszabbjának tartja az itteni szisztémát.

"A minimálnyugdíj még az alapvető dolgokra sem elég" - mesélik egy nyugdíjasközpontban.

Eugenio Semino, az idősek jogainak védelméért felelős ombudsmani hivatal vezetője szerint humanitárius válsághelyzet alakult ki.